Tudomány

Fontos megállapodás született az ENSZ montreali találkozóján

Történelminek nevezett megállapodás született hétfőn az ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozóján (COP15) Montrealban – írja az MTI. A megállapodás a szárazföld és az óceánok védelme mellett a biodiverzitás megóvásának finanszírozásával is foglalkozik a fejlődő országokban.

A COP15 konferencia kedden zárul a kanadai városban. A csúcstalálkozó soros elnöke, Kína hétfőn hajnalban nyújtott be egy olyan megállapodás-tervezetet, amely megadta a szükséges lendületet a megegyezéshez. Az egyezményben a biológiai sokféleség szempontjából jelentős szárazföldek és vizek 30 százalékának 2030-ig történő védelmét garantálják. Jelenleg csupán a szárazföldek 17, míg a tengerek 10 százaléka áll védelem alatt.

Brian O’Donnell, a Campaign for Nature természetvédelmi csoport igazgatója szerint a megállapodással lehetőség adódik, hogy az élővilág sokszínűségét megóvjuk az összeomlástól. Mint emlékeztetett, már most is azon a mezsgyén járunk, amely komoly változást okozhat a biológiai sokféleségben.

A megállapodás tervezete alapján 2030-ig különböző forrásokból 200 milliárd dollárt kell előteremteni a biodiverzitás védelmére.

További 500 milliárd dollárt más támogatások fokozatos kivezetésével vagy reformjával akarnak előteremteni erre a célra. A pénzügyi csomag részeként 2025-ig legalább évi 20 milliárd dollárra kívánják növelni a szegény országoknak juttatott pénzt, ami megduplázza a jelenlegi finanszírozást, 2030-ra pedig évi 30 milliárd dollárra emelnék az összeget.

ollo / Getty Images

A COP15-ön résztvevő mintegy 190 ország miniszterei és kormánytisztviselői többségükben elfogadták, hogy a biológiai sokféleség védelmének prioritást kell élveznie. Az erre irányuló erőfeszítéseket többen a novemberben, Egyiptomban lezárult klímaváltozási tárgyalásokhoz hasonlították. Az új megállapodás egyik fontos eleme, hogy elismeri az őslakos közösségek jogait, és biztosítani kívánja, hogy részesei lehessenek a döntéshozatalnak.

A globális felmelegedés, az élőhelyek elvesztése és a környezetszennyezés miatt egy 2019-es becslés alapján évtizedeken belül egymillió növény- és állatfaj halhat ki. A világ 8 milliárdos népessége rendszeresen mintegy 50 ezer vadon élő fajt hasznosít, minden ötödik ember élelme és jövedelme függ ezektől az élőlényektől.

A New York-i székhelyű, nonprofit Wildlife Conservation Society (WCS) és más környezetvédelmi csoportok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a tervezet 2050-ig tolta ki a fajok kihalásának megakadályozására, az ökoszisztémák integritásának megőrzésére és a populációkon belüli genetikai sokféleség fenntartására megfogalmazott célt. Ez szerintük nem elég ambiciózus.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik