Gazdaság

Hiába spóroltak, mégis jelentősen csökkent a magyar családok vagyonának értéke

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Több mint 3400 milliárd forintot tettek félre tavaly a háztartások az MNB adatai szerint, sőt még a hozamok is jól alakultak, de így is kevesebbet ért a vagyonuk, mint egy évvel korábban. Sokan nézik ölbe tett kézzel, ahogy az infláció elégeti a megtakarításukat.

Újabb rekordra ugrott 2022 végére a magyar háztartások vagyona – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból. A 83 938,9 milliárdos év végi adat 7,8 százalékkal magasabb a 2021 véginél. A kötelezettségek, tartozások levonása után maradt nettó pénzügyi vagyon is nőtt mintegy 8,2 százalékkal 69 513,3 milliárd forintra. Ez így első látásra jó hírnek tűnik, de figyelembe véve, hogy az átlagos infláció tavaly 14,5 százalékos volt, a kisbefektetők mégsem lehetnek elégedettek. Hiába spóroltak és próbálták ügyesen befektetni a vagyonukat, az veszített az értékéből.

Pedig látszott, hogy a lakosság próbál takarékoskodni. Az első félévben még a visszakapott szja, a 13. havi nyugdíj és a fegyverpénzek miatt érthető volt, hogy nőttek a megtakarítások, a harmadik negyedévben viszont visszaesett a friss megtakarítások volumene. Az utolsó negyedévben ugyanakkor az emelkedő rezsiköltségek és árak dacára a háztartások ismét rákapcsoltak, és több mint 1000 milliárd forintnyi friss pénzt tettek félre.

A piacok sajnos nem voltak kegyesek a magyar kisbefektetőkhöz, a befektetéseik átértékelődése alig érte el éves szinten a 2600 milliárd forintot, ami nagyjából 3,2-3,3 százalékos átlagos hozamot jelent. Ez bőven elmarad a tavalyi inflációtól.

Ölbe tett kézzel nézik, ahogy elég a vagyon

Ebben maguk a háztartások is hibásak, sokan nézik tétlenül, ahogy elég a vagyonuk. A nem egészen 84 ezer milliárdos vagyon több mint ötödét ugyanis olyan eszközben tartják, ami biztosan nem kamatozik. Még mindig 6843,6 milliárd forintjuk van a magyar családoknak készpénzben és 10 546,4 milliárdjuk folyószámla betétben, amelyre a bankok jellemzően nem adnak kamatot. Csak ezen a két tételen az idén az infláció miatt 3 ezer milliárd forintot veszíthetnek a háztartások, ami családonként több mint 700 ezer forint.

Jó hír, hogy az egyéb betétek volumene növekedett tavaly, az év végére megközelítette a 4250 milliárd forintot. Az már kevésbé jó hír, hogy az igazán magas kamatú betétekhez valószínűleg csak a vagyonos, privátbanki ügyfelek férhettek hozzá, a 18 százalékos egynapos jegybanki betétben az ilyen kliensek pénzét kötötték le a vagyonkezelők. Az átlagos banki ügyfeleknek ennél szerényebb betétkamatokkal kellett beérniük.

Azt észrevette a lakosság, hogy az állampapírok sem védenek már maradéktalanul az inflációval szemben, és sokan léptek is. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya csak minimális mértékben nőtt tavaly, ezen belül az állampapíroké jobbára stagnált, 10 110 milliárdról 10 140-re emelkedett, de a háztartások csak rövid állampapírokat vásároltak, a hosszú kötvényekből igyekeztek megszabadulni.

Az egykori szuperállampapír, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) kamata már egyáltalán nem volt vonzó, főleg ennek köszönhető, hogy 610 milliárd forinttal csökkent a hosszú lejáratú állampapírokban lévő háztartási megtakarítás. Az inflációt követő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) is csak részben tudta kompenzálni az eladásokat, a kisbefektetők inkább rövid állampapírokat – például diszkontkincstárjegyet – vettek a visszaváltott MÁP+ árából.

Balogh Zoltán / MTI Nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt mutat egy munkatárs a belvárosi 5-ös számú postán 2019. november 28-án.

Részvényekbe került a sok pénz

A lakosság tavaly a friss megtakarításai döntő részét valamilyen részvénybe vagy részvény jellegű befektetésbe tette. Tőzsdei részvényekbe több mint 450 milliárd forint, befektetési jegyekbe bő 1200 milliárd forintnyi új pénz ment. Bár az utolsó negyedévben már jól alakultak az árfolyamok, az év egészében a kisbefektetők buktak a részvényeken és a befektetési alapokon is. A részvények közül az OTP lehetett a kisbefektetők kedvence, a statisztika szerint tavaly több mint 400 milliárd forintot fektettek be ugyanis pénzügyi vállalatok papírjaiba.

A nyugdíjcélú megtakarítások viszont minden szempontból megszenvedték a tavalyi évet. A nyugdíjpénztárakba és az életbiztosításokba is csak 81 milliárd forint körüli friss összeg került, míg 2021-ben 104-105 milliárd körüli befizetést mért az MNB. A tranzakciók összegének csökkenése azért is aggályos, mivel 2021-ben a befizetéseket negatívan befolyásolhatta, hogy sokan a családi adókedvezmény miatt nem tudták visszaigényelni a pénztári és nyugdíjbiztosítási befizetéseikre a személyi jövedelemadót. A 2022-es befizetéseket viszont ez már nem érintette, azok mégis több mint 20 százalékkal csökkentek. Az különösen aggasztó, hogy az életbiztosításoknál az év végi díjfizetési hajrá elmaradt, sőt 2,8 milliárd forinttal többet vettek ki az emberek a megtakarításaikból az utolsó negyedévben, mint amennyit befizettek végül.

Mind az életbiztosítások, mind a nyugdíjpénztárak hozam szempontjából nagyon rossz évet zártak. Az előbbiek csaknem 160 milliárd, az utóbbiak majdnem 200 milliárdos veszteséget értek el a befektetéseiken. A tartalékok emiatt mindkét megtakarítási formánál csökkentek.

Az adósság is növekszik

Bár a kamatok emelkedtek tavaly, és aki csak tehette, kerülte a hitelfelvételt, a jegybank adatai alapján nőtt a háztartások kötelezettségeinek állománya és a hiteleik volumene is. A kötelezettségek állománya 14 425,6 milliárd forintos új rekordon állt 2022 végén, ezen belül a hiteleké szintén csúcsot döntött, 12 316 milliárd forint volt. A háztartások összesen több mint 740 milliárd forinttal több hitelt vettek fel tavaly, mint amennyit törlesztettek, főleg ennek köszönhető a növekedés.

Ez a mennyiség viszont jócskán elmaradt a 2021-estől, amikor a háztartások még több mint 1510 milliárd forinttal vettek fel több hitelt, mint amennyit visszafizettek. A forint lakáshiteleknél mindössze 360 milliárd forint volt a nettó hitelfelvétel, alig a fele a 2021-esnek. A főként a személyi kölcsönöket adatait mutató banki forint fogyasztási hiteleknél még nagyobb visszaesést mértek, a 680 milliárdos 2021-es nettó növekmény 350 milliárd forint alá esett vissza. A banknak nem számító egyéb pénzügyi cégektől felvett fogyasztási hiteleknél komolyabb mértékű törlesztést mért az MNB.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik