Élő Belföld

Korábbi gondolataival, kiszólásokkal és vármegyebérlettel évértékelt Orbán Viktor

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
Szombat délután tartotta huszonnegyedik évértékelőjét Orbán Viktor a Várkert Bazárban. A kormányfői beszédből kiderült, továbbra is üzletelünk Oroszországgal, a háború szerinte két szláv testvérnépé, de más országok is belesodorhatják magukat: szerinte a Nyugat a szankciókkal beszállt a háborúba, és mára csak Magyarország és a Vatikán áll a béke pártján. A miniszterelnök az inflációt is újból a háborúhoz és Brüsszelhez kötötte, és ismét megígérte, hogy év végére leszorítja.

Orbán Viktor szombaton délután a Várkert Bazárban tartotta meg évértékelő beszédét. A kormányfő közel egyórás beszédének legfontosabb részeit alább pontokban foglaltuk össze:

  • A kormányfő a 2022-es választásról szólva arról beszélt, hogy annak ellenére kaptak kétharmadot ismét, hogy Brüsszel „megpróbálta kiszárítani a kincstárat”. Utalt Soros Györgyre, a „dollárbaloldalra” és Gyurcsány Ferencet idézte.
  • Az orosz-ukrán háború miatt a legnehezebb évnek tartja a tavalyit a miniszterelnök. Szerinte a nyugat a szankciókkal belépett a háborúba, és újra kellett gondolni mindent.
  • Beszélt arról is, hogy Magyarország erőműveket fog építeni, akkor is, ha Brüsszel nem vállal benne szerepet. Ha ők nem segítenek, majd lesz más – mondta.
  • Orbán Viktor szerint nyugaton mindenki a háború pártján áll. Csak Magyarország és a Vatikán maradt a béke pártján.
  • Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy Magyarország számára létfontosságú a NATO-tagság.
  • Beharangozta, hogy kedvezményes vármegyei tömegközlekedési bérletek jönnek, amiknek az árát is elárulta.
  • Továbbá hosszan beszélte a kormányfő a magas inflációról, amit szerinte Brüsszel hozott a magyarok fejére. Elmondta, az inflációt egyszámjegyűre fogja csökkenteni, ám ennek módjáról nem mondott részleteket.
Szajki Bálint / 24.hu

„A pedofiliára nincs bocsánat”

Az évértékelőben Orbán szóba hozta annak a tanárnak az ügyét is, aki diákjával létesített szexuális kapcsolatot, és erről a közösségi médiában részleteket is közölt.

A pedofiliára nincs bocsánat, a gyerek szent és sérthetetlen, és a felnőttek dolga, hogy őket bármi áron megvédjék. Nem érdekel bennünket, hogy megbolondul a világ, és miféle visszataszító hóbortoknak hódolnak egyesek

– mondta Orbán, aki Brüsszelt is korholta, és azt is mondta, hogy Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének kell életbe lépnie Magyarországon.

Egyben jogszabály-módosításokat is ígért. Szerinte szülőkre és a pedagógusokra is szükség lesz, hogy ezt a harcot meg lehessen vívni.

A genderprograpangada a legveszélyesebb dolog, ami a gyerekeinkre leselkedik

– zárta ezzel a gondolatait a kormányfő.

Infláció: „a bajt Brüsszel hozta ránk”

A kormányfő az inflációval folytatta. Azt mondta,

a bajt Brüsszel szabadította ránk az energiaszektort érintő szankciókkal.

Ezt szerinte szankciós inflációnak hívják, amivel Európát találták el, noha Oroszországot célozták. Pedig – mint mondta – korábban megígérték, hogy ez el fogja hozni a háború végét. De nem így lett. Sőt – idézte fel – az elején még arról volt szó, hogy az energiahordozókra nem terjesztik ki a szankciókat, mégis megtörtént.

