Belföld

A kormány nem azonos az országgal – Orbán Viktor 20 éve EU-ról, háborúról

Isza Ferenc / AFP
Isza Ferenc / AFP
Az idehaza a műfajt megteremtő kormányfő 2003-ban tartotta első olyan évértékelőjét, amikor ellenzéki pozícióból kellett beszélnie. Akkor még a Vigadóban.

Orbán Viktor első évértékelő beszédét 1999-ben, miniszterelnökként tartotta, és azóta minden évben – ma délután is – visszatekint az előző esztendőre, megfogalmazza, szerinte milyen politikai kihívások előtt áll az ország, a Fidesz. Húsz éve először tartotta meg ellenzéki pozícióból előadását, amelyben ma is aktuális témákról fejtette ki a véleményét.

2003-as beszéde elején jelezte is, hogy olyan év van mögöttük, amelyből kormányának csak egy negyedév jutott, ezért inkább nem is volt kormányfőként, inkább a polgári oldal, a Fidesz egyik vezetőjeként beszélt háborúról, uniós csatlakozásról, az őszinteség és a szabadság fontosságáról. Az ellenzék vezéreként az iraki beavatkozás ügyében bírálta a szerinte a „háború oldalán álló” Medgyessy-kormányt. „A kormány azonban nem azonos az országgal” – jelentette ki.

Utalt arra, hogy a magyarok elsöprő többsége békepárti, majd hozzátette, ‘56-os nemzetként világossá kell tenni, a nemzetközi közösség felhatalmazása nélkül

elfogadhatatlan bármely független állam elleni katonai akció.

(…) A békére vágyó utólagos, manapság ezt úgy mondják, emberi nyilatkozatokkal nem lehet meg nem történtté tenni azt a hibát, hogy a háborút támogatók közé sodródtunk” – fogalmazott akkor Orbán.

Mivel előzőleg a kormánypártok azzal vádolták, hogy sem ő, sem pártja nem EU-párti, Orbán Viktor beszédében egyértelművé tette, az uniós csatlakozás fontos, bár már akkor is érzékelhető volt szkepticizmus a szavaiban: „A belépés mellett szóló érvek valamivel többet nyomnak a latba”. Jelezte, meggyőződése, hogy az EU keretei között kell megküzdenie Magyarországnak az unió belső életének átalakításáért.

Koszticsák Szilárd / MTI Orbán Viktor évértékelő beszédet mondott a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére a Pesti Vigadóban.

– Az Európai Unióról szóló vita fölszínre hozott egy másik, talán az elmondottaknál is súlyosabb problémát. Ez nem más, mint a szólás- és gondolatszabadság, véleményszabadság kérdése, ha úgy tetszik, a demokrácia szíve közepének a kérdése – ennek kapcsán méltatta a népszavazás intézményét.

Nem értette, hogy az ország egyre sűrűsödő és súlyosbodó gondjai helyett a kormány miért az ellenzékkel foglalkozik (a 2003-as évértékelőben igen hangsúlyos volt a Medgyessy-kormány bírálata, a Fidesz által elért eredmények lerombolása miatt).

Orbán Viktor úgy vélte: az emberek jogosan kérdezik, mennyivel emelkednek az árak, lépést tartanak-e azzal a fizetések, a nyugdíjak, ezért a kormánynak szóba kellene állnia az emberekkel, és propaganda helyett őszinte, megnyugtató válaszokat adnia.

A Fidesz vezetője beszédében többször utalt arra, hogy a kormánynak nem az ellenzékkel van alapvetően vitája, mert döntéseit pártszimpátiától függetlenül bal- és a jobboldaliak is elutasítják. Ezzel érvelt akkor is, amikor a forint gyengítése miatt bírálta a kabinetet.

A magyar emberek hisznek az erős forintban.

Jó okuk van erre, mert tudják, ha a forint gyenge, akkor emelkednek az árak, és ez lerontja az ő munkájuk értékét, leértékeli a keresetüket. (…) Itt is azzal a helyzettel állunk szemben, hogy a vita valójában a forintban bízó emberek, valószínűleg a többség és a hivatalban lévő kormány között áll fönn” – mondta, ami azért is lényeges, mert tavaly a forint gyengülése gyakorlatilag hétről hétre ért el történelmi mélységeket.

Beszédében Orbán Viktor még az előző napi Népszabadságot (amelynek archívuma beszédét megőrizte) is idézte, amikor az oktatás, az egészségügy és a gazdaság egén sokasodó viharfelhőkről beszélt. Az eseményről beszámoló, azóta megszüntetett lap tudósítása szerint külön kiemelte az őszinte beszéd fontosságát.

Ne legyünk szégyenlősek, mondjuk ki: a kormány a saját fizetését megduplázta, az embereket pedig azért hibáztatják, mert 50 ezer forintot akarnak hazavinni a családjuknak.

A hatalmát elvesztő kormányfő egyértelművé tette, mit gondol a nyelvről, az egyenességről, a szabadságról. „A szabadsághoz, demokráciához szükségünk van alkotmányra, nyilvánvalóan szükségünk van szabadságra, szabad választásokra, és szükségünk van Országgyűlésre is. De higgyék el, mindez semmit sem ér, mert mindez nem működik, ha hiányzik az őszinte beszéd.”

Előadása végén Orbán Viktor már híveinek üzent, arra emlékeztetve őket, hogy a közélet elsődleges terepe nem a magyar parlament, minden egyes településen meg kell erősödniük szervezetileg, rá kell venniük magukat egy nagy, erős, nyitott, európai néppárt építésére. Az építkezés hét éven át tartott, ám eredménnyel járt: 2010-ben újra magához ragadta a kormányrudat, amelyet azóta ki sem enged a kezéből.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik