Tudomány

Így kell megölni kétmilliárd embert

Egy kisebb atomháború következményeit "csak" két-három évtizedig nyögnénk, és nem is pusztítaná el teljesen az emberiséget.

Írók és filmesek sokszor eljátszottak már a gondolattal, milyen lenne a világ egy atomháború után. Bárhogy is nyúltak a témához, a kép ijesztő, brutális, embertelen. Most tudósok modellezték ugyanezt, az eredmény pedig mindenféle írói fantázia nélkül, pusztán a hideg tények alapján is horrorisztikus.

Ha India és Pakisztán egymásnak esne

Amerikai kutatók India és Pakisztán közt kirobbanó lokális atomháborút modelleztek számítógépen, ahol az indiai szubkontinensen 100 darab, egyenként a hirosimai atombombával megegyező erejű robbanás történik. A választás azért esett e két országra, mert a nagy atomhatalmakhoz képest igencsak szerény nukleáris arzenállal rendelkeznek. A szándék pedig kifejezetten egy ilyen, “könnyűsúlyúak” közt kirobbanó atomháború következményeinek felmérése volt.

Indiában tehát felrobbant 100 “hirosimai” atombomba, amelynek közvetlen globális következményeként ötmillió tonna égéstermék kerül a levegőbe. Egy része a csapadékkal visszahullik a földre, gyakorlatilag mindenhová eljuttatva a sugárzó port. A többi szétárad a légkörben és elnyeli a földre tartó napsugarakat: beköszönt a nukleáris tél. Bolygónk átlaghőmérséklete egy éven belül két Celsius-fokkal csökken, öt év után már három fokkal van hidegebb. Több mint húsz év kell, hogy a hőmérséklet visszaálljon a háború előtti értékre.

Kétmilliárd halott

Öt évvel az atomrobbanások után a Földön kilenc százalékkal kevesebb csapadék hullik, és még 26 év elteltével 4,5 százalékkal múlja alul a ma megszokott értéket. A hűvös és a hosszabb fagyos időszakok miatt növények tenyészideje – régiótól függően – 10-40 százalékkal csökken.

Az atmoszférában különböző kémiai folyamatok indulnak be, a háború után öt évvel az ózonréteg 20-25 százalékkal lesz vékonyabb, és 10 év kell hozzá, hogy többé-kevésbé visszaálljon a mai szintre. A természetes UV-szűrőt ért csapás miatt ugrásszerűen megnövekszik a bőrrákos megbetegedések száma, és az ultraviola sugarak erősen károsítják a haszonnövények DNS-ét is.

A számok önmagukban talán nem tűnnek durvának, ám miután globális hatásokról van szó, összesen kétmilliárd ember életét követelné még egy ilyen “kicsi” és helyi atomháború is. Abba már belegondolni sem érdemes, mi lenne, ha a “nagyfiúk”, az USA, Oroszország, Kína esnének egymásnak…

Ajánlott videó

Olvasói sztorik