Az már a háború eleje óta látszik, hogy az oroszok nemcsak az ukránokat, de a kultúrájukat is el akarják törölni a színről, így nagyon hamar érkeztek hírek arról, mekkora károkat szenvedett eddig az ország kulturális öröksége. Március elején Marija Primacsenko, az egyik legismertebb ukrán festőnő leghíresebb képei égtek el egy múzeum felrobbantása során, és ez csak egy a rengeteg veszteség közül. Egy külföldi kezdeményezés most számszerűsíteni is tudja, hogy pontosan mennyi közül, a számok pedig már hónappal a háború kitörése után is megdöbbentőek.
A Cultural Heritage Monitoring Lab (CHML), azaz a kulturális örökség monitorozásáért létrejövő műhely a virginiai Természettudományi Múzeum és a Smithsonian Cultural Rescue Initiative (SCRI) összefogásában alakult meg. Alapjául a Smithsonian Intézet korábbi projektje szolgált: 2010-ben egy másik pusztítás kapcsán hívták életre a kezdeményezést, igaz, akkor nem az ember, hanem a természet ereje okozott katasztrófát, amikor a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés tönkretette Haiti fővárosát, Port-au-Prince-t. A megmozdulás során több mint 30 ezer műkincset sikerült megmenteni, rengeteg adatot gyűjtöttek, ezek segítségével közel 150 olyan szakembert képeztek, akiknek szakterületükké vált a műemlékek kezelése az ehhez hasonló krízishelyzetek esetén. Tapasztalataikat aztán továbbadták: világszerte tréningeket tartottak a kulturális szcénában dolgozóknak, katonáknak és a készenléti egységek tagjainak arról, hogy mit kell tenni a katasztrófasújtotta övezetekben a műkincsekkel. 2010 óta egyebek mellett Szíriában, Irakban, Egyiptomban, Maliban, Nepálban és Afganisztánban is a műemlékek segítségére siettek. Az SCRI kezdeményezéséhez több tucatnyi kulturális intézmény csatlakozott, mindenki a maga módján próbál segíteni a katasztrófasújtotta területeken.
A háború kirobbanásával Ukrajna felé fordították figyelmüket, ahol az oroszok nagy erővel dolgoznak az ukrán kultúra mint az identitás egyik fontos hordozójának megsemmisítésén. A Metropolitan Museum of Art dolgozói például okostelefonnal készítettek videós oktatóanyagot ukrán kollégáik számára arról, hogyan kell felkészíteni a szállításhoz a műtárgyakat, vagy hogyan kell védőréteggel bevonni azokat, amelyeket nem lehet elmozdítani a helyükről. Mások a digitális archívumok menekítésében segédkeznek, megint mások közvetítenek az európai kulturális intézményekkel, megszervezik, hogy átvegyék a kimenekíthető műkincseket. A CHML azon dolgozik, hogy felmérjék az ukrán helyzet súlyosságát, és az információból előnyt kovácsoljanak.
A kezdeményezés bázisa a virginiai Martinsville-ben található múzeumban van. A Washington Post riportja úgy írta le a helyszínt, mintha az egy operációs központ, egy úgynevezett háborús szoba lenne, ahol a nap minden órájában nagy képernyőkön figyelik a műholdakat, a legmodernebb technológiával monitorozzák a helyzetet. Hayden Bassett, a projekt vezető archeológusa szerint 0-24-es munkáról van szó, a hatfős csapat 12-18 órás munkarendekben váltja egymást. Archeológusok, elemzők, antropológusok és techszakemberek dolgoznak a projekten, állandó jelleggel figyelik és elemzik a helyzetet.
Azzal, hogy élőben követik a műemlékek pusztítását, azonnal értesíteni tudják ukrán kollégáikat és a hatóságokat is, akik ennek köszönhetően a pusztítás mértékétől függően tudják menteni a menthetőt. Sőt, elébe tudnak menni a rongálásnak, a pusztítás útját követve előre tudnak szólni az ukrajnai intézmények dolgozóinak, hol vannak nagyobb veszélyben a műalkotások, ezáltal fel tudnak készülni például az ablakok bedeszkázásával vagy a szobrok becsomagolásával egy esetleges támadásra. Emellett dokumentálják is az ukrán kulturális örökségen esett kárt.
A kezdeményezés már a harcok kirobbanása előtt, 2021 áprilisában Ukrajna felé irányította a figyelmét: akkor kezdték listázni az ország kulturális szempontból fontos helyszíneit, ebből a célból kicsivel több, mint 26 ezer helyszínt vittek be az adatbázisukba.
Munkájuk során figyelik a rakétabecsapódások és az egyéb pusztítások helyszíneit, azt összevetik saját adatbázisukkal, és a legfrissebb műholdképek alapján elemzik, áll-e még az épület, műemlék vagy szobor. A most kiadott jelentés a háború kitörése, február 24. és április 2. közötti időszakot vette alapul. A kevesebb mint másfél hónap alatt az adatok alapján 191 kulturális jelentőségű objektum sérült meg Ukrajnában a harcok következményeként. Köztük van
- 111 emlékmű,
- 58 templom,
- 10 múzeum,
- 9 műemlék,
- két művészeti központ (köztük a mariupoli színház)
- és egy történelmi jelentőségű helyszín.
Ezek azok, amiket a távérzékelés alapján – elsősorban a műholdképek és a helyszíni fotók monitorozása alapján – potencionálisan megrongálódottnak könyveltek el a kutatók. Fontos hozzátenni, hogy nem tesznek különbséget a pusztítás mértéke szerint, azaz listázzák azokat is, amelyek kisebb, látható kárt szenvedtek, de azokat is, amelyek teljesen megsemmisültek. A jelentés szerint azonban a valós szám ennél nagyobb, sok pusztításról vagy nem érkezett hír, vagy nem sikerült még hiteles forrás által megerősíteni, vagy nem látható a műholdfelvételeken. Brian Daniels, a csapat egyik antropológusa szerint a jelentés kiadása óta a számok ráadásul ugrásszerűen megnőttek, így már a megrongált vagy megsemmisített kulturális emlékművek száma máris jóval több lehet. A CHML és a SCRI is helyi partnerektől igyekszik megerősítést szerezni a helyszínek állapotával kapcsolatban. Egyúttal térképre is rakták a találatokat, ezek alapján nem meglepő módon Kijev, Mariupol és Donyeck környéke a leginkább érintett a kulturális örökség pusztulásában. Damian Koropeckij, a csapat egyik elemzője arra is talált bizonyítékot, hogy az oroszok által uralt donyecki és krími területeken a lerombolt emlékművek helyére már újakat emeltek – olyanokat, amelyek az orosz kultúrát éltetik.
Basset szerint ugyan több ezer kilométer választja el őket fizikailag a háborútól, mégis rémisztően valóságos számukra a helyzet. Versenyt futnak az idővel, nyilatkozta a lapnak, és erre egy igen szemléletes példát hozott. Ha például tudomásukra jut, hogy egy múzeumhoz közel csapódott be egy rakéta, azonnal ellenőrzik az aktuális műholdképeken az állapotát. Ha az épület láthatóan sérült, például a falán vagy a tetején egy lyuk tátong, és rossz az idő, az további helyrehozhatatlan károkat okozhat a megmaradt műkincsekben. A mentés szempontjából a mihamarabbi közbelépés döntő fontosságú lehet.
De nemcsak ezért fontos a dokumentáció: bizonyítékként is szolgál. Oroszország ugyanis megszegte a többi közt az 1954-es Hágai Egyezményt és az UNESCO 1972-es egyezményét is, amelyben a kulturális javak védelmére tettek ígéretet. Corine Wegener, az SCRI igazgatója szerint Oroszország bűnösségét bizonyítják kutatásuk eredményei:
Az adatok felhasználhatók jogi felelősségvonás céljából. Azon dolgozunk, hogy dokumentálva legyenek az általuk elkövetett bűncselekmények.
