Gazdaság

Jól jöhet Magyarországnak az itt dolgozó vendégmunkások nyugdíjjáruléka

Vasvári Tamás / MTI
Vasvári Tamás / MTI
Főleg akkor, ha később nem is kell nekik nyugdíjat fizetni.

A vendégmunkások foglalkoztatása számos kérdést vet fel, ezek közé tartozik, hogy a mai munkaerőhiányos gazdasági környezetben megéri-e olyan kormánytámogatott beruházásokat hozni Magyarországra, amelyek jó eséllyel csak külföldiek foglalkoztatásával tarthatók fenn. A munkaerő-kölcsönzőknél egyre több vendégmunkásra van igény, és úgy tűnik, a külföldi, harmadik országbeli dolgozók foglalkoztatása nem csak szükséglet, hanem előny is lehet például a termelés tervezhetőségénél. Orbán Viktor azt mondta, mintegy 500 ezer munkavállalóra lesz szükség az új beruházásokhoz, azóta már azt is lehet tudni, hogy legalább 300 ezer vendégmunkás foglalkoztatását feltételezi a kormány új iparosítási programja.

Ezúttal azt vizsgáltuk meg, mi a helyzet az itt dolgozó külföldiek társadalombiztosításával, illetve a nyugdíj szemszögéből nézve előnyös vagy hátrányos-e, ha sok a vendégmunkás.

Nem mindegy, honnan jön a külföldi dolgozó

A külföldiek magyarországi munkavégzése alapvetően kétféle módon történhet.

  • Létesíthetnek magyar munkaviszonyt, akár magyar munkaerő-kölcsönzőnél – ebben az esetben biztosítottak lesznek a külföldi dolgozók, be kell őket jelenteni a NAV felé, ugyanúgy, mint a magyar álampolgárokat.
  • Dolgozhatnak kiküldetésben, kirendelésben egy külföldi cég megbízásából, például cégcsoporton belül (mint ahogy előfordul ez az Indiából, Japánból, Dél-Koreából érkező munkavállalóknál).

A másik fontos tényező, hogy

  • az Európai Gazdasági Térségből (EGT) jön-e a munkavállaló,
  • illetve, ha nem, akkor a dolgozó országával van-e kétoldalú megállapodás (úgynevezett tb-egyezmény – hivatalosan nevén szociális biztonsági egyezmény).

Ha EGT-s munkavállalóról van szó, vagy olyanról, aki tb-egyezményes országból jött, akkor az egyezmények alapján kizárólag kiküldetésnél általában maximum öt évig nem kerülnek be a magyar társadalombiztosítás hatálya alá az érintett országok itt dolgozó állampolgárai. Ez azt jelenti, hogy öt évig nem kell őket bejelenteni a magyar tb-be, addig nincs sem járulékfizetés, sem nyugdíjigény.

Amennyiben nincs kétoldalú tb-egyezmény a küldő országgal (például nincs ilyen Kínával, a Fülöp-szigetekkel vagy Új-Zélanddal sem), akkor a tb-törvény speciális rendelkezése alapján (Magyarországon be nem jegyzett a külföldi munkáltató esetén) maximum kétéves kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés esetén szintén nem lesz biztosított a Magyarországon dolgozó külföldi, azaz nem kerül be a magyar tb hatálya alá. A két év speciális esetben meghosszabbítható. Ha viszont letelt ez az időszak, és ennél tovább dolgozik Magyarországon a munkavállaló, akkor szintén belép a hazai tb-bejelentési és tb-fizetési kötelezettség.

Csavar a tb-törvényben

Ha külföldi cég foglalkoztatja Magyarországon a külföldi dolgozót (kiküldetéssel, kirendeléssel vagy munkaerő-kölcsönzéssel), és letelt a (fő szabályként két év), utána belép a magyarországi tb-kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy elvileg a külföldi cégnek be kell jelentkeznie foglalkoztatóként, hogy elkészítse a bevallást, illetve fizesse a tb-t. A jogszabály szerint azonban, ha a foglalkoztató nem tesz eleget e kötelezettségének, akkor a külföldi magánszemélyé a felelősség, neki kell elvégeznie a bejelentést, bevallást, járulékfizetést. Ha ezt ő is elmulasztja, akkor a büntetést is rá fogják kiróni.

Abban az esetben, ha nem EGT-s dolgozóról van szó, és a munkavállaló országával nincs tb-egyezmény (ők számítanak tb szempontjából harmadik országbelinek), de magyar cégnél vagy magyar munkaerő-kölcsönzőnél létesítenek vele munkaviszonyt, akkor be kell jelenteni a tb-be a külföldi dolgozót, és fizetni kell utána a tb-járulékot és a szochót.

Nem feltétlenül kap magyar nyugdíjat, aki tb-t fizet Magyarországon

Ha EGT-tagállamból jön a dolgozó, illetve van az adott országgal tb-egyezmény (például Szerbiával, Indiával, Dél-Koreával, Japánnal, Mongóliával, stb.), és a magyar tb hatálya alá kerül a külföldi, akkor neki a nyugdíjnál beszámítják a saját országában szerzett szolgálati időkön túl azt is, amit például itt nálunk dolgozott járulékfizetés mellett. De akik az előbbiekben ismertetett okból nem kerülnek be a magyar tb hatálya alá amíg itt dolgoznak, azoktól nem vonják le a magyar tb-járulékot, nem tb-biztosítottak Magyarországon, így értelemszerűen nincs szolgálatiidő-beszámítás sem, vagyis később nem tarthatnak igényt magyar nyugdíjra erre az időszakra.

