Túltették már azon magukat, hogy közutálatnak örvendenek a diplomás nők körében? Természetesen a Pink education-elemzésre gondolok.
Én ezt nem érzékelem, a közvélemény nem egyetlen elemzés alapján ítéli meg a munkánkat.
Törvényből fakadó dolga egyáltalán az ÁSZ-nak, hogy ilyen jellegű elemzéseket készítsen?
A jogszabályoknak megfelelően különböző elemzésekkel segítjük az Országgyűlés munkáját, de az Alaptörvény szerint a feladatunk elsősorban a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés. Az én szerepfelfogásom ebben a tekintetben kicsit konzervatívabb. Az elnöki ciklusom alatt is készülnek majd elemzések, de arra törekszem, hogy ezek minél inkább a számvevőszék ellenőrzési tapasztalatain alapuljanak.
Nem gondolom, hogy az ÁSZ jövőben ilyen témákban elemzéseket készítene, inkább pénzügyi-, gazdasági területen rendelkezünk erősebb szaktudással.
Véleménye azért biztos van erről a nagy vihart kiváltó dokumentumról. Elsöprő erejű volt a felháborodás a nők diszkriminációja miatt. Mások szerint egy valós problémát, az iskolarendszer konformitáskényszerét feszegette a tanulmány, de silány minőségben.
Július óta vezetem a szervezetet, az elemzés még a korábbi vezetés idején készült, akkor is hozták nyilvánosságra. Éppen az elnöki ciklusváltás miatt nem álltunk bele a kommunikációba, mert nem gondoltam elegánsnak, hogy értékeljem azt a munkát, aminek az elvégzésekor még nem voltam itt. Főképp úgy, hogy a témaválasztással nem tudok száz százalékosan azonosulni, ugyanakkor nem tudok elmenni szó nélkül a médiahiszti mellett sem, ami kialakult körülötte. A sajtó túlnyomó része sajnos nem az ÁSZ anyagából dolgozott, hanem egy, azt tendenciózusan, egyoldalúan bemutató cikkből. Nekem egészen más következtetések jutottak eszembe, mint ami a médiában lejött. Szerintem ez az elemzés közel sem arról szól, hogy túl sok nő lenne a felsőoktatásban, hanem arra próbál választ keresni, hogy a létszámarányokhoz képest miért jut be kevesebb férfi, és van-e ennek valamilyen gyökere az általános és középfokú iskolarendszerben. Ráadásul nem az ÁSZ kutatóinak álláspontja artikulálódik benne, hanem a felkért 700 pedagógus és szülő véleménye.
Összegezhetem úgy, amit az előbb elmondott, hogy ráfért volna még egy nagy adag módszertani és szerkesztési frissítés az elemzésre, hogy a lényeget jobban visszaadja a szöveg?
Tartanám magam ahhoz az állásponthoz, hogy mivel egy korábbi elnöki ciklusban született tanulmányról beszélünk, nem szeretném azt értékelni. Annyit tudok mondani, az volt számomra a fő üzenete, hogy valamiért a létszámarányokhoz képest kevesebb férfi jut a felsőoktatásba, és ennek lehetséges, hogy vannak olyan okai, amik az iskolarendszerben keresendők. Nem az az üzenete az elemzésnek – szemben a sajtó egy részében megjelent cikkekkel –, hogy a felsőfokú végzettségű nők kevesebb gyermeket hoznának világra. A magunk példáját tudnám idézni: az édesanyám kitüntetéssel szerezte meg a villamosmérnöki diplomáját és nyolc gyermeket nevelt fel. Személy szerint és a szervezetünk nevében is arra bátorítok minden nőt, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek a felsőoktatásba, és szerezzenek a képességüknek, tehetségüknek, érdeklődésüknek megfelelő végzettséget.
Idézek a dokumentumból: „Ha ez a tendencia folytatódik, a nemek közötti egyenlőtlenségek megfordulása a felsőoktatásban a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, mivel a nők házasságának valószínűsége, és ezzel a gyerekvállalás esélye is csökken.” Mi ez, ha nem az ellentétje annak, amit az előbb állított?
