A háború október 17-i történéseit itt találja.
Az Egyesült Államok “agresszív, gyakorlati” lépésekkel fogja megnehezíteni az iráni drónok és rakéták eladását Oroszországnak – közölte kedden Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője.
Patel szerint Washingtonnak több eszköze is van arra, hogy elszámoltassa Moszkvát és Teheránt. Az illetékes napi sajtótájékoztatóján nem említett részleteket, de felidézte, hogy Washington már bevezetett szankciókat és exportkorlátozásokat. Patel egyben hangsúlyozta, hogy Oroszország és Irán elmélyülő szövetségére a világnak alapvető fenyegetésként kell tekintenie.
Az amerikai tisztségviselő közlését megelőzően két magas rangú iráni tisztségviselő és két diplomata arról nyilatkozott, hogy Irán szárazföldi célok leküzdésére alkalmas rakéták és további drónok leszállítását ígérte meg Oroszországnak.
Ukrajna nemrég jelentette, hogy Oroszország iráni gyártmányú, Sahíd-136 típusú iráni önmegsemmisítő drónokat vet be támadásai során.
(MTI)
Komoly lépésre szánta magát Moszkva:
Irán szárazföldi célok leküzdésére alkalmas rakéták és további drónok leszállítását ígérte meg Oroszországnak – közölte kedden két magas rangú iráni tisztségviselő és két diplomata.
Az egyezséget október 6-án kötötték Mohamad Mokber első iráni alelnök, valamint az iráni Forradalmi Gárda két magas rangú tisztségviselője és a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács egyik tagja moszkvai látogatásán.
Az oroszok több drónt és a nagyobb pontosságú iráni ballisztikus rakétákat kértek, különösen a Fateh és Zolfaghar rakétatípusokból
– mondta az egyik iráni diplomata. Mindemellett visszautasította azt a nyugati értékelést, hogy az ügylet sértené az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ös határozatát.
Nem az eladó dolga, hogy hol fogják bevetni őket. Ellentétben a Nyugattal, mi nem fogjuk pártját senkinek sem az ukrajnai válságban. A válság diplomáciai rendezését akarjuk
– tette hozzá a diplomata.
Az egyik iráni tisztségviselő szerint Oroszország több száz rakétát akar vásárolni, a többi között közepes hatótávolságúakat is. Hozzátette, hogy hamarosan le is fogják szállítani ezeket.
Egy az ügyre rálátással bíró egyik nyugati tisztségviselő megerősítette az értesülést, mondván, hogy van egy megállapodás Irán és Oroszország között földi indítású, szárazföldi célok megsemmisítésére alkalmas rövid hatótávolságú rakéták szállítására, ideértve a Zolfaghar típust.
Ukrajna nemrég jelentette, hogy Oroszország iráni gyártmányú, Sahíd-136 típusú iráni önmegsemmisítő drónokat vet be támadásai során. Ugyanakkor az iráni külügyi szóvivő hétfőn tagadta, hogy a teheráni rezsim harci drónokat küldött Oroszországnak, az ilyen állítások mögött szerinte politikai megfontolások állnak.
A horvát hadsereg főparancsnokaként nem fogom jóváhagyni, hogy ukrán katonákat képezzenek ki Horvátországban – jelentette ki Zoran Milanovic horvát elnök kedden Zágrábban.
Milanovic arra az újságírói kérdésre válaszolt: mit szól ahhoz, hogy az Európai Unió katonai kiképzőmissziót hozott létre Ukrajna további támogatása és az ukrán fegyveres erők képességének javítása céljából, a misszió pedig az uniós tagállamok területén fog működni.
Nem támogatom az ötletet, mert nem akarom, hogy Horvátország a kelleténél jobban belekeveredjen ebbe a háborúba. Korrektek vagyunk, szolidárisak és ennyi. Ennél tovább nem
– fogalmazott az államfő.
Rámutatott: nincs beleszólása abba, hogy Zágráb milyen eszközöket adományoz Ukrajnának, ezt a kormány határozza meg. Mindazonáltal hozzáfűzte: eszközök átadását is csak abban az esetben támogatja, ha cserében pótolják ezeket.
Mint mondta, nem támogatja a horvát hadsereg meggyengítését.
Horvátország védelme áll az első helyen, utána sokáig semmi, majd a NATO és a többiek következnek
– húzta alá.
Az ukrán erők által felszabadított Donyeck megyei Limanban öt gyermek holttestét exhumálták a hatóságok, közülük négyre egy tömegsírban bukkantak – hozta nyilvánosságra hétfőn az ukrán országos rendőrség.
A ötödiket, egy kisfiút édesanyja temette el házuk udvarán.
A fővárosban, Kijevben kiemeltek még egy holttestet a hétfői dróntámadás következtében beomlott lakóház romjai alól, így ötre emelkedett a támadás halálos áldozatainak száma.
(MTI)
A négy annektált ukrán régió Oroszország teljes védelme alatt áll – jelentette ki kedden a Kreml szóvivője.
Dimitrij Peszkov arra az újságírói kérdésre válaszolt így, hogy a régiók Moszkva nukleáris ernyője alatt állnak-e. Kijelentette: “Ezek a területek az Oroszországi Föderáció elidegeníthetetlen részei, és védelem alatt állnak. Biztonságukról ugyanolyan szinten gondoskodunk, mint Oroszország többi területéről”. Peszkov szerint az Északi Áramlat gázvezetékeit megrongáló robbanások ügyében indított nemzetközi vizsgálatot azzal a szándékkal hozták létre, hogy Oroszországot tegyék felelőssé. Peszkov ezzel összefüggésben kijelentette: az “elemi logika” azt diktálja, hogy a vezetékek megrongálása Oroszország érdekeit sérti. Hozzátette: a vizsgálatot “titokban” és Moszkva részvétele nélkül folytatják le. Egy másik kérdésre tagadta, hogy az orosz erők iráni drónokat használtak volna Ukrajna megtámadására.
Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy iráni Shahíd-136 típusú “gyilkos” drónokat használtak a Kijev elleni támadásokban, amelyek becsapódáskor felrobbannak. Irán tagadja, hogy drónokat szállítana Oroszországnak, és legalább egy drón roncsain az orosz “Geran-2” (Geranium-2) elnevezés volt látható.
Az ukrán külügyminiszter azt javasolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal, írja a Guardian.
Arra hivatkozott, hogy értesülések szerint Irán fegyverekkel támogatja Oroszországot, és ezzel felelősséget is vállalt az Ukrajnában okozott pusztításért.
Dmitro Kuleba arra kérte az EU-s külügyminisztereket, hogy vessenek ki szankciókat Iránra, amiért segíti Moszkvát az ukrajnai terrortámadások végrehajtásában.
Ukrajnában az erőművek 30%-a megsemmisült október 10. óta, ami hatalmas áramkimaradásokat okoz országszerte – erről írt Twitter oldalán Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök „egy másik típusú orosz terrortámadásnak” nevezte az áramellátási csapásokat, és kijelentette, hogy „már nincsen helye a Putyin rezsimjével folytatott tárgyalásoknak”.
Oroszország többször is tagadta, hogy polgári infrastruktúrát célozna. Kijev egyes részein jelenleg sincs áram és víz – írja a The Guardian.
Iránt további szankciókkal kell büntetni, mert támogatja Oroszország ukrajnai civil lakosság elleni akcióit azzal, hogy kamikaze drónokat biztosít az orosz félnek – ezt Miguel Berger, Németország Londonba akkreditált nagykövete közölte. A Guardian szerint a diplomata attól tart, hogy Irán rakétákat is eladhat Oroszországnak.