Van rugalmasság a rendszerben

Amennyiben helyi jogviszonyt (munkaviszonyt) létesít valaki, akkor mindig a helyi ország hatálya alá kerül. Ha egy osztrák (EGT-beli) magyar munkaviszonyban dolgozik, akkor fizetnek utána itt tb-t, de számára előnyösebb lehet, ha kiküldetésben dolgozik, mert akkor öt évig a küldő országban (azaz Ausztriában) marad a tb-fizetés. (Ez az öt év általában mindegyik egyezményben megtalálható. Arra jó, hogy feleslegesen ne tegyék át másik országba a tb-fizetést.)

Az itt dolgozó osztrák nyilván jobban jár, ha Ausztriában marad a tb-je – jobban örül, ha a kinti járulékfizetés alapján jár neki az egészségbiztosítás és később a nyugdíj. Egy Ausztriában dolgozó magyar pedig nyilván azzal járhat jobban, ha kinti tb-je lesz, mert jó eséllyel azzal kaphat például több nyugdíjat az adott időszakra. Ezért van az, hogy a magyarok jobbára nem kiküldetéssel mennek Ausztriába dolgozni, hanem munkaviszonyt létesítenek, az osztrákok viszont inkább kiküldetéssel dolgoznak nálunk. Attól függően érdemesebb tehát munkaviszonyban vagy kiküldetésben dolgozni külföldön, hogy hol magasabb a nyugdíjváromány.

Akik bekerülnek a magyar tb hatálya alá, és nincs az országukkal tb-egyezményünk, azok nagy valószínűséggel szintén nem kapnak magyar nyugdíjat, hiába vonta le tőlük a foglalkoztató a tb-járulékot. Pontosabban csak akkor kérhetnek magyar nyugdíjat, ha legalább 15 évet dolgoznak Magyarországon – ekkor úgynevezett résznyugdíj járhat nekik. Ahhoz pedig, hogy teljes magyar öregségi nyugdíjat kaphassanak, minimum 20 év szolgálati időt kell szerezniük Magyarországon. Ami nem lehetetlen ugyan, de kicsi rá az esély. Ha pedig nem jön össze a tb szempontjából harmadik országbeli vendégmunkásoknak a 15–20 év szolgálati idő, akkor, amit utánuk befizettek a költségvetésbe, az itt marad, mert nem kell nekik magyar nyugdíjat kifizetni.

Jelenleg a nyugdíjkiadásokat az aktuális bevételekből fizetik – innen nézve jól jöhetnek a vendégmunkások után most befizetett járulékok. Valamennyire ellentételezhetik a külföldön dolgozó magyarok miatt kieső nem csekély tb-bevételt is.

Munkaerő-kölcsönzők – külföldiek foglalkoztatása

Ha magyar cég a munkaerő-kölcsönző, akkor – mint írtuk – a magyar szabályokat kell alkalmazni: magyar munkaviszonyt létesítenek a külföldi dolgozóval, bejelentik, fizetik utána a járulékot. Nyugdíjat attól függőn fog kapni, hogy honnan érkezett a külföldi – ha tb szempontjából harmadik országbeli, akkor csak 15, illetve 20 év után kérhet magyar nyugdíjat. Ha EGT-beli a dolgozó, illetve egyezményes országból jön, akkor beszámítják a nyugdíjnál (munkaerő-kölcsönző esetén a járulékfizetéssel lefedett) munkavállalását.

Ha külföldi cég a munkaerő-kölcsönző, akkor fő szabály szerint két évig nem kell bekerülnie a foglalkoztatásnak a magyar tb alá, utána viszont igen. A tb-fizetés idejére a nyugdíj szintén attól függ, van-e egyezmény az adott országgal. Úgy tudjuk, szaporodnak egyébként az egyezmények, egyre több országgal születik ilyen megállapodás.

Marginális lehet Magyarországon a külföldi kölcsönzők szerepe

Nem jellemző, hogy külföldi munkaerő-kölcsönző küld dolgozót Magyarországra – derült ki, miután három munkaerő-kölcsönzőt megkérdeztünk. A Prohuman Kft. és a Trenkwalder Cégcsoport azt írta, náluk nem fordul elő, hogy külföldi cégük (anyacég, másik leányvállalat) kölcsönözne Magyarországra dolgozókat. Az általuk kölcsönzött külföldi munkavállalók után Magyarországon fizetnek járulékot. Hozzátették, bérezés szempontjából teljesen azonos szabályok vonatkoznak a vendégmunkásokra, mint a magyar nemzetiségű munkavállalókra. A Work Force HR szolgáltatónak nincs külföldi leány- vagy testvérvállalata. Tudomásuk szerint előfordul, hogy Magyarországra kölcsönöz egy külföldi cég, de elhanyagolható mértékű az ilyen konstrukció a teljes hazai piachoz képest.

Érdekes lehet még, hogy az általánostól eltérő a közteher a SZÉP-kártyánál, ha azt vendégmunkásnak adják.

Kapcsolódó
Ezért lehet olcsóbb a SZÉP-kártya, ha harmadik országbeli vendégmunkásnak adják
A szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben van a magyarázat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik