Gazdaság

Uniós lélegeztetőgépen a kómás magyar gazdaság

Magyarország gazdasága függ a leginkább a támogatásoktól. Padlón a vállalatok beruházásai.

Az Európai Unión belül Magyarországon a legnagyobb az állami – és ezen belül az uniós – források aránya a gazdaságban – derül ki az Eurostat adataiból. Az ország összes termelésének 2,3 százalékát tették ki 2010-ben az EU által vizsgált állami támogatások. A második a sorban Málta, ahol a GDP 1,41 százalékát fizeti ki az állam a vállalatok támogatására.

A számokat kicsit jobban megnézve elképesztő helyzet sejlik fel a háttérben: soha nem látott mélységben vannak a vállalatok beruházásai, az a kevés életjel, amit évek óta vegetáló gazdaságunk mutat, szinte mind az uniós támogatásokhoz kapcsolódik.

A helyzet megértéséhez néhány alapvető adatot ismerni kell, ezért egy kis türelmet kérnénk a számokhoz. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2010-ben Magyarországon a GDP 27 ezer milliárd forint volt, ebből körülbelül 4 ezer milliárd volt a beruházás. (A beruházások ezzel visszaestek a 2004-es szintre.) Ennek körülbelül majdnem ötödét eleve az állam végezte el, egy másik ötödöt pedig a háztartások. Maradt tehát körülbelül a GDP 10 százaléka, 2700 milliárd forint.

Egyedül nem megy

Ám az uniós adatból az derül ki: még ennek a kevéske vállalati beruházásnak egy részét is az állam és az EU fizette, különböző támogatások és adókedvezmények formájában. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy az uniós támogatásokat jellemzően a nyerteseknek saját forrással kell kiegészíteni, akkor még szomorúbb jelenséget látunk: alig pár száz milliárd forintnyi teljesen saját erőből megvalósuló vállalati beruházás maradhat.

Ám ha úgy számolunk, hogy minden uniós beruházás olyan, ami megvalósult volna támogatás nélkül is, akkor is siralmas számot kapunk. Körülbelül 2000 milliárd forintnyi üzleti alapokon nyugvó beruházás lehetett 2010-ben az országban. Ha pedig ezt összevetjük azzal, hogy hány vállalkozás van Magyarországon, az derül ki: egy társas vállalkozásra átlagosan 3 millió forintnyi beruházás jut egy évben.

Nagy az uniós tét

Mindez azt jelenti, hogy az Európai Unió következő hét évre vonatkozó költségvetésének tárgyalásakor Magyarország kimagaslóan érdekelt abban, hogy ne csökkenjen a támogatások mértéke. Erről a Financial Times Deutschland német üzleti lap is írt ma. Az EU huszonhét tagállama közül Magyarországon vesz részt a legnagyobb mértékben az állami beruházásokban az uniós pénz, és Magyarországot fenyegeti a legnagyobb veszteség abban az esetben, ha „takarékosabban” állítják össze a 2014–2020-as költségvetési keretet – írja Benjamin Dierks, a szerző.

Ugyanakkor a jelenlegi költségvetési keretből Magyarországnak szánt 25 milliárd euróból még csak 12 milliárdot fizettek ki – tette hozzá, megjegyezve, hogy az uniós forrásokat kezelő adminisztráció gyakran túlterhelt. Úgy véli, hogy az uniós pénzek csökkenése a kisebbségek integrációját és a gazdasági növekedést is lassíthatja. Megállapította: „miközben Magyarország több pénzt követel, problémái vannak a még rendelkezésre álló források elköltésével”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik