Zöld pártok és szervezetek heves tiltakozását eredményezte a kormány néhány napja kijött rendelete a tűzifa kitermeléséről. A kritikák szerint a jogszabály túl engedékeny a védett területeken történő fakivágásokkal szemben, és a globális éghajlatváltozás közepette eleve orosz rulett felélni az árnyékot adó, vizeket megtartó erdőket. Azonban a kormány elitképzőjének, a Mathias Corvinus Collegiumnak (MCC) a Klímapolitikai Intézete egy írásában igyekezett alátámasztani a kormány intézkedését.
Azzal érvelnek, hogy a rendelet a tűzifával kapcsolatos árspekulációt akarja letörni. Ugyanis amikor egy olyan fontos energiahordozó, mint a gáz ára kilő, hamar követni szokta a fáé is (mivel sokan akarnak hirtelen váltani). Így fogalmaz a cikk:
A Kormány nyilván részletesen vizsgált energiaellátási forgatókönyveket, amelyben voltak a lehető legrosszabb helyzetet elemzők is. Felelős politikusok általában nem legyintenek ezekre – úgysem következik be felkiáltással – hanem igenis felkészülnek a lehető legrosszabbra is.
A következő érv az, hogy az ország messze nem termelt ki annyi fát az utóbbi években, amit a fenntartható erdőgazdálkodás mellett ki lehetett volna. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége tiszteletbeli elnöke, Luzsi József nyilatkozata alapján adatokat is hoztak: kb. 400 millió köbméter a hazai erdők faanyaga, ami évi 13 millió köbméterrel bővül, miközben átlag évi 7,5 millió köbméter a kitermelés. Tehát többletfa várakozik a kitermelésre az erdőkben. A kormányzati logikát így írják le:
…Kormány rendelet alkotói ismerve a fenti adatokat úgy ítélték meg, hogy ennek a rövid távú veszélyhelyzeti intézkedés nem fog maradandó károkat okozni erdeinkben.
A cikk kritizálja a környezetvédő szervezeteket, felhozva többek közt azt, hogy válsághelyzet van energetikailag. A Greenpeace egyik észrevételére egészen különös ellenérvet hoznak fel, miszerint ha nem termelik ki a többletfát, le fog égni az erdő:
A Greenpeace szintén azt emelte ki, hogy az ökológiai és klímaválság kellős közepén egyáltalán nem szabadna őshonos fákat, pl. alföldi tölgyeseket, bükköt vagy a folyóinkat kísérő ligeterdőket kivágni. Ezek azok, amelyek még valamennyire élhetővé teszik az országot: óriási mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, árnyékolnak, párásítanak, hűsítenek. Ez megint szépen hangzik önmagában. Csak ha nem termeljük le az éves fatömeg-növedék által megengedett tűzifa mennyiséget, akkor azt nem mi hasznosítjuk majd, hanem odavész a nálunk is egyre gyakoribbá váló erdőtüzekben, táplálva azokat.
Ezután ellentmondva kissé ennek arról írnak, hogy hozzáértő erdészek és erdőmérnökök kezelik a hazai erdőket. Az erdőket egyszerűen nyersanyag szempontból írják körül, amiket a jogszabályok miatt ki kell termelni. A szerzők szerint nem lesz tarvágás a védett erdőkben, és különben is, a magyar kormány “indította el az elmúlt 100 év legnagyobb erdősítési programját és a jelenlegi 22 százalékos erdősített területek arányát 27 százalékra tervezi növelni 2030-ra”.