Erős robbanások okozták az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékek dániai részén keletkezett károkat a koppenhágai rendőrség előzetes, a hadsereggel közösen indított nyomozása szerint, amelynek eredményét kedden tették közzé. A dán gazdasági zónában zajló további vizsgálatokat a koppenhágai rendőrség a dán hírszerzéssel együttműködve folytatja le – áll a hatóságok közleményében. Ehhez hozzátették azt is, hogy egyelőre korai lenne nyilatkozni egy határokon átívelő vizsgálatról például Svédországgal és Németországgal, mert ez több szereplőn múlik.
Az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken szeptemberben történtek robbanások. Az ügyben a svéd és a dán hatóságok azonnali vizsgálatot indítottak, majd bejelentették, hogy szabotázsakcióról van szó, bár az elkövetőt egyelőre nem azonosították. A svéd hatóságok október elején közölték: bizonyítékokkal is alá tudják támasztani, hogy a csővezetékeken robbanások történtek. Kedden az Expressen című svéd napilap videófelvételeket tett közzé a megrongálódott vezeték svédországi szakaszáról, és azt közölte, hogy a vezetékből legalább 50 méter hiányzik. A megrongálódott csőből jelentős mennyiségű metán távozott a tengeren át a levegőbe – erősítette meg a lap.
Ötre nőtt a hétfői Kijev elleni kamikaze dróntámadás áldozatainak száma Vitalij Klicsko, a város polgármesterének legfrissebb információi szerint – írta a Guardian. A halottak között volt egy gyermeket váró fiatal pár is.
Összesen 28 drón repült Kijev irányába, nagy részüket azonban lelőtték, de így is összesen öt robbanás történt a támadásban. Az egyik drón egy lakóházat talált el. A kutató-mentő munkálatok folytatódnak.
A Pod Save America nevű podcastműsornak adott nagyinterjút Barack Obama korábbi amerikai elnök – a beszélgetést a Mandiner szemlézte. A volt elnök szerint „rendkívüli, amit az ukrán emberek elértek, és ez nem csak a katonák bátorságára, hanem az egész nemzetre vonatkozik, amely mozgósította magát a rendkívüli helyzetben és óriási áldozatokat hoz.” Volodimir Zelenszkijről elmondta, hogy felnőtt a kihíváshoz, „úgy, ahogy nem is következett volna feltétlenül az életrajzából”.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem az Egyesült Államok dolga megmondani az ukránoknak, hogy meddig harcoljanak, milyen kompromisszumokat kössenek. „Nekünk, mint szövetségeseinknek, az a fontos, hogy támogassuk őket pénzügyileg, katonailag és a hírszerzéssel” – jelentette ki.
Barack Obama hozzátette: „Nekünk ugyanakkor világosan és őszintén kell beszélnünk velük arról, mit tehetünk meg és mit nem. Vannak határvonalak, amikről döntenünk kell az Egyesült Államok és a NATO részéről: figyelembe kell venni annak a veszélyét, hogy az orosz-ukrán konfliktus átfordul egy orosz-amerikai/NATO konfliktusba.
A volt elnök azt mondta, hogy most már magánemberként nem jut hozzá a hírszerzési információkhoz, így nem akarja megmondani, hol vannak a határvonalak; de arra figyelmeztetett, hogy amikor a fegyverszállításról döntenek, akkor „megfontoltan kell végiggondolni, hogy hol végződik a védelem és hol kezdődik a támadás”.
Obama így folytatta:
Ami miatt a legjobban aggódom, az a Fehér Ház és a Kreml közötti kommunikációs kapcsolatok állapota, amik rég nem voltak ilyen gyengék.
Még a hidegháború legrosszabb időszakaiban is megvolt a képesség arra, hogy felvegyék a telefont és diplomáciai úton küldjenek jelzéseket. Nagyon sok minden elromlott, és nem gondolom, hogy ez a mi kormányzatunk hibája.”
A volt amerikai elnök hozzátette: a mostani orosz rezsim minden korábbinál centralizáltabb, elszigeteltebb és elzárkózóbb. „Azt hiszem, Putyin annyira magához vette a döntéshozatalt, amilyent a szovjet korszak óta nem láttunk, ami veszélyekhez vezet. Megoldásokat kellene találnunk ahhoz, hogy a kommunikációnkat újra kiépítsük, ez szerintem fontos.”
A képen Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök megbeszélést tart, mielőtt megkezdődik a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 vezetői törökországi találkozójának munkaülése Antalyában 2015. november 15-én.
Ukrajna valamennyi régiójában légiriadót rendeltek el kedd reggel – jelentette a Sztrana.ua ukrán hírportál.
Robbanások rongálták meg súlyosan Kijev két energetikai infrastrukturális létesítményét – írta Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője a Telegramon. A helyszínen mentők dolgoznak – tette hozzá. Ahogy azt korábban megírtuk, az ukrán média robbanásokról számolt be a dél-ukrajnai Dnyipróban, Krivij Rihben és Mikolajivban is. A régióban áramszünet volt. Dnyipróban két energetikai infrastrukturális létesítményt súlyosan megrongáltak a robbanások. Mikolajiv kikötővárosban rakéta csapódott be egy lakóházba a hajnali órákban – mondta el a Reuters hírügynökségnek egy szemtanú. A rakéta teljesen megsemmisítette a belvárosi épület egyik szárnyát, hatalmas krátert hagyva maga után. A tűzoltók egy férfi holttestét emelték ki a romok közül – tette hozzá a nyilatkozó. Az épület lakói az alagsorban húzódtak meg, amikor a rakéta becsapódott.
Két robbanássorozat rázta meg kedd reggel a kelet-ukrajnai Harkivot is. A város polgármestere Ihor Tyerehov a Telegramon azt írta, hogy öt percen belül két robbanássorozat volt a városban. Az adatok szerint a robbanások a város egyik ipari üzemének közelében történtek. A Kijevtől nyugatra fekvő Zsitomir polgármestere arról tájékoztatott, hogy a reggeli támadásokat követően a város áram és víz nélkül maradt.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat kedden azzal vádolta Oroszországot, hogy elrabolta a dél-ukrajnai Zaporizzsja oroszok által elfoglalt atomerőművének két vezető beosztású ukrán munkatársát. Oleh Kosztyukov informatikai vezetőt és Oleh Oseket, az erőmű igazgatójának asszisztensét hétfőn vitték el – írta a vállalat a Telegramon. Egyelőre semmit sem tudni hollétükről vagy állapotukról – derült ki a közleményből.
Hétfőtől bezártak a hadsereg toborzóirodái Moszkvában, mivel a fővárosban teljesültek a Kreml által az ukrajnai harcokhoz szükséges tartalékosok toborzására vonatkozó kvóták – jelentette be Szergej Szobjanyin, a város polgármestere a Moscow Time beszámolója szerint. Az intézkedés október 17, délután kettő óra óta van érvényben.
A már kiküldött behívók a továbbiakban érvényüket vesztik. A polgármester arról nem beszélt, hogy idáig hány embert mozgósítottak Moszkvában, illetve hányan kaptak behívót.
Szobjanyin bejelentése három nappal azután történt, hogy Vlagyimir Putyin elnök megígérte, „két héten belül” befejezik a mozgósítási akciót, mert a 300 ezres célból 222 ezer embert már elértek. Putyin szeptember 21-én hirdette meg a részleges mozgósítást, ami után oroszok tömegei hagyták el az országot.
Szobjanyin tolmácsolta jókívánságait azoknak a moszkvaiaknak, akik a harcmezőn szolgálnak és reményét fejezte ki, hogy épségben térnek majd haza.
Képünkön egy katonai szolgálatra behívott fiatalember barátnője karjaiban, miután hétfő délben hazaengedték a toborzóirodából.
Újabb robbanásokról számoltak be Ukrajna több városában, egy nappal azután, hogy Oroszország dróntámadásokat indított például Kijev ellen is. A hatóságok támadásokról számoltak be Krivij RiH-ben, Dnyiproban, Harkovban és Mikolajivban. Az utóbbi városban a támadás teljesen megsemmisítette egy lakóház egyik szárnyát. A Reutersnek nyilatkozó szemtanú szerint legalább egy ember meghalt a támadásban.
Dnyiproban a támadások az energetikai infrastruktúrát célozták, „komoly károkat” okozva Kirillo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint.
Újabb fogolycserét hajtott végre az ukrán és az orosz oldal, ezúttal 108 ukrán nő szabadult ki orosz fogságból. Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője közölte: „Ez az első, hogy kizárólag nőket hoztunk ki. A fogságban anyák és lányok voltak, akiket rokonaik várnak haza”.
JavaScript is not available.
null
A kiszabadított nők közül 37-en a mariupoli Azovsztal üzemben estek fogságba, 11 közöttük tiszti rangot visel. „Harmincöten az ukrán fegyveres erőknél, 32-en a haditengerészetnél, 12-en területvédelmi egységeknél, nyolcan a nemzeti gárdánál – közülük ketten az Azov ezrednél –, öten a védelmi minisztérium alá tartozó Állami Különleges Közlekedési Szolgálatnál és négyen a határőrségnél teljesítettek szolgálatot, további 12 nő pedig civil” – sorolta Jermak, aki a Twitteren fotókat és videót is közzétett.
More videos with freed Ukrainians. It seems that nothing can impress anymore, but still always getting goosebumps as if for the first time... pic.twitter.com/SzNBhtbC9G
— UkraineWorld (@ukraine_world) October 17, 2022
A kiszabadítottak valamennyien orvosi vizsgálatokon, majd rehabilitációs kezeléseken fognak átesni.
Legalább 13 ember, köztük három gyerek halt meg, 19-en megsérültek, amikor lezuhant egy Szu-34-es orosz vadászbombázó hétfőn a dél-oroszországi Jejszk városában egy lakóépület udvarára – közölte az orosz hatóság kedden, amikor befejezték az áldozatok utáni kutatást.
Az orosz rendkívüli ügyek minisztériuma közleménye szerint véget ért a romok átvizsgálása, és „további tíz ember holttestét találták” meg a már bejelentett három halotton kívül. Az orosz védelmi tárca hétfői jelentése szerint „2022. október 17-én emelkedés közben szerencsétlenséget szenvedett a déli katonai körzet légitámaszpontjáról gyakorlórepülésre induló Szu-34-es gép”. A repülőgép Jejszk városközpontjában zuhant le, üzemanyaga pedig kigyulladt.
A TASZSZ orosz hírügynökség saját forrásaira hivatkozva úgy tudja, hogy a harci repülőgép egyik hajtóműve kapott lángra felszállás közben. A hétfő esti baleset nyomán tűz ütött ki egy kilencemeletes házban, ahol mintegy 600 ember lakik. A közlemény szerint a tűz a kilenc emeletből ötöt ért el, körülbelül kétezer négyzetméteren tombolt. A tüzet időközben eloltották, a mentőegységek sorra járták az emeleteket. Az diszpécserszolgálat szerint házomlás veszélye nem áll fenn. Mintegy száz lakót evakuáltak, az embereket panziókban helyezték el.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma közölte, hogy a lángok megfékezésére több mint 410 tűzoltót és 105 technikai eszközt vetettek be. Alekszandr Kurenkov tárcavezető is a helyszínre indult.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerint a katonai szakértők bevonásával indult vizsgálat az ügyben. Jejszk az Ukrajnát Oroszországtól elválasztó Azovi-tenger partján fekszik, szemben Mariupol városával.
