A vezető konzervatív brit napilap budapesti tudósítása szerint „a magyar nacionalisták”, amikor újságíróknak nyilatkoznak, most már óvatosabban bánnak az antiszemitizmus azon fajtájának hangoztatásával, amely azonban zárt összejöveteleiken „túlhabzik”.
A The Times – amelynek cikkét egy Hitler-bajusszal elcsúfított Gyurcsány-plakát hatalmas fotója illusztrál – beszámol egy előző napi gyűlésről, amelyet az ismertetés szerint a MIÉP szervezett, „egyike azon két, a kormányellenes tiltakozások középpontjában lévő szélsőséges csoportosulásnak, amelyek hat napja összeálltak, hogy a káosz szélére sodorják az országot…, a másik a Jobbik”.
Szabados Krisztián, a Political Capital kutatócég politikatudományi elemzője azt mondta a The Timesnak: most nem spontán népfelkelés zajlik. „Orbán az elmúlt néhány évben felszívta az egész jobboldali politikai spektrumot, most pedig már nem tudja többé ellenőrzése alatt tartani a tömeget” – mondta a magyar elemző.
A The Times tudósítója szerint „Csurka úr hadsegédei” a Parlament Caféból küldözgetnek SMS-eket a tömegben lévő embereiknek, meghatározva, hogy ki legyen a következő felszólaló.
Napközben a kormányellenes megmozdulások nem nagyon mennek túl a hordószónok-politizáláson, az emberek Nagy-Magyarországért kiabálnak, a romániai magyarság sorsán siránkoznak és a magyar nemzet elárulását panaszolják. Az est leszálltával a tömeget az irodáikból távozó Fidesz-támogatók duzzasztják fel, a hangnem enyhül, kivéve, amikor a miniszterelnököt szidják.
Éjfél után a tömeg eloszlik, és a kemény futballhuligánok veszik át a terepet, történelmileg kényes célpontokat keresve – amelyeket a MIÉP stratégái jelölnek ki számukra -, vagy egyszerűen csak dulakodásra törekedve a rendőrökkel. „A gulyáshoz sok hozzávaló kell, csakúgy, mint ehhez a gulyáslázadáshoz is” – fogalmaz a brit lap szombati elemzése.
A The Times szerint a magasabb egészségügyi és nyugdíj-hozzájárulások miatti kiábrándultság, az az érzés, hogy Magyarország hirtelen szegényebb lesz, felszítja a sóvárgást azon idők iránt, amikor az ország erős volt és szuverén. Hogy ez mikor is volt, abban senki nem bizonyos teljesen, de az ultranacionalisták tudják, hogy a nosztalgia és az önsajnálat hathatós érzelmek, amelyeket taktikai előnyszerzésre használhatnak ki – fejeződik be a The Times szombati elemzése.