Ebből sem azt kell kiolvasni, hogy attól, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkezne egy nő, kevesebb gyermeke születne. Az esetleges demográfiai kockázat, amire utal a szöveg, inkább az arányaiban alacsonyabb létszámú férfi diplomások miatt romló házassági kilátásokkal vél felfedezni összefüggést. De ne is menjünk bele ennél részletesebben, mint mondtam, sem értékelni, sem kommentálni nem szeretném a továbbiakban ezt az elemzést. Az ÁSZ pénzügyi-, gazdasági ellenőrző szerv, én ilyen intézményként fogom vezetni.
Említette, hogy az ÁSZ vizsgálati fókuszát visszaterelik a hagyományos számvevőszéki felfogás felé. Erre később rátérnék, de előbb egy aktualitásra kérdeznék rá. Minapi sajtóhír volt, hogy a Brüsszellel folytatott tárgyalások során megállapodás közelébe jutott egy korrupcióellenes intézkedési csomag, amely szerint az Integritás Hatóság tagjainak kinevezését az ÁSZ elnöke kezdeményezné a köztársasági elnöknél. Valóban így lesz?
Az ehhez kapcsolódó jogszabály a jövő hét elején kerülhet a parlament elé, addig erről többet nem tudok mondani. (Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós forrásokért felelős tárca nélküli miniszter szerint erre hétfőn kerül sor – a szerk.)
De lesz valamilyen szerepe a számvevőszéknek a bizottsági alku részeként?
El tudom képzelni, hogy szánnak valamilyen szerepet abban az ÁSZ-nak. Az uniós egyeztetések során nagy hangsúlyt kapott, hogy az Integritás Hatóság a kormányzattól független irányítás alá kerüljön. Mivel az ÁSZ szakmaiságát és függetlenségét a bizottságnak is el kell ismernie, ezért elképzelhetőnek tartom, hogy a jelölési folyamatban valamilyen szerepet kapjunk. De erről csak a törvénytervezet benyújtását követően tudok nyilatkozni.
Ez egy formális szerep lesz, ami kimerül a jelöltek felterjesztésében, vagy az eddigieknél jóval meghatározóbb funkciója lehet az ÁSZ-nak a korrupciós cselekmények feltárásában?
Nem gondolom, hogy e téren tovább mélyülne a feladatkörünk.
Nem lehetne még több dolguk?
Nem kell új jogszabállyal többlet feladatot kapnunk, mert nekünk a közpénzek szabályszerű, hatékony és célszerű elköltésének vizsgálata ma is a feladatunk. Ezt magas szakmaisággal el is fogjuk látni. Ugyanakkor eddig sem voltunk nyomozó hatóság, és a jövőben sem leszünk azok.
Szintén viszonylag friss hír, hogy a Márki-Zay Péterhez kötődő Mindenki Magyarországa Mozgalom külföldről érkező támogatása miatt vizsgálat indult az ÁSZ-nál. Ezt meg tudja erősíteni?
A kampánypénzek felhasználásával kapcsolatosan törvény által előírt vizsgálat már elindult a jelöltet állító pártok körében. Ennek a vizsgálatnak a keretében nyilvánvalóan megvizsgáljuk a külföldről érkező támogatások tilalmára vonatkozó szabályt is, és értékelni fogjuk a sajtóban a közelmúltban megjelent információkat is.
Ennyi? Pont, nincs új bekezdés?
Pont.
Akkor lapozzunk. Hány fokra fogják fűteni – vagy inkább hűteni – az irodákat télen? Gulyás Gergely szerint 18 fokra kell, hogy meg lehessen spórolni a gázfelhasználás 25 százalékát az állami intézményeknél.
Természetesen nekünk is nagyon komoly energiatakarékossági intézkedéseket kell hoznunk. Letekerjük a fűtést, spórolunk az árammal. És gondolkodom azon is, hogy heti egy nap – ez lehet a pénteki – home officet rendelek el.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy nem lehet ellátni az állami feladatokat home office-ban. Mégis létezik ez alól kibúvó?
Rendkívüli helyzetek rendkívüli megoldásokat kívánnak. Döntést még nem hoztunk. Mérlegelni kell azt is, hogy mikor fogy több gáz: ha a dolgozók a home office miatt otthonaikat fűtik, de letekerjük a közhivatalokban a fűtést, vagy fordítva, hatékonyabb inkább az irodaházakat fűteni, és arra buzdítani a munkatársakat, hogy amikor nem tartózkodnak otthon, tekerjék le odahaza a fűtést. Nem csak az adott szervezetek költségvetési szempontjait kell figyelembe venni.
A rezsiköltségeik mennyire szállnak el idén az ÁSZ-nál?
Változatlan energiafelhasználási szint mellett mintegy 70-80 millió forintos többletkiadást látunk tavalyhoz képest, amit ki fogunk gazdálkodni, illetve a takarékossági intézkedésekkel csökkenteni fogjuk ezt a költségnövekedést. Mi még viszonylag jobb helyzetben vagyunk, mert a korábban kötött, több éves szerződésünknek hála az áram jövőre olcsóbb lesz, mint idén. Nem rózsás a kép, de nem is tragikus, tudunk és fogunk is változtatni a szokásainkon. Így is szükség lesz a költségnemek közötti átcsoportosítására a rezsiköltségek fedezésére, de elsődlegesen a takarékossági intézkedésekkel akarunk költségeket lefaragni.
Térjünk vissza a közpénzügyek ellenőrzésére. Az előző vezetés alatt számos kritika érte az ÁSZ-t amiatt, hogy nem kellő mélységében és eréllyel hívja fel a kormány figyelmét arra, hogy hol és hogyan csúszik el a közpénzek felhasználása. Az új elnöki ciklusban várható módszertani változás, ami által a korábbinál átfogóbb és egyértelműbb képet kaphatunk a közpénzügyekről?
Abszolút ez a tervem, sokkal mélyebb vizsgálatokat fogunk végezni. A szabályalapú megközelítés, a szabályozottság vizsgálata is fontos, de én azt a jövőben inkább beugró kérdésének tekintem, azt követi a működés, gazdálkodás valós és átfogó vizsgálata. Fontos, hogy a vizsgálat mindig az ellenőrzött szervezet érdekében, annak támogatása céljából történik. A pénzügyi felügyelet élén általam kialakított rendszerhez szeretném közelíteni a számvevőszék munkáját: az állami pénzügyeket a döntésekhez, tranzakciókhoz, gazdasági eseményekhez időben a lehető legközelebb esően kell ellenőrizni.
Mely területeken látja indokoltnak ellenőrzések indítását a közeljövőben?
Az idei második féléves ellenőrzési tervet még az előző vezetés állította össze, ezen mi valamennyit áramvonalasítottunk, de nagyon nem tudtuk átalakítani. Jövőre indulnak azok az első átfogó vizsgálataink, amelyek már az új megközelítésben készülnek. A kötelező feladatainkon túl vannak olyan nagy témák, amelyekre a következő években szeretnék kiemelt figyelmet fordítani. Ilyen például a vízgazdálkodás: a felhasználás, az öntözés, a közművek működése. A vízzel való állami gazdálkodás a túlélés záloga. Fókuszban lesz továbbá a dereguláció: javaslatokat fogunk tenni a szükségtelen bürokrácia leépítésére.
Az is visszatérő kritika volt a szervezettel szemben, hogy kiszolgálja a pártpolitikai igényeket. Több lesz a szakmaiság, kevesebb a megfelelés? El fogja távolítani az ÁSZ-t a kormányzattól?
