Az adósok szempontjából sokkolóan gyorssá vált a végrehajtási eljárás: a végrehajtás kitűzésétől számítva akár egy hónapon belül elveszíthetik otthonukat a bajba került családok. Ezeket a változtatásokat még 2020 júliusában, az igazságügyi tárca javaslatára fogadta el a parlamenti többség, amikor Völner Pálnak hívták a minisztérium végrehajtási ügyekért is felelős államtitkárát. Noha az új szabályok tavaly januárban léptek hatályba, az adósok számára csak idén nyáron, az árverezési moratórium júniusi lejárta után élesedtek igazán.
„A végrehajtási törvény módosításával gyorsabbá, hatékonyabbá és az adminisztrációs terhek, költségek csökkentése okán olcsóbbá válik a bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó követelések érvényesítése. Módosításra kerülnek a végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó szabályok, továbbá határidők kerülnek megállapításra a végrehajtók számára az egyes konkrét eljárási cselekmények elvégzésére, és a javaslat további számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely elősegíti az eljárások hatékonyabbá tételét” – írta a törvényjavaslat indoklásában az előterjesztő, Völner, akit azóta hivatali vesztegetéssel vádol az ügyészség, amiért hosszabb időn keresztül alkalmanként 2-5 millió forintnyi kenőpénzt vett át a végrehajtói kar vezetőjétől, az immáron kilenc hónapja letartóztatásban lévő Schadl Györgytől.
Az elhíresült bébi eset példáján mutatjuk be a folyamatot, ahol, mint megírtuk, a falu polgármestere, Brunner Imre szerezte meg egy család házát. Berki Mónika és férje, Lugosi György – akik közösen nevelnek négy gyereket, közülük kettő még kiskorú – alig egy hónap alatt veszítették el ingatlanuk tulajdonjogát: június 15-én járt le a moratórium, június 27-én tette fel az online árverésre a végrehajtó az ingatlant, a licit július 17-én zárult, július 26-án pedig a polgármester vevőként aláírhatta az árverési jegyzőkönyvet a végrehajtónál, majd pár napon belül átutalta a vételárat, amivel ő lett a tulajdonos.
A család kálváriájáról augusztus 15-én számoltunk be, ami után hiába ajánlotta fel segítségét számukra egy a végrehajtási jogot jól ismerő ügyvéd, addigra minden határidőből kicsúsztak. Augusztus 25-én kénytelenek voltak átadni a házat a polgármester meghatalmazottjának, mert a jogszabály szerint a vételár kifizetésétől számított 30 napon belül el kell hagynia az ingatlant az adósnak.
– Az új árverési szabályok szerint az árverés három szakaszra oszlik, és akár már az első 20 napban sikeres lehet az árverés. A gyorsabb árveréssel a lakás elhagyása is korábban válik esedékessé – magyarázta a 24.hu-nak Nagyabonyi-Gondy Mónika, az Utcajogász Egyesület szakértője, aki szerint az egyik legnagyobb gond ezzel, hogy jelentősen szűkülnek az adósok jogorvoslati lehetőségei a végrehajtási eljárásban.
– A módosítás alapvető célja a végrehajtási eljárás gyorsítása volt, a jogalkotó azonban adós maradt a tisztességes eljárást biztosító garanciális feltételek biztosításával, így az adós rendelkezésére álló jogorvoslati intézmények kiüresednek. Azáltal, hogy a jogalkotó elmulasztotta a végrehajtási törvény szerinti jogorvoslati kérelmek elbírálási idejét szinkronba hozni a végrehajtási eljárás gyorsítását szolgáló rendelkezésekkel, jelentősen csökkentette a végrehajtási eljárások felett gyakorolható bírósági kontrollt, és ezzel zöld utat enged az árverési eljárás „bírósági beavatkozástól” mentes lefolytatására – mondta a jogász.
Az adósnak ugyanis 15 napja van arra, hogy a végrehajtó intézkedése ellen kifogással éljen. A kifogást a végrehajtónak kell benyújtania, akinek három napja van továbbítania azt a bíróságra. A bíróságnak pedig további 45 napja van arra, hogy elbírálja a kérelmet.
Vagyis amíg legalább 60 napig tartott az árverés, el tudtak bírálni időben minden kifogást, de az új rendszerben könnyen előfordulhat, hogy mire a bíróság esetleg dönt az adós kérelméről, addigra az árverés rég lezárult, és az adós ingatlana az árverési vevő tulajdonába került
– mutatott rá Nagyabonyi-Gondy Mónika.
Az adósok nemcsak a határidők lerövidítése miatt kerültek hátrányosabb helyzetbe, hanem már az értékbecslésnél is. Amennyiben úgy érzik, hogy az ingatlanukat áron alul akarják árvereztetni, akkor nekik kell letétbe helyezniük a szakértői vizsgálat díját. – Ez nem olcsó mulatság, 100 ezer forint feletti összegről lehet szó, nem életszerű, hogy egy nehéz helyzetben levő adósnak lenne erre pénze – tette hozzá.
Az Utcajogász Egyesület szerint a végrehajtási törvény 2020-as módosítása alaptörvény-ellenes, mivel sérti az adósok tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogát, ezért még annak hatályba lépése előtt, 2020 őszén az alapvető jogok biztosához fordultak, hogy hivatalból kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Az ombudsman azonban eddig nem reagált a beadványukra, ahogy a 24.hu megkeresésére sem, melyben az új végrehajtási szabályokról kérdeztük volna.
Kértünk adatokat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól, hogy a moratórium lejárta óta hány lakóingatlant árvereztek el, és hány kilakoltatás történt, de egyelőre ők sem válaszoltak. Az RTL Klub információi szerint az első hónapban, azaz július 15-éig 1188 ingatlant árvereztek el 11,8 milliárd forint értékben.