Közgazdasági egyszeregy, hogy a megugró energiaárak emelkedésével mindennek az ára megugrik, különösen ha az energiát importból keresztül szerzi be egy ország. A kormányfő számítása szerint a szankciók négyezer milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben. Ezt az összeget Orbán értelmezésében a vállalatok költhették volna béremelésre, az állam adócsökkentésre, vagy családtámogatásra, a családok pedig lakásvásárlásra. De – folytatta – Brüsszelből segítség helyet csak újabb szankciók jönnek, és olyan pénzt sem kaptunk meg 2022-ben, amit a tagállamok közösen vettek fel hitelként, amit mi is törlesztünk majd.

Majd hozzátette,

a magyar jogállamot bolházzák, pedig az Európai Parlamentnél kellene ügyeletet tartania a rabomobilnak

– utalt ezzel az EP-t érintő korrupciós ügyre. Ennek kapcsán azt mondta, a tagállamoknak kellene felügyelniük Brüsszelt és nem fordítva.

Egyebekben megjegyezte, hogy egy átlagos család Magyarországon – a kormány beavatkozásának következtében – havi 181 ezer forintot spórol a rezsin. A kamatstop pedig 350 ezer embert véd, a stopnak is maradnia kell, hiába szüntetné meg szerinte „a baloldal”.

Szajki Bálint / 24.hu

Hivatásos károgók, „átállt” jobboldali közgazdászok

2022 Orbán szerint is kettétörhette volna a magyar gazdaság gerincét. A „hivatásos károgók, jónevű volt jegybankelnökök, átállt jobboldali közgazdászok” már temették a gazdaságot. Rekord devizatartalék, megnyugodott forint – riposztol erre, és három 2022-ben beállított rekordot hoz: a kivitelét, befektetésekét és foglalkoztatottságét.

Az infláció olyan, mint egy tigris: elsőre el kell találni. Az év végéig egy számjegyűre gyaluljuk az inflációt – ismételte meg a kormányfő korábbi ígéretét. „A helyzet komoly, de nem reménytelen, sőt, reménykeltő.” A magyarok életösztönei működnek, átlátják a dolgokat, a nemzeti konzultáció alapján széles az egyetértés – mondja.

Nehogy a Jóbarát és a Présember után egy Puccinit küldjön Budapestre az USA!

Egyre durvább a diplomáciai hangnem: sértegetéseket, zsarolásokat kell állnia a kormánynak. Hol vagyunk már attól, amikor egy Jóbarátot, azaz André Goodfriendet küldte Budapestre Hillary Clinton? „Akkor jól manővereztünk, a számításunk bevált, Donald Trump képében megjelentek a felmentő csapatok, szerencsére nem itt. Azóta sok víz lefolyt a Potomacen.” Orbán szerint Bidenéknek is van humora, mert egy Présembert (David Pressmant) küldték újabb nagykövetnek, hogy „bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborús táborba. Jó ez így, a humor átsegítheti a barátságot a nehezebb időkben. De oda nem kéne eljutni, hogy legközelebb valami Puccini nevű embert küldjenek” – üzent Washingtonba.

„2024-ben Amerikában újra választás lesz, republikánus barátaink duzzadó izmokkal készülnek a visszatérésre. Azt is várom, hogy a demokrácia Európában is megmutatja az elejét, tűzszünetet, józanságot követel a többség, és ha kell, új kormányokat választ. Nem lesz sétagalopp, de a simább, kényelmesebb utak mind a háborúba vezetnek.”

Nincsenek illúzióink, nem vagyunk naivak, se ’68-as virággyerekek, se álmodozó pacifisták. Tudjuk, hogy a tárgyalások nem ukrán-orosz tárgyalások lesznek, béke orosz-amerikai tárgyalásokból lehet, amelyek elkerülhetetlenek – veszi elő régi mantráját. A háborúpártiak szerint az idő az ukránok oldalán áll, a harc megváltoztatja az erőviszonyokat. A magyar kormány szerint a harc nem a békét hozza el, hanem kiszélesedő konfliktust, nyílt háborúba keveredő országokat, szenvedést, a világháború veszélyét.

Magyarország és a Vatikán maradt a béke pártján

Hamarosan békefenntartókról is hallunk majd – mondta Orbán a orosz-ukrán háború kapcsán azután, hogy felsorolta, hogy bár a háború elején még szó sem lehetett fegyverszállításról, ma már tankok szállításáról van szó.

Amikor Oroszország egy évvel ezelőtt támadást indított, a nyugat összeurópai szintre emelte a konfliktust – mondta.

Ami történt, egy újabb érv a brüsszeli szuperállam ellen, és a nemzetállamok mellett

– tette hozzá.

Hogyan veszítettük el a békepárti szövetségeseinket? – tette fel a kérdést. Szerinte ott voltak a németek, akik nem szállítottak fegyvert, csak sisakokat. Ehhez képest hamarosan Leopard tankok vonulnak majd hamarosan Ukrajnában. Szerinte külső nyomásra a németekkel fordultak a többiek is.

Maradtunk ketten: Magyarország és a Vatikán. A társaságra nem lehet panasz.

– mondta.

Szajki Bálint / 24.hu

A NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára

Elhomályosodik, hogy a stratégiai cél közös: Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen köztünk egy kellően széles és mély, szuverén Ukrajna. A háborúpártiak szerint ehhez Oroszországot le kell győzni, Orbán szerint tárgyalni kell. „Súlyos érv az is, hogy életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni.”

„A háború felszínre hozott néhány súlyos igazságot is. Az első a NATO-tagságunk kérdése. Szögezzük le, hogy a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára. Túlságosan keleten, a nyugati világ keleti szélén vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla. Beljebb persze könnyebb lenne, de a történelem ezt a luxust nem adta meg nekünk.” A NATO, hangsúlyozza, védelmi szövetség, nem háborús koalíció, a közös védekezésen túl nem jelent kötelezettséget.

„Aki azt hiszi, hogy képes lépesenként adagolni a háborút, alábecsülik a kockázatot. Akik ezt elkövetik, messze élnek a frontharcok pusztító valóságától. De mi itt élünk. Brüsszeliták még nem adták életüket, de magyarok már adták”, miközben „Munkácson levetetik a jelképeinket, leváltják az iskoláink igazgatóit”.

Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban!

Európa Orbán szerint a háborúba sodródás perceit éli, közvetett háborúban áll Oroszországgal. „Ha fegyvert szállítasz, műholdas információkat adsz, kiképzed az egyik fél katonáit, pénzeled a működését, mindegy, hogy mit mondasz: háborúban, egyelőre közvetett háborúban állsz.”

„Nyugaton mindenki a háború pártján áll”

Ha Magyarországot meg akarjuk óvni, csak egyetlen választás van, ki kell maradni az orosz-ukrán háborból – szögezte le a kormányfő. De szerinte ez nem lesz egyszerű, mert a nyugati világ részei vagyunk, az EU és a NATO része.

Ott pedig mindenki a háború pártján áll, vagy legalábbis úgy látszik

– mondta.

Majd feltette a kérdést, maradhat-e egyedül Magyarország a béke pártján. Erkölcsileg helyes-e kimaradni a háborúból? Mint mondta, ez a meggyőződése.

Közölte, Oroszország megtámadta Ukrajnát, mi pedig segítjük az ukrán menekülteket. De az is látható, hogy nem a jó és a rossz, hanem két szláv nép vív háborút. Ez az ő háborújuk, nem a mienk – mondta.

Hozzátette, elismerjük Ukrajna jogát az önvédelemhez, de ez nem kerülhet a magyar érdekek fölé.

Mi nem szállítunk fegyvert, nem szakítjuk meg a kapcsolatot Oroszországgal, és a pénzzel is csínján bánunk

– mondta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nem szakítjuk meg az orosz kapcsolatainkat, így a gáz, olaj, atomenergiai megállapodások érvényben maradnak, mert ez Magyarország érdeke.

