Nagyon nagy interjút adott Nagy István az Indexnek. Szerinte az aszály miatt Európa-szerte súlyos a helyzet, a kontinens termőterületeinek 46 százalékát sújtja szárazság. Azt mondta, a probléma globális, nem lehet lokálisan megoldani, csak enyhíteni a károkat. Nálunk augusztus közepéig a kárenyhítési rendszerbe 1 millió 138 ezer hektárra jelentettek aszálykárt, de ez a következő hetekben tovább fog növekedni.
Főleg az Alföldön vannak olyan területek, ahonnan kukoricából, napraforgóból egyáltalán nem lesz mit betakarítani. Ilyen még nem volt Magyarországon. „Ez az, ami sokkolónak hat.” A folyóink vízhozama a megszokottnál 40-60 százalékkal kevesebb.
Olyan fokú vízhozamcsökkenés van az országban, amire az elmúlt száz évben nem volt példa.
Nagy István közölte, kárenyhítésre jelenleg 12,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a termelési szezon végén tudnak dönteni arról, ezt mennyivel tudja a kormány kiegészíteni.
A miniszter felelőtlennek tartja azokat az ellenzékieket, akik szerint ötszáz- vagy ezermilliárd forinttal kell kiegészíteni a kárenyhítési alapot, mivel nincs mesebeli ládájuk, amiből korlátlanul tudnának pénzt kivenni. Legnehezebb helyzetben most a legkisebb gazdák vannak, számukra a túlélés a tét, nekik nyitjuk meg újra a kisüzemi pályázatot, 15 ezer eurónak megfelelő forintösszeget kapnak önrész és visszafizetési kötelezettség nélkül.
Nagy István hosszan beszélt a különféle támogatásokról, szerinte
a gazdák abban a kivételezett és szerencsés helyzetben vannak, hogy minden szigorítás ellenére is bennmaradtak abban a körben, akik csökkentett áron, 480 forintért tankolhatnak a kutakon. Ez óriási lehetőség, amit nagyon sokan ki is tudnak használni.
A miniszter az élelmiszerek brutálisan elszállt hazai árairól érdemben nem beszélt, annyit mondott, hogy a családokat védő élelmiszerárstop egyes élelmiszereknél nagy segítséget jelent. Ugyanakkor hosszan fejtegette a nemzetközi piaci helyzetet, a háború és az ukrán búza szerepét, migrációs hatását, az öntözés fontosságát és az abban elért eredményeket. Szerinte a vizek megtartásáért országos vízügyi rendezés, az kell, hogy hagyjanak fel a korábbi alapelvvel, hogy az ár- és belvizet mielőbb el kell vezetni. Az ideiglenes záportározókat állandóvá kell alakítani, amikor lehet maximumig feltölteni, a talajvízszintet emelni kell, átalakítani a talajművelés gyakorlatát, átgondolni, ilyen időjárási viszonyok között milyen növény termeszthető gazdaságosan.
A fakitermelést könnyítő rendeletről a miniszter azt mondta, az csak a veszélyhelyzet esetére készült, szigorú feltételekkel. Örül, hogy az emberek egyre nyitottabbak a természetvédelem iránt, de figyelni kell rá, hogy ne használják ki őket politikai célokhoz úgy, hogy félrevezetik őket.
Szó nincs arról, hogy az erdőterületeinket veszélybe sodornánk. (…)
Ma Magyarországon 400 millió köbméternyi faállományunk van, ezt nevezhetjük az ország zöld vagyonának. Ennek éves növekménye 13 millió köbméter, ez a kamat.
Mivel az elmúlt évtizedekben ennek a kamatnak évente csak 50-80 százalékát hasznosítottuk, jelentős tartalékokkal rendelkezünk. 2010 óta 45 millió köbméterrel nőtt a favagyonunk. Ebből a tartalékból szeretnénk most a veszélyhelyzeti időben szükség esetén az idei évre tervezettnél többet hasznosítani.
Szerinte felelős erdőgazdálkodást folytatnak, jóval kevesebb fát hasznosítanak, mint amennyit teremnek az erdők, amelyekre fokozottan vigyáznak az energia-veszélyhelyzetben is.
