Sokba kerül mindnyájunknak, hogy a természet az idén ilyen hosszú telet sózott ránk. A fővárosnak például a január-márciusi időszakban több mint egymilliárd forinttal többet kellett síkosságmentesítésre (gépi úttisztításra, hómunkások bérére, hintőanyagra) fordítania, mint az ezt megelőző öt évben átlagban. A pluszköltség több mint felét a síkosságmentesítő hintőanyagokra fordították – tudtuk meg a Budapesti Városüzemeltetési Központtól. Országos szinten ennek a sokszorosa lehet az a pluszkiadás, amit az utak hómentesítésére kellett fordítani.
A Magyar Közútkezelőnél pedig nemcsak a hóeltakarítás emésztett fel sok pénzt (csak a március 14. és 18. közötti napokon 800 millió forintot), hanem a megrongálódott jelzőtáblák, jelzőlámpák, egyéb úttartozékokban is több tízmillió forintos károk keletkezhettek. Rongálódhattak az útpadkák és a vízelvezető rendszerek is.
Fotó: MTI / EPA / Steffen Schmidt
A katasztrófavédelem büdzséje szintén megérezte a szokatlanul intenzív márciusi havazást, de hogy náluk pontosan mennyibe került a műsoron kívüli feladatok elvégzése, arról még nem tudtak adatokat mondani.
A közkiadásokon kívül a háztartási kiadások is megnőhettek a nem várt tavaszi hideg miatt. Mint már megírtuk, a most április elején kiküldött fűtésszámláknál is jelentős eltérések lehetnek: átlagban akár duplájára is rúghat a gázszámla, ahhoz képest, mint amit ilyen tájban megszokhattunk.
A biztosítók adatai szerint csak a március 15-i hétvégén legalább négymilliárd forintnyi kár keletkezett a háztartásoknál és a vállalkozásoknál. Megsérültek ipari létesítmények, autók, házak, lakások, az áramkimaradás miatt tönkrementek a fagyasztóban tárolt élelmiszerek.
A márciusi 15-i hosszú hétvégén tomboló ítéletidő miatt a szállodai foglalásokat is 30-40százalékban lemondták, ami ezt a szektort küldte a padlóra.
Azt pedig jelenleg még megbecsülni sem lehet, hogy a mezőgazdaságnak mekkora károkat okozott a hosszú tél. A hideg miatt késve kelnek a már elültetett zöldségek, illetve van, amit el sem tudtak vetni időben. Nem tudni még, milyen lesz például a borsó, a fehérrépa, a sárgarépa, a cékla és a hagyma termése. Nem kizárt, hogy ezek a növények képesek lesznek behozni a lemaradást, de az is lehet, hogy nem, s akkor újra drágaság jöhet.
110 éve nem esett ennyi csapadék, az olvadással pedig a belvíz okoz hatalmas károkat a szántóföldeken, ami a gabona- és takarmánytermést vetheti vissza. Itt is gond, hogy nem tudnak rámenni a földekre, így késik a vetés. Bizonytalan a kései ültetésű kukorica és a napraforgó sorsa is.
Hogy mennyi lesz a mezőgazdasági kár, az attól is függ milyen idő jön eztán. Egyelőre nem túl biztatóak az előrejelzések, egyelőre késik a napos, száraz idő. Sőt, az ország nyugati részén szerdán is hófúvás miatt adtak ki riasztást.
