A világ egy magas inflációs közegbe lépett, negatív reálkamattal nem lehet leküzdeni az inflációt – mondta a Portfolio mai Hitelezés 2022 konferenciájának nyitóelőadásában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Virág Barnabás azzal folytatta, hogy az infláció elleni küzdelem legfontosabb eszköze a kamatok további emelése – a következő hónapokban fokozatos, de változatlanul határozott kamatemelési szakasz következik Hangsúlyozta: az inflációs cél eléréséhez szükséges kamatpálya jottányit sem változott, csak arról van szó, hogy 100 bázispontos lépésközzel nem könnyű megtalálni az ideális kamatszintet. Ahhoz, hogy egy dezinflációs pályára álljon a gazdaság, meg kell teremteni a monetáris és a fiskális politikai összhangját – tette hozzá.
Egy éve úgy zárta előadását, hogy minden tartós inflációs periódus úgy kezdődik, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók, sokszor a jegybankárok először átmenetinek értékelik – az MNB azonban nem értékelte a helyzetet átmenetinek, de azt véletlenül se gondolták, hogy háborúval kell szembesülnünk, Mindenesetre a világ egy magas inflációs közegbe lépett, ezt most már szinte mindenki elismeri.
Meddig lesz velünk a magas infláció?
Egyelőre nem tudjuk, ez-e az első félidő, az első harmad vagy az első negyed. 30, 60 napra és egy negyedévre is nagyon nehéz előre jelezni, hogy mi várható. Állandó vita van arról, hogy a hetvenes vagy a negyvenes évek inflációs közegét látjuk-e, mindenesetre többtényezős, komplex inflációs problémával szembesülünk. A húszas, negyvenes és hetvenes évek inflációjának most az összes jegye érzékelhető: kínálati problémák, megugró nyersanyagárak, koncentrált keresletnövekedés, magas költségvetési hiányok és adósság, gyorsan bővülő pénzkínálat, erősödő verseny a képzett munkaerőért, elégtelen piaci verseny.
Az év eleji átárazások mértéke a szokásos többszöröse volt az idei év első hónapjaiban, ezek közel felét az élelmiszerárak változása okozza. A költségnyomás változatlanul erős, az infláció rövid távon várhatóan tovább emelkedik.
Az MNB az elsők között kezdte meg a kamatemelési ciklusát, 570 bázisponttal pedig a legnagyobb mértékűt hajtotta végre. Mind a nominális, mind a reálkamatok szempontjából a legmagasabb szintet tartja a régióban. Az egyetlen jegybank az MNB Európában, amely a reálkamatokat is emelte a kamatemelések indulása óta, a többi országban még csökkent is a reálkamat – magyarázta a jegybank alelnöke.
Hozzátette, a magyar gazdaság növekedési képessége erős. A magyar gazdaságban idén egy 4 százalékos GDP-növekedés is benne van, amivel az EU-s növekedési rangsor élén lehetünk, az éves átlagos infláció 9-10% körül lehet, ami pedig középmezőnyt jelent.
Mi a megoldási képlet?
4+1 hozzávaló szükséges Virág Barnabás szerint: 1. Monetáris szigor, 2. Fegyelmezett költségvetési politika, 3. Erős piaci verseny, 4. Kooperatív egyéni döntések, +1: Fenntartható növekedési reformok. Az első négy rövid távú, utóbbi viszont hosszú távú feladat.
Az első védelmi vonal továbbra is a monetáris politika, a monetáris szigorítás a következő időszakban folytatódik.
Az infláció elleni küzdelem legfontosabb eszköze a kamatok további emelése. A hitelkamatok mellett az elmúlt hónapokban már látni a váltást a betéti kamatoknál is, a piaci szereplőket arra biztatja, hogy ezen az úton haladjanak tovább.
A következő hónapokban fokozatos, de változatlanul határozott kamatemelési szakasz következik. A hitelezés feltételei szükségszerűen szigorodnak ebben a környezetben, és például a beruházási hitelkereslet csökkenése már megfigyelhető. Virág Barnabás hangsúlyozta: ahhoz, hogy egy dezinflációs pályára álljon a gazdaság, meg kell teremteni a monetáris és a fiskális politikai összhangját.
