35 halottja van a katonai támaszpont bombázásának, lelőttek egy amerikai újságírót Irpinyben

A csernobili atomerőmű munkatársai annyira kimerültek, fizikailag és mentálisan egyaránt, hogy nem tudják elvégezni a biztonsági berendezések karbantartását és javítását – közölte vasárnap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az ukrán szabályozó hatóság tájékoztatása alapján.

A NAÜ közlése szerint a 211 fős, műszaki személyzetből és őrből álló állomány február 24-e óta folyamatosan dolgozik, mert senki nem tudta leváltani őket. A szabályozó hatóságnak nincs közvetlen kommunikációja a személyzettel, de információkat kap a telephelyen kívüli atomerőmű-vezetéstől – írja a CNN a közlemény alapján.

Az ügynökség hozzátette, hogy készen állnak az azonnali cselekvésre, hogy segítséget nyújtsanak az ukrajnai nukleáris létesítmények biztonságos üzemeltetéséhez. Erről Rafael Mariano Grossi főigazgató múlt héten tárgyalt Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is.

Vasárnap mintegy 5550 embert sikerült evakuálni kilenc humanitárius folyosón keresztül – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. 3950 embert a kijevi régióból mentettek ki, 1600-at pedig a luhanszki területről.

(CNN)

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta – 2022. március 13., 12:00 órás adatok alapján – eddig 2340 fő menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált, közölték vasárnap este.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság külön ügyfélszolgálatot működtet Budapesten az ukrajnai fegyveres konfliktus elől menekülők részére, ahol a magyarországi jogszerű tartózkodásuk érdekében ellátjuk őket a szükséges okmányokkal.

A Budapest, Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálati iroda a hét minden napján, munkaszüneti napokon is segíti az ide érkezőket. Szombaton és vasárnap már meghaladta a százat az ügyfélszolgálaton kérelmet benyújtók száma. Ennek ellenére folyamatosan és zökkenőmentesen zajlott a kérelmezők fogadása, a kényelmesebb várakozás érdekében a Harmat utcai ügyfélszolgálatunk udvarában sátrakat állítottak fel.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság munkatársai az ügyfélszolgálati irodák mellett a határmenti gyűjtőponton, a reptéren, valamint a pályaudvarokon továbbra is segítik az ide érkezők tájékoztatását és koordinálásá, írták.

A Financial Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt írja, hogy a háború kezdete óta Oroszország katonai felszerelést kért Kínától. Emiatt attól tartanak a Fehér Házban, hogy Kína segítséget fog nyújtani az oroszoknak és aláássa az Ukrajna segítésére irányuló nyugati erőfeszítéseket. A lap hozzátette, hogy más amerikai kormányzati források úgy vélik, hogy Oroszország kezd kifogyni bizonyos típusú fegyverekből. A New York Times szerint Moszkva gazdasági segítséget is kért szomszédjától.

A cikkekre reagálva Kína amerikai nagykövetsége arra hívta fel a figyelmet, a legfontosabb most az, hogy a jelenlegi feszült helyzet ne súlyosbodjon.

Az amerikai és kínai diplomaták hétfőn Rómában tanácskoznak.

(Guardian)

Hét ukrán kórházat teljesen leromboltak az oroszok, 104 kórház pedig megsérült a háború kezdete óta – közölte Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter. Az orosz csapatok 6 egészségügyi dolgozót megöltek, tizenkettőt pedig súlyosan megsebesítettek – tette hozzá.

(Kyiv Independent)

Egyelőre nem érkezett meg az az élelmiszert és gyógyszereket szállító, hosszú humanitárius konvoj, amelyet az ukrán kormány indított az ostromlott Mariupol városába, ahol katasztrofális a helyzet – írja a CNN. A konvoj Mariupoltól 80 kilométerre, az oroszok fennhatósága alatt álló Berdjanszk városában ragadt.

A mariupoli önkormányzat a sofőrökre hivatkozva közölte, hogy nagyon nehéz az út és lassan halad a konvoj, de folytatják az utat. Haladni azonban csak nappal tudnak. Az elmúlt két napban több mint 200 kilométert tettek meg a teherautók, és hétfő reggel mennek tovább.

Többek között az orosz-ukrán háború hatásairól is tárgyal hétfőn Rómában Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója és Jang Csie-csi, a kínai Központi Külügyi Bizottság vezetője – jelentette be vasárnap kiadott közleményében a Fehér Ház.

A megbeszélések középpontjában „az országaink közötti verseny kezelésére tett erőfeszítések állnak, valamint a felek megvitatják Oroszország Ukrajna elleni háborújának regionális és globális biztonságra gyakorolt hatását” – fogalmazott Emily Horne, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője.

Amerikai sajtóban megjelent szakértői elemzések szerint az Egyesült Államokat aggodalommal tölti el, hogy Kína partner az orosz félretájékoztatásban, valamint hogy az ázsiai ország segíthet Oroszországnak elkerülni a gazdasági szankciók miatti büntetést.

A Fehér Ház azzal vádolja Pekinget, hogy hozzájárul azon – szerintük hamis – orosz állítások terjesztéséhez, miszerint Ukrajna amerikai támogatással vegyi és biológiai fegyvereket fejlesztő laboratóriumokat üzemeltet.

Sullivan az NBC amerikai televízió vasárnapi műsorában azt mondta: amikor Oroszország más országokat kezd vádolni azzal, hogy biológiai vagy vegyi fegyverekkel elkövetett támadások indítására készülnek,

az jó jele annak, hogy ők maguk fogják mindezt megtenni.

A nemzetbiztonsági tanácsadó arról is beszélt: Kínának és más országoknak nem kellene segíteniük Oroszországot a szankciók megkerülésében. „Gondoskodni fogunk arról, hogy sem Kína, sem senki más ne kompenzálhassa Oroszországot e veszteségekért” – tette hozzá Sullivan.

A nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap a CBS nevű amerikai televíziónak is interjút adott. Ebben arról beszélt, hogy a vegyi és biológiai hadviselésről szóló orosz retorika azt jelzi, hogy Moszkva készen áll ilyen támadásra, és ezért megpróbál majd mást hibáztatni.

William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) főigazgatója csütörtökön a szenátus hírszerzési bizottsága előtt jelentette ki: komoly aggodalomra ad okot, hogy Oroszország esetleg saját vegyi vagy biológiai fegyverrel elkövetett támadás alapjait rakja le, amiért az Egyesült Államokat vagy Ukrajnát fogja hibáztatni „hamis zászló művelet” keretében.

A Hamis Zászló(s) Művelet (False Flag Operation) az a katonai hadművelet, amelynek során álcázott egységek más, kívülálló erők nevében követnek el támadást saját embereik, vagy erőforrásaik ellen, azzal a céllal, hogy legitimálják a katonai beavatkozást.

Amerikai szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy Kína azon kevés ország közé tartozik, amely nem bírálta Oroszországot az ukrajnai támadás miatt. Hszi Csin-ping kínai elnök a pekingi téli olimpiai játékok megnyitóján látta vendégül Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A két vezető akkor közös nyilatkozatot adott ki. Ebben kijelentették, hogy a két ország közötti barátságnak “nincsenek korlátai”.

Amerikai sajtóinformációk szerint a Joe Biden amerikai elnök vezette kabinet arra akarja felhívni Kína figyelmét, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítésére irányuló erőfeszítései kihatással lehetnek az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseivel fenntartott kapcsolataira.

Sullivan a CNN amerikai hírtelevízióban vasárnap azt fejtegette, hogy az amerikai kormányzat úgy véli: Kína már az ukrán támadás előtt tudta, hogy Putyin tervez valamit.

Római útján Jake Sullivan találkozik Luigi Mattiolóval, Mario Draghi olasz miniszterelnök diplomáciai tanácsadójával is, akivel – sajtóinformációk szerint – az Ukrajna elleni orosz támadásra adott „nyugati válaszokról” egyeztetnek majd.

(MTI)

Helyreállították az áramellátást az oroszok által elfoglalt csernobili atomerőműnél – jelentette be vasárnap az ukrán energiaügyi miniszter helyettese. Ez azt jelenti, hogy a kritikusan fontos hűtési rendszer ismét normálisan működik.