Beszélt arról is, hogy nem járulunk hozzá, hogy papokat, egyházi vezetőket tegyenek szankciós listára: szerinte épp elég, hogy művészek és sportolók így jártak.

Kapcsolódó
A KGB-nek dolgozott az Orbánék által megvédett Kirill pátriárka Svájcban
Tavaly az Orbán-kormány mentette meg Kirill orosz pátriárkát az uniós szankcióktól.

Az esélyekről szólva azt mondta, szerinte a háború megmutatja, hogy Oroszországnak semmi esélye nem lenne a NATO-val szemben. Szerinte az orosz hadsereg nincs abban a helyzetben, hogy megtámadja a NATO-t. Mint mondta, már régen javasolták a közös EU-s hadsereg felállítását.

A rendszerváltás óta legveszélyesebb évet éljük

„Kedves barátaim, ha ’22 volt a legnehezebb, ’23 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta. Két új ellenség leselkedik ránk a migráció mellett: a háború és az infláció. Ha vissza akarunk térni az emelkedő pályára, ezt a két veszélyt el kell hárítani, ezeken át kell verekedni magunkat. Na de hogyan?”

Szajki Bálint / 24.hu

Ha Brüsszel nem segít az erőműépítésben, majd segít más

Sorjáznak a gazdasági jóslatok: folytatják az egyetemek és a gazdaság összekapcsolódását, a kormány a bankszektort, a médiaipart többségi magyar kézben tudja tartani, a távközlési ágazat is csatlakozik hozzájuk. Marad a vidéknek tett ígéret: annyi pénzt biztosítanak, amit az Osztrák-magyar Monarchia idején sem látott a vidék. Feltámasztják a privatizációval tönkretett magyar élelmiszeripart, ígéri, „lesznek nemzeti bajnokaink, akik a világpiacon is helyt állnak”. És marad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is: „Ideje, hogy végre gazdaságilag is, életszínvonal tekintetében is egyesítsük Pannóniát és Hunniát.” Hidakat épülnek a Dunán, a Miskolc-Debrecen-Nyíregyháza ipari háromszöget felzárkóztatják a nyugat-dunántúlihoz. Ehhez energia kell, és

Erőműveket fogunk építeni, akkor is, ha Brüsszel nem vállal benne szerepet: majd lesz más.

„A gyermekes családok anyagi helyzete legyen jobb azokénál, akik nem vállalnak gyereket, háború ide vagy oda. Ez lesz, de tudom, hogy nekünk magyaroknak ez kevés: azt tudjuk, hogy mi lesz, a kérdés, hogy addig mi lesz.”

A rendszerváltás óta a tavalyi volt a legnehezebb év

A kovidos évek után átléptünk a háborús évekbe. Folyamatos nyomás alatt voltunk – mondta a kormányfő. Szerinte a tavalyi év volt a rendszerváltás óta a legnehezebb év. Mint mondta,

amikor a nyugat a szankciókkal belépett a háborúba, újra kellett gondolni mindent.

Közölte, újra meg kellett vizsgálni az összes nagy célt, amit 2010-ben magunk elé kitűztünk. De szerinte a célokból nem kell feladni, csak az eszközökön kell változtatni.

Marad a külpolitika, barátokat akarunk szerezni – mondta. Majd felsorolta, hogy

  • Marad a nemzetegyesítés is. A külhoni magyarok számíthatnak ránk,
  • marada családpoltika, ls a nyugdíjasokkal kötött szövetség, és a 13. havi nyugdíj.
  • Marad a munka alapú társadalom, és még marad a rezsicsökkentés is.

„Gyuri bácsiék begurítottak ide négymilliárd forintnyi dollárt”

A tavalyi választáson ismét kétharmadot kaptunk – mondta, pedig az egész baloldal összefogott ellenünk. Úgy fogalmazott, még Brüsszel is megpróbálta kiszárítani a kincstárat.

Gyuri bácsiék pedig begurítottak ide négymilliárd forintnyi dollárt, de pórul jártak

– utalt arra a miniszterelnök, hogy az ellenzéki kampányba külföldről érkezett támogatás, ami Soros Györggyel azonosítitt. Majd Gyurcsány Ferenc egykori szavaival élve azt mondta, az ellenzék pórul járt,

nem kicsit, nagyon.

Pedig már olyan jól alakult, minden olyan szépen el volt gondolva

Holnap vasárnap, ki lehet heverni egy Atatürk vagy Fidel Castro hosszúságú előadást is – mondja a miniszterelnök, de inkább életkedvet adó rövid beszédet ígér.

Az a legfontosabb kérdés, hogy az európai életben végbemenő hatalmas változások, amelyek szellemi, politikai, gazdasági és katonai feladatokat hoznak, nyomás alá helyezik az egész magyar életet, lelomboznak vagy felvillanyoznak minket – alapoz.

„Pedig már olyan jól alakult, minden olyan szépen el volt gondolva” – tér át az elmúlt tíz évre, ez alatt alighanem a teljes 2010-2022 közti időszakot értve. „Átrágtuk magunkat a szocialista kormányok törmelékhalmain, munkanélküliségen, zsugorodó gazdaságon, nyugat előtti hasra esésen, segélyből élő ügyeskedésen, rezsiszámlákon, a jó ez így is beletörődő igénytelenségén. Már éppen kezdtük elhinni, hogy lesz hely a nap alatt magyarnak, és az a hely itt lesz. Hogy a munkából jobban meg lehet élni, mint segélyből, hogy a gyerek úgy teher, hogy boldogság. Hogy em egymásét kell elvenni, mert tudunk jóval nagyobb kenyeret is sütni, mint eddig tettük. Egymillió ember állt munkába, a gazdaság háromszorosára növekedett, a minimálbér is háromszorosa, mint az átlagbér volt a szocialisták alatt. Újjászerveztük a magyar államot, az akadékoskodókat félretolva új gazdaságot építettünk, amiben mindenki megtalálja a maga számítását. Izzadtunk rendesen, térd, könyök lehorzsolva, vízhólyag is akadt jónéhány, de úgy éreztük, megérte.”

A baj hirtelen jön, nem kopogtat, csak ránk töri az ajtót

Közel két hete pusztító erejű földrengés volt Törökországban és Szíriában, A halottak száma 44 ezer. A baj hirtelen jön, nem kopogtat, csak ránk töri az ajtót – kezdte beszédét Orbán Viktor.

Mint mondta, 167 magyar vett részt a mentésben, és életük kockáztatásával 35 embert mentetettek ki a romok alól. Ezután köszöntötte a jelenlévő mentősöket, hősöket.

„Hol a beszédem? Megírta valaki?” – Viccelődött Orbán pénteken az évértékelőre készülve

A miniszterelnök már pénteken készült az értékelőre, és személyesen látogatta meg a Várkert Bazárban készülő helyszínt, amiről videót is közzétett. Orbán Viktort öltönyben, garbóban követte a mosolygós Rogán Antal kabinetminiszter. A kormányfő a felvételen vidám hangulatban viccelődött a munkát végző személyzettel, majd beszédével viccelt, és feltette a kérdést, hogy valaki megírta-e már azt.

Ez már Orbán Viktor huszonnegyedik évértékelője

Orbán Viktor kormányfő 1999 óta tart évértékelő beszédeket. Ezúttal már a huszonnegyediket tartja, a műfajt tulajdonképpen ő honosította meg a hazai politikában, ám mára a legtöbb pártelnök tart hasonló beszédeket. Legfontosabb mondatait alábbi cikkünkben szedtük össze. Köztük jó néhány meglehetősen ellentmondásosan örgedett.

Kapcsolódó
A kormány nem azonos az országgal – Orbán Viktor 20 éve EU-ról, háborúról
Az emberek jogosan kérdezik, mennyivel emelkednek az árak – mondta akkor a Fidesz elnöke, aki a propagandát is bírálta.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik