Háborús bűnök miatt életfogytiglanra ítélték az elsőként bíróság elé állított orosz katonát

Litvánia, Lettország, Észtország és Szlovákia azt követeli, hogy a nyugati szankciók miatt zárolt orosz vagyont kobozzák el és fordítsák Ukrajna újjáépítésére – derült ki a négy uniós tagállam hétfőn közzétett közös leveléből.

A dokumentum felidézi, hogy május 3-i ukrán becslések mintegy 600 milliárd dollárra tették a háborús pusztítás mértékét. Ugyanakkor az orosz hadművelet még folyamatban van és az összeg még jelentősen emelkedhetett.

“Ukrajna újjáépítési költségeinek jelentős részét, ideértve az orosz katonai agresszió áldozatainak kárpótlását, Oroszországnak kell fedeznie” – áll a levélben, amelyet az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán készülnek előterjeszteni.

A négy uniós tagállam egyben újabb szankciókat sürgetett Moszkvával szemben. „Végső esetben, ha Oroszország nem hagy fel Ukrajnával szembeni katonai agressziójával, egyáltalán nem maradhatnak gazdasági kapcsolatok az EU és Oroszország között, ezzel biztosítva, hogy pénzügyi forrásaink, termékeink és szolgáltatásaink egyáltalán ne járuljanak hozzá az orosz hadigépezet működéséhez” – olvasható a levélben.

Az EU eddig mintegy 30 milliárd euró orosz és fehérorosz vagyont fagyasztott be.

(MTI)

Irina Venediktova, Ukrajna főügyésze azt mondta, hogy hétfőn mintegy 13 ezer orosz feltételezett háborús bűnös ügyben folytattak vizsgálatot. A CNN tudósítása szerint Venediktova a davosi Világgazdasági Fórumon beszédében azt mondta, hogy további 48 orosz katonát háborús bűnökkel vádolnak. Erről azután beszélt, hogy a kijevi bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Vadim Shishimarint a 62 éves fegyvertelen civil, Olekszandr Selipov meggyilkolásáért.

Venediktova azt mondta:

Az ukrán tisztviselők mintegy 600 gyanúsítottat azonosítottak, akikről feltételezhető, hogy háborús bűnökben vettek részt – mondta, miközben két, három személyt érintő ügyben már folyamatban van a bírósági eljárás.

Venediktova szerint minden bizonyíték arra utal, hogy az orosz katonai és politikai elit feltétel nélkül visszatért az erőszak brutális háborús taktikájához. Miint mondta, a polgári lakosságot és a polgári objektumokat – beleértve a kórházakat, oktatási létesítményeket és lakóépületeket – széles körben és szisztematikusan célozzák meg.

Azt mondta, hogy az orosz erők által a csapata által dokumentált jogsértések „kimondhatatlan, szándékos kegyetlenségnek és civilek elleni erőszaknak minősülnek”. Hozzátette:

Ez különösen szembetűnő azokon a területeken, amelyek a háború frontvonalában álltak, és gyakorlatilag vágóhíddá váltak.

Azt mondta, 4600 civil halt meg a háború következtében, köztük 232 gyerek, de figyelmeztetett, hogy a valós szám valószínűleg magasabb.

Iryna Venediktova ukrán főügyész a The Washington Postnak nyilatkozva elmondta, hogy több mint 13 ezer orosz feltételezett háborús bűnös ügyben folyik nyomozás.

Hétfőn a legfrissebb becslések szerint a vizsgált ilyen esetek száma körülbelül 11 ezer volt, ami arra utal, hogy a lista gyorsan bővül.

Kijev folyamatosan vádolta Oroszországot civilek elleni atrocitásokkal az invázió során, de a Kreml tagadja, hogy csapatai ártatlan bámészkodókat vettek volna célba.

Az észak-ukrajnai Csernyihiv megyében lévő Deszna falu ellen múlt kedden végrehajtott orosz rakétacsapás után 87 holttestet ástak ki a romok alól – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a davosi fórum résztvevőivel, maximális szankciókat követelve Oroszország ellen, s leszögezve, hogy  nem lehet a világot “nyers erőszakkal” irányítani.

Az ukrán államfő videókapcsolaton keresztül szólalt fel a Világgazdasági Fórum nyitónapján. “Ma befejeztük a mentési munkákat Desznában. Sajnos, a statisztika a következő: 87 áldozat a romok alatt. 87 meggyilkolt ember. Ukrajna jövőjében ők már nem lesznek jelen” – fogalmazott Zelenszkij. Az elnök ezt arra a kérdésre válaszolta, hogyan képzeli el országa jövőjét – fűzte hozzá beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál. Zelenszkij válaszában megjegyezte, hogy háborúban álló ország elnökeként Ukrajna jelenére gondol, és arra, hogy naponta hány ember hal meg.

Beszédében az ukrán elnök arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy ne habozzon alkalmazni az Oroszország számára fájdalmas szankciókat mindaddig, amíg a Kreml átlépi az “új vörös vonalakat”. Rámutatott, hogy ha a világ a nyolc évvel ezelőtti első, Ukrajna elleni agresszióra már kemény szankciókkal válaszolt volna Oroszországnak, akkor elkerülhető lett volna a mostani teljes körű háború. Azt is hangsúlyozta, hogy most a történelem fordulóponthoz érkezett.

Ne várják meg a végzetes lövéseket, azt, hogy Oroszország különleges fegyvereket, vegyit, biológiait, ne adj Isten, nukleáris fegyvert vessen be! Ne keltsék az agresszorban azt a benyomást, hogy a világ nem fog kellő ellenállást tanúsítani! Azonnal védjék meg a világ szabadságát és rendjét, amely mindenki számára hasznos. Oroszországnak vagy más potenciális agresszornak, aki háborúzni akar szomszédja ellen, világosan tudnia kell, ez azonnal mihez vezet!

– idézte Zelenszkijt a Jevropejszka Pravda hírportál.

Felszámolja tevékenységét a Starbucks Oroszországban, és bezárja 130 engedéllyel működő kávézóját az országban. A CNN által szemlézett közleményük szerint a Starbucks más cégekhez – például a McDonald’s-hoz – csatlakozik, és teljesen kivonul Oroszországból.

A Starbucks azt állítja, hogy segíti csaknem kétezer oroszországi dolgozóját, hogy a Starbuckson kívül új lehetőségekre találjanak.

Minderre azután került sor, hogy a Starbucks vezérigazgatója, Kevin Johnson márciusban bejelentette, hogy felfüggesztett minden üzleti tevékenységet Oroszországban, beleértve a Starbucks összes termékének szállítását is.

Az orosz gazdaság tűri a szankciók hatásait – mondta Vlagyimir Putyin elnök hétfőn, annak ellenére, hogy az ország gazdasági kilátásai borúsak voltak a február 24-i ukrajnai inváziót követően.

A CNN tudósítása szerint azt mondta:

Minden nehézség ellenére az orosz gazdaság ellenáll a szankciók hatásának, és elég jól bírja. Ez az összes fő makrogazdasági mutató szerint így van

Az orosz központi bank április végén közölte, hogy az orosz gazdaság várhatóan 8-10 százalékkal zsugorodik 2022-ben, jelezve a gazdasági aktivitás márciusi hanyatlását az Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciók bevezetése után. Ugyanebben a hónapban a Világbank azt jósolta, hogy 2022-ben az orosz GDP 11,2 százalékkal csökken.

Egy orosz diplomata lemondott az ENSZ-ben betöltött tisztségéről, mondván, „soha nem szégyellte ennyire” országát, és elítéli Vlagyimir Putyint az Ukrajna elleni „agresszív háborúja” miatt.

Borisz Bondarev, az ENSZ genfi ​​iroda orosz missziójának tanácsadója bírálta az orosz külügyminisztériumot – ahol 20 éve dolgozik – a növekvő „hazugság és szakszerűtlenség” miatt – írja az UN Watch jogvédő szervezet alapján a The Guardian.

Bondarev közölte:

Azok, akik kitalálták ezt a háborút, csak egyet akarnak: örökké hatalmon maradni, pompás, ízléstelen palotákban élni, az egész orosz haditengerészethez hasonló méretű, és költségű jachtokon vitorlázni, korlátlan hatalmat és teljes büntetlenséget élvezve. Ahhoz, hogy elérjék, életeket hajlandók feláldozni, csak ezért oroszok és ukránok ezrei haltak meg.

Különösen kritikus volt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel szemben, aki szerinte „profi és képzett értelmiségiből” „olyan emberré vált, aki folyamatosan egymásnak ellentmondó kijelentéseket sugároz, és nukleáris fegyverekkel fenyegeti a világot”.

Hillel Neuer  UN Watch jogvédő szervezet vezetője hősnek nevezte Bondarevet, és közölte:

Felszólítjuk az ENSZ-ben – és világszerte – dolgozó összes többi orosz diplomatát, hogy kövessék erkölcsi példáját és mondják le.

Nagy pontosságú, nagy hatótávolságú, tengeri indítású rakéták a Zsitomir megyei Malin vasútállomásának közelében megsemmisítették az ukrán fegyveres erők 10. hegyi rohamdandárjának fegyverzetét és haditechnikáját, amely Ivano-Frankivszkból tartott a Donyec-medence felé – jelentette ki a hétfői hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint az elmúlt nap folyamán nagy pontosságú levegő-föld rakéták négy vezetési pontot találtak el, köztük az ukrán északi operatív-taktikai csoport kommunikációs központját a donyecki régióban lévő Bahmut közelében, továbbá 48 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást és hat lőszerraktárt. A harcászati légierő 39 hadianyag- és lőszerraktárra mért csapást, aminek következtében több mint 230 „nacionalista” vesztette életét és 33 ukrán haditechnikai eszköz vált üzemképtelenné.

Az orosz tájékoztatás értelmében a rakéta- és tüzérségi erők 73 vezetési pontot, 578 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 37 lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős alegységet, 13 harckocsit és gyalogsági harcjárművet, öt rakétasorozatvetőt és három lőszerraktárt semmisítettek meg. A légvédelem az éjszaka folyamán lelőtt három Szu-25-öst harci gépet, két Tocska-U és nyolc Szmercs-rakétát, valamint 13 drónt, köztük egy Bayraktar TB2-típusút.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 177 repülőgépet, 125 helikoptert, 990 drónt, 319 légvédelmi rakétarendszert, 3226 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 421 rakétasorozatvetőt, 1643 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3606 speciális katonai járművet veszítettek.

(MTI)

Életfogytiglani börtönre ítélték az első bíróság elé állított orosz katonát, írja a Guardian. Ahogy arról néhány poszttal ezelőtt beszámoltunk, Vagyim Sisimarin az első orosz katona, akit az Ukrajna elleni támadás során elkövetett háborús bűncselekmény miatt állítottak bíróság elé.

A moszkvai régió 4. Kantemirov harckocsihadosztályához tartozó egyik egység 21 éves parancsnokát azzal vádolták, hogy február 28-án egy autó ablakán át Kalasnyikovval lelőtt egy 62 éves, fegyvertelen, bicikliző civilt a Szumi megyei Supahivkában.

A parancsnok korábban azt mondta, ideges volt amiatt, hogy mi történik, és nem akart ölni.

A Nestlé Hungária kft. a Magyar Nemzetnek cáfolta, hogy az ukrajnai háború miatt eltűnne a boltok polcairól a Balaton szelet. Közölték, csak ideiglenesen állt le a termelés, az már ismét helyreállt a lvivi gyárban, a kieső tételek egy részét pedig a Nestlé más európai gyáraiból pótolják. A gyártás Lvivben marad és a cég a Balaton szelet receptjén sem akar változtatni. Arra a kérdésre, a jelenlegi helyzet miatt várható-e drágulás, nem tudtak egyértelmű választ adni. A társaság közölte, termékei ára a világpiaci trendektől függ, „a gyártás helye és az esetleges áremelkedés között nincs összefüggés”.

Harminc további egészségügyi intézmény elleni támadást azonosított a WHO Ukrajnában, jelentette be a szervezet Twitteren. Mint írták: május 23-ig összesen 248 esetet azonosították, a február 24. és május 19. között történt 248 támadásban 75-en haltak meg és 59-en megsérültek.

.@WHO has verified 30 additional attacks on health care in #Ukraine.

As of 23 May, 248 attacks on health care have been verified in Ukraine. These attacks took place between 24 February and 19 May & caused 75 deaths and 59 injuries.

Health care should never be a target. pic.twitter.com/7WvoAK3EdL

— WHO Ukraine (@WHOUkraine) May 23, 2022

Németország hajlandó lenne támogatni, hogy az Európai Unió tagországai Magyarország nélkül vezessenek be embargót az orosz kőolajra, mondta Robert Habcek német alkancellár, gazdasági miniszter egy hétfői interjúban.

A Zöldek politikusa a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy csalódott az orosz olajembargó ügyének elhúzódása miatt. Rámutatott hogy a tárgyalásokat, egyeztetéseket az Európai Bizottság vezeti. Hozzátette: ha a brüsszeli testület elnöke azt mondja, hogy

megcsináljuk 26-an, Magyarország nélkül, akkor ez egy olyan út, amelyet mindig támogatnék.

Arról is szólt, hogy már eddig is igen hatékonyak az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországra kivetett szankciók. Az orosz központi bank elnökének kijelentései alapján tudható, hogy „az ország csődben van”, és legfeljebb azon a fejlettségi szinten képes tovább működni, amelyen 1980-ban állt, mondta a német alkancellár az MTI tudósítása szerint.

Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke a Deutschlandfunknak szintén arról beszélt, hogy a többi 26 uniós tagállamnak Magyarország nélkül kellene kezdeményezni az olajembargót. A politikus ugyanakkor hozzátette, hogy ez korántsem ideális megoldás, de szerinte a magyar miniszterelnököt csak nagy összeg árán tudják rávenni arra, hogy beleegyezzen az olajembargóba.

Az ukrán-magyar határszakaszon 5163 ember lépett be vasárnap Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5076-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel. Az ukrajnai háború elől vasárnap 280 ember, köztük 98 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A beléptetettek közül a rendőrség 305 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írta a rendőrség.

Budapest Főváros Kormányhivatala tájékoztatása szerint a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton vasárnap 111 menekülőnek segítettek. Az éjszakát 46 ember töltötte a létesítményben.

Hétfőn várható ítélet Vagyim Sisimarin ügyében, aki az első orosz katona, akit az Ukrajna elleni támadás során elkövetett háborús bűncselekmény miatt állítottak bíróság elé – írja a Guardian.

A moszkvai régió 4. Kantemirov harckocsihadosztályához tartozó egyik egység 21 éves parancsnokát azzal vádolják, hogy február 28-án egy autó ablakán át Kalasnyikovval lelőtt egy 62 éves, fegyvertelen, bicikliző civilt a Szumi megyei Supahivkában.

Sisimarin pénteken az utolsó szó jogán azt mondta, hogy ideges volt amiatt, hogy mi történik, és nem akart ölni.

Őszintén sajnálom, ami történt. Nem akartam, hogy ez megtörténjen, nem akartam ott lenni, de megtörtént. Még egyszer bocsánatot szeretnék kérni. És elfogadok minden olyan büntetést, amelyet felajánlanak,

mondta Sisimarin.

A katona védőügyvédje a felmentés mellett érvelt azzal, hogy Sisimarin csak parancsot teljesített, és eredetileg meg is tagadta azt. Az ügyészek álláspontja szerint azonban a parancsnok tudta, hogy háborús bűncselekményt követ el.

Annyi orosz katona halt meg az Ukrajna ellen indított háború első három hónapjában, mint amennyit a szovjet hadsereg veszített az afganisztáni háború kilenc éve alatt – közölte a brit védelmi minisztérium a szokásos reggeli jelentésében.

A magas halálozási ráta okai a rossz taktika, a korlátozott légi támogatás, a rugalmasság hiánya, és az a fajta hozzáállás, amely elősegíti a hibák megismétlődését. Hozzátették, hogy ez a folyamat most a Donbászban is folytatódik.

Előrejelzésük szerint ahogy tovább növekednek majd a veszteségek, az orosz közvélemény is egyre elégedetlenebb lehet a háború eredményeivel kapcsolatban.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1528599072000692224

A NATO bővítése a feszültség növekedéséhez fog vezetni és egyáltalán nem fogja az észak-atlanti szövetség tagállamainak biztonságát szolgálni – közölte vasárnap a szovjet utódállamok egy részét tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) főtitkára. Az ODKB-t a „keleti NATO-nak” is szokták nevezni.

Sztanyiszlav Zasz a fehérorosz Belarusz-1 televízió műsorában nyilatkozva beszélt Svédország és Finnország csatlakozási kérelméről.

Mi persze úgy tekintünk erre a bővítésre, mint ami a feszültség növekedésének előfeltételeit teremti meg, illetve a térség militarizációját vonja maga után. Valójában nem szolgálja a NATO-tagállamok biztonságát sem,

húzta alá Zasz.

Beszélt arról is, hogy az ODKB-nak megvannak a megfelelő képességei arra, hogy megfelelő választ adjon a NATO tervezett bővítésére. „Szükségünk van-e arra ebben a helyzetben, hogy növeljük erőinket? Megfelelő erőink és eszközeink vannak, hogy reagálni tudjunk a lehetséges fenyegetésekre, amelyek ebben a helyzetben ténylegesen felmerülhetnek. Nincs napirenden az erők és eszközök bővítésének kérdése” – tette hozzá.

Mindemellett Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség vezérigazgatója vasárnap Telegram oldalán elmondta, hogy nemsokára Oroszország mintegy ötven Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétát állít hadrendbe. Hozzátette, hogy a fegyverrendszerek kiszállítása ősz végével várható.

Rogozin, akit az Interfax orosz hírügynökség idézett, közölte azt is, hogy a nehéz interkontinentális ballisztikus rakétákat, amelyek egyszerre több hiperszonikus – Avantgard – csapásmérő egység hordozására is alkalmasak, Krasznojarszkban fogják legyártani.

A 18 ezer kilométer hatótávolságú Szarmat első tesztindítását április végén hajtották végre az Arhangelszk megyei pleszecki kísérleti űrrepülőtéren. Az orosz védelmi tárca közlése szerint a hordozó 10 tonna súlyt elérő, szétváló töltetet képes a világ bármely pontjára eljuttatni, akár az Északi-, akár a Déli-sarkon keresztül. Az első egységeket a szibériai Krasznojarszkban fogják hadrendbe állítani.

(MTI)

Ausztria 254 millió euró értékben fagyasztotta be orosz oligarchák vagyonát összhangban az ukrajnai háború miatt bevezetett nyugati szankciókkal – ismertette vasárnap az osztrák kancellár hivatala Bécsben.

A tájékoztatás szerint a pénzek 97 bankszámlán voltak elhelyezve. A belügyminisztérium államvédelmi és hírszerzési igazgatósága ezen felül öt olyan telekkönyvi bejegyzést talált, amelyek nyilvánvalóan a vagyon tulajdonosának elleplezését szolgálták. A gyanús esetek kivizsgálását azonban megnehezítik a tulajdonosi viszonyok elkendőzését szolgáló cégek, fiktív közvetítők és vagyonkezelő társaságok nemzetközi hálózatai – tette hozzá a kancellár hivatala.

Ha orosz oligarchák és szervezeteik támogatják az Ukrajna elleni háborút, azzal bűnrészesekké válnak az ott történő atrocitásokban,

jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár. „Ezekkel az intézkedésekkel ott érjük az oligarchákat, ahol a legjobban fáj nekik: a pénzüknél” – fűzte hozzá.

(MTI)

Naponta 50 – 100 ukrán hal meg a keleti fronton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy sajtótájékoztatón.

A Guardian hozzáteszi, hogy a leghevesebb harcok Szeverodonyeck és Liszicsanszk térségében zajlanak Luhanszkban. A helyi kormányzó azt mondta egy tévéinterjúban, hogy az oroszok a „felperzselt föld” taktikáját alkalmazzák, és hogy Szeverodonyecket egyszerre négy irányból támadták, de így sem tudták elfoglalni.