Én eddig sem éreztem, hogy a számvevőszék túl közel került volna a kormányzathoz. Az a dolgok normális menete, hogy a munkánkra döntéseket alapoz a kormány. Az Állami Számvevőszékről szóló törvény pedig lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés kötelező jelleggel javasoljon ellenőrzésre, elemzésre témát nekünk (ezt a kormány nem kötelező jelleggel teheti meg – a szerk.). Én erre kifejezetten nyitott leszek, meg is fogom keresni az Országgyűlést, a kormányzatot, hogyha van olyan területe a közpénzügyi rendszernek, ahol számít a tapasztalatainkra, akkor jelölje meg a releváns témákat. De ez nem azt jelenti, hogy a kormányzat részévé válna a számvevőszék. Független irányítás alatt áll a szervezet. Igazából nem is értem a kérdést.
Akkor mondom másképp: például az ellenzéki vezetésű települések ellenőrzésére jóval több figyelmet szenteltek, mint a kormánypárti településekére.
Mi erre egy abszolút objektív kockázatkezelési, kockázatelemzési rendszert építünk ki, amiben szakmai alapon dől el, hogy kit vonunk ellenőrzés alá.
Az előző elnök, Domokos László elég aktívan tett gazdaságpolitikai ajánlásokat, javaslatokat a kormány számára. Az egyik kedvence volt a 0 százalékos szja bevezetése. Önnek is vannak ötletei, mit lehetne jobban csinálni?
Azt tudom mondani, amit pár kérdéssel ezelőtt: én kicsit konzervatívabban közelítem meg az Állami Számvevőszék feladatkörét. Nem gondolom, hogy az elnöknek gazdaságpolitikai aktornak is kell lennie. Ettől még az ellenőrzési munkából fakadó, annak tapasztalataira építő javaslatokat meg fogjuk tenni. A nulla százalékos szja miatt kiesne egyébként nagyjából 2800 milliárd forint, aminek nem látom jelenleg a fedezetét sem a költségvetésben, sem a konkrét javaslatban.
Mint a büdzsé egyik őre, hogyan látják aktuálisan az idei és a jövő évi költségvetési törvényekben foglaltak teljesíthetőségét? Elúszott a hajó?
Nagyon nehéz időket élünk, sok olyan, az állami pénzügyekre ható kockázattal szembesülnek az államok, amikre kevés ráhatásuk van. A háború és az energiaárak nagymértékben befolyásolják az inflációt és a közvetlen kormányzati kiadásokat.
Már a háború előtt felgyorsult az infláció.
Mint ahogy az energiaárak is hamarabb kezdtek emelkedni, de osztom azon elemzők véleményét, akik szerint a piacot már a háború előtt egy tudatos, manipulált árképzés befolyásolta, ami direkt hatott az inflációra.
Hozzá kell nyúlni a 2023-as költségvetéshez?
Attól függ, például még nem tudjuk, hogy a rezsitámogatásokat mennyire széles körben kell, illetve lehet kiterjeszteni a vállalkozásokra, közületekre, állami intézményekre. Ez teljes mértékben a nemzetközi energiapiactól függ, ami viszont annyira volatilis, hogy ember nincs, aki meg tudja jósolni, mi lesz egy hét vagy egy hónap múlva. De még egy nap múlva sem. Ez egy jelentős fiskális kockázat lehet. Nehezen tervezhető továbbá az emelkedő jegybanki alapkamat, a finanszírozási költségek miatt az adósságszolgálat alakulása, valamint a jegybanki veszteség költségvetési finanszírozása. Végső következtetéseket azért még nem vonnék le.
Indokoltnak tartaná, hogy a kormány újra bevezesse a járulékoldali támogatást a vállalkozások számára, ahogy a Covid alatt tette? Komoly munkanélküliség fenyeget, és egyáltalán nem biztos, hogy csak az energiaintenzív cégek szorulnak segítségre, amit már bejelentettek.
Ahogy mondtam, én nem kívánok gazdaságpolitikai aktor lenni. A Költségvetési Tanács tagjaként is elsődlegesen a büdzsére vonatkozó adósságszabály betartását kell szem előtt tartanom. Az biztos, hogy nem könnyű mérlegelni egy olyan időszakban, amikor a pénzügyi turbulencia és az inflációs folyamatok miatt a költségvetési fegyelem nagyon felértékelődik, ugyanakkor igény támad a gazdasági szereplők túlélését biztosító fiskális impulzusra.
