Külügyminisztériumi források szerint Magyarország jelenleg leginkább a regionális politikáért felelős biztos tisztségére pályázik. A magyar jelöltet várhatóan egy héten belül nevezi meg a miniszterelnök. Ez az uniós biztos az európai régiók érdekeinek összehangolásáért, valamint versenyképességük biztosításáért felel.
Kardos Dávid EU-szakértő lapunknak elmondta, hogy a jövőbeni biztosunk a területével kapcsolatos EU-kompetenciákért felel majd. Politikai felelőssége mellett pedig jogszabály-előkészítő feladatot is ellát. A szakértő szerint a biztos hivatalosan az EU álláspontját tartja szem előtt, de természetesen adódhat lehetősége arra, hogy saját tagországa számára előnyös irányba befolyásolja a bizottsági ülésen kollégáit.
Hozzátette, a bizottsági posztoknak nem igazán van fontossági sorrendjük, hiszen egyrészt országa válogatja, hogy melyik terület fontos a számára, másrészt az idő múlásával bizonyos posztok háttérbe szorulnak, mások nagyobb jelentőséget kapnak. A halászati ügyekért felelős poszt fontos Dániának, de például a közép-európai országokat hidegen hagyja. A bel- és igazságügy viszont nagyon fontos a bevándorlási kérdésekben mélyen érintett Spanyolországnak vagy Franciaországnak.
Az Európai Bizottság az unió három fő kormányzati intézményének az egyike az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett. Az EB voltaképpen az EU végrehajtó szervezete, kvázi az unió kormányaként működik. Alapvetően persze nem úgy kell a bizottság munkájáról gondolkodnunk, mint egy nemzetállam kormányának tevékenységéről és szerepéről. Az EB elsősorban a jogszabályok kezdeményezésével és becikkelyezésével foglalkozik. Másik fontos feladata, hogy őrködjön az uniós szerződések felett és szabálysértési eljárást indítson az azt megszegő tagállamokkal szemben.
Biztosból 15 is elég lenne
A bizottságba egyelőre minden tagállam egy biztost küldhet, így a számuk jelenleg 27. A Lisszaboni Szerződés ezen változtatna, ugyanis célként szerepel benne, hogy 2014-re az EU-biztosok létszáma 15-re csökkenjen, és a tagállamok rotációs rendszerben küldjenek biztosokat. A biztosok minden EU-s állampolgár érdekeit képviselik, így függetlenek az őket jelölő tagállamok kormányaitól. Munkájukat meghatározott létszámú kabinetek és nagyszámú adminisztratív csapat segíti.
A bizottságnak kiemelkedő szerepe van az unió három pillérre épülő rendszerében. Az első pillérbe tartozó, a közösségi politikát érintő kérdések rendezésében a kezdeményezési jogot egyedül gyakorolja. A második, a kül- és biztonságpolitikát, valamint a harmadik, a bel- és igazságügy területein a tagállamokkal együtt viseli a kezdeményezési jogot. A bizottság a felelős továbbá az Európai Parlament által alkotott jogszabályok végrehajtásáért, valamint felügyeli a versenyjog érvényesülését, és tárgyal az EU-t érintő nemzetközi szerződésekről.
Az EB elnökét az Európa Tanács választja ki az Európai Parlament jóváhagyásával. A többi biztos személyéről a jelölő tagországok döntenek az elnökkel folytatott megbeszélések alapján, aki később meghatározza a biztosok feladatát. Ezt követően a teljes bizottságot el kell fogadnia az Európai Parlamentnek ahhoz, hogy az végre munkába állhasson.
A biztosok a területükhöz tartozó kérdésekben önállóan is dönthetnek, de kulcsfontosságú kérdések esetén azokat a teljes bizottságnak tárgyalnia kell, mielőtt életbe lépnének. Erre az unió kormányának rendszeres ülésein nyílik lehetőség.
Lisszaboni vagy nizzai?
A jelenlegi bizottság mandátuma október 31-én lejár. Amennyiben nem sikerül lezárni a ratifikációs folyamatot eddig, a jelenlegi testület ügyvezetőként működik tovább. Iván Gábor, a külügyminisztérium európai ügyekért felelős szakállamtitkára szerint azért valószínű, hogy a ratifikációs folyamat ebben az évben lezárul, és kiderül, hogy a Lisszaboni szerződés vagy a Nizzai szerződés alapján folytatja az EU a tevékenységét.
A tagállamok többsége az ír népszavazás lezajlásának zavartalansága érdekében a szavazást megelőzően nem közölte biztosjelöltjének személyét. Kivéve Szlovákiát, Finnországot és Szlovéniát. Románia nyíltan felvállalta, hogy a mezőgazdasági portfólióra tartana igényt. Magyarország számára a regionális portfólió tűnik a legvalószínűbbnek. Bajnai Gordon miniszterelnök rendszeresen egyeztet az Európai Bizottság elnökével ez ügyben.
