Idén első alkalommal szavazhatnak magyar állampolgárok külföldön az országgyűlési választásokon. Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen az első fordulóban április elsején, szombaton, a második fordulóban pedig április 22-én járulhatnak az urnákhoz. A többi külföldi országban másodikán, vasárnap, illetve a hazaival egyidőben, április 23-án élhettek szavazati jogukkal azok a magyarországi lakhellyel rendelkező, 18 évnél idősebb állampolgárok, akik a választások időpontjában nem tudtak idehaza szavazni, és március 17-ig jelezték igényüket.
A külföldön szavazók egyébként ugyanazokra a jelöltekre és listákra szavazhatnak, akikre itthoni lakóhelyük választókörzete szerint voksolhatnának. A lezárt urnákat a választást követő negyedik napig Magyarországra kell szállítani, és el kell juttatni a Duna Palotába, a választási központba. Ezeket nyilvánosan bontják fel, és különválogatják a választási iratokat és a beborítékolt szavazólapokat. Utóbbiakat a választási bizottság tagjai megye és választókerület szerint szétválogatják, és az adott kerület szavazóbizottsági átveszik. Így a szavazatok csak április 28-án érkeznek meg az adott választókerületbe.
Mindegyik választókerületben, ahová még várható külföldi szavazat, a második forduló után egy-egy szavazókört lezárva tartanak, és csak a borítékok megérkezése után összesítik az eredményt. Ez azt jelenti, hogy a 176 egyéni választókörzet majdnem mindegyikében lesz egy-egy szavazókör, amelynek voksai a külföldi szavazatok miatt nem adódnak hozzá a végeredményhez 23-án éjszaka. E nélkül pedig nem lehet hivatalos végeredményt hirdetni. Így az izgalom valószínűleg május első hetéig tart majd, ekkor lesz csak hivatalos végeredménye a választásoknak.
A külföldön leadott voksok tehát leginkább amiatt befolyásolhatják a végeredményt, mert több tízezer szavazatot tartanak vissza a rájuk váró urnákban. A második fordulóban egyébként 7949-en jelezték igényüket a külképviseleti szavazásra.