Több mint kétezren töltötték ki a fustmentes.hu megbízásából létrejött online kvízt, amelyben olyan dohányzással kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolnia a kitöltőknek, mint hogy milyen hatással van a nikotin a szervezetre, vagy hogy mennyire számottevő a dohányzás szén-dioxid kibocsátása.
A válaszadók kétharmada tudta, hogy a magyar lakosság körülbelül egynegyede, 25.8 százaléka fogyaszt rendszeresen valamilyen dohányterméket, amivel az OECD évente megjelenő körképe szerint Magyarország dobogós a dohányzók aránya tekintetében az OECD országok között. A kvízjátékosok 30 százaléka úgy tippelt, hogy a magyarok fele dohányzik.
Arra a kérdésre, hány egészségre káros vagy potenciálisan káros vegyi anyag jut be a dohányzó szervezetébe a cigarettafüsttel, a válaszadók körülbelül egyötöde tippelt arra, hogy nagyjából 50, és megközelítőleg ugyanennyien jelölték meg az 1000-1500 válaszlehetőséget is.
A dohányzás káros, komoly egészségügyi következményei lehetnek. Vannak, akik a nikotint tartják a leginkább felelősnek az ezzel kapcsolatos betegségek kialakulásáért, pedig az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst.
Hasonló arányban voltak tisztában azzal is, hogy az égéssel és füsttel nem járó nikotinbeviteli alternatívák használata alacsonyabb károsanya-kitettséggel jár, mint a hagyományos dohánytermékeké. Néhány kivételtől eltekintve minden kitöltő tudta, hogy a dohányzás nemcsak a dohányzóra, hanem a környezetére is ártalmas.
99 százalékban jól tudták a tippelők, hogy a nikotin függőséget okozó anyag, használata többek között fejfájással, szédüléssel járhat, emellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát.
Szintén kiugróan magas, 95 százalékos volt a helyes válaszadási arány arra a kérdésre, hogy milyen környezeti terheléssel jár az eldobott cigarettacsikk. A legtöbb cigarettaszűrő alapanyaga egyfajta műanyag, ami a környezetbe kerülve nagyon lassan bomlik le, mintegy 2–10 év alatt. Nem is beszélve a nikotinról, ami méreg, és az ivóvízbe kerülve közvetlenül érinti a dohányzókat és a nemdohányzókat egyaránt.
Azok, akik az egészségügyi ártalmak ellenére mégsem szoknak le, azáltal, hogy tájékozódnak a cigarettázásnál kevésbé ártalmas lehetőségekről, nemcsak magukat, de a környezetüket is alacsonyabb kockázatnak tehetik ki. A felsorolt válaszlehetőségek közül ezt is ötből négyen jól tippelték meg.
Majdnem mindenki jól felelt a kvízben, amikor arról érdeklődtek a készítők, miként csökkenthetők a leghatékonyabban a dohányzás ártalmai. A válasz erre az volt: ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk akkor minél előbb leszokunk róla. Kizárólag a nikotin- és dohánytartalmú termékek használatának befejezésével csökkenthetőek teljes mértékben a dohányzás ártalmai.
A hagyományos dohánytermékek alacsony károsanyag-kitettséggel járó alternatívái között 14.8 százalékban a szivart és a pipát jelölték meg a kvízben. A helyes válasz viszont, hogy azok a füstmentes alternatívák, melyek égés és füst nélkül működnek.
Azt, hogy a füstmentes technológiák égés és füst nélkül működnek, így használatuk a hagyományos dohánytermékeknél lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel jár, a kvízjátékosok 82.6 százaléka tudta vagy találta el, és körülbelül hasonló arányban voltak tisztában azzal, hogy meghökkentően magas a cigaretta szén-dioxid kibocsátása.