A dolgozók, akik az oroszok érkeztekor az atomerőműben voltak, továbbra is ott vannak, és bár a BBC beszámolója szerint a hangulat nyugodt, a gyógyszer- és élelmiszerkészletek korlátozottak.

(Kyiv Independent)

Bohdan Andrijiv, Ungvár polgármestere hivatalos Facebook-oldalán közölte, hogy Kárpátalja megyeszékhelye képtelen több menekültet elszállásolni és ellátni, ezért a környező kistérségek vezetőinek közreműködését kérte a Kárpátok hágóin túlról érkező menekültáradat befogadásában.

Ungvár polgármestere üzenetében elmondta, hogy a város minden lehetséges segítséget megad a háború miatt otthonukat elhagyni kényszerülő embereknek, de a 115 ezres városban a menekültek száma meghaladta a 30 ezret, közülük ötezer személyt teljes egészében az önkormányzat lát el. Bohdan Andrijiv elmondása szerint a többiek szállodákban, hostelekben, bérelt lakásokban, ismerősöknél, rokonoknál laknak.

Ungvár lehetőségei kimerültek, ezért

kérem a kistérségek vezetőit, segítsenek a menekültek ideiglenes elszállásolásában, vagy abban, hogy eljussanak a határra, ha el akarják hagyni az országot,

mondta a városvezető, aláhúzva, hogy mind Szlovákia, mind pedig Magyarország befogadja a háború elől menekülő ukrán állampolgárokat.

Ungvár polgármestere felszólította a lakosságot, hogy takarítsák ki a tömbházak pincéit és légiriadó esetén ott keressenek menedéket. Legutóbb március 12-én, szombat hajnalban budapesti idő szerint 4 óra 30 perckor szólaltak meg a légvédelmi szirénák Kárpátalja több településén, majd két óra elteltével lefújták a riadót.

A városban a helyzet nyugodt, kijárási tilalmat egyelőre nem rendeltek el, de ajánlott, hogy 22 óra után senki se tartózkodjék az utcán, a kereskedelmi és szolgáltató egységek nyitvatartási idejét is ennek megfelelően korlátozták. A közterületeket fegyveres járőrök felügyelik. A március elsején bevezetett teljes alkoholtilalom továbbra is érvényben van Kárpátalja összes településén.

(MTI)

Vasárnap sebesült katonákat látogatott meg és tüntetett ki a kórházban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az nem derült ki, hogy melyik kórházról volt szó. Azt azonban Zelenszkij megosztotta a Twitteren, hogy tárgyalt Boris Johnson brit és Petr Fiala cseh miniszterelnökkel az aktuális ukrajnai helyzetről.

Csehország eddig összesen 725 millió korona értékben szállított lőszert és fegyvert Ukrajnának – jelentette be Jana Cernochová védelmi miniszter a cseh közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában.

Az újabb tervezett fegyverszállítások értéke hasonló nagyságú lesz, de hogy milyen fegyverekről van konkrétan szó, azt biztonsági okokra hivatkozva nem közölte. „Az ukrán fél konkrét kéréseiből indulunk ki” – szögezte le Cernochová. Szerinte a cseh védelmi tárca most a kért hadianyag beszerzésén dolgozik.

(MTI)

Elismerte az orosz védelmi minisztérium, hogy Oroszország indította a Lviv közeli Javorivban található nemzetközi békefenntartó és biztonsági központ elleni támadást szombat éjjel. A támadásban a tárca állítása szerint mintegy 180 „külföldi zsoldos” halt meg, akiket a támaszponton képeztek ki, és hozzátették, hogy a támadás során nagy mennyiségű, külföldről származó fegyver is megsemmisült.

A minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov kijelentette, hogy a támadás során nagy pontosságú és nagy hatótávolságú rakétákat használtak. A Guardian megjegyzi, hogy szombaton Szergej Rjabkov védelmiminiszter-helyettes kijelentette: Moszkva a nyugatról Ukrajnába érkező fegyverszállítmányokat is célpontnak tekinti. Javoriv mindössze 16 kilométerre található a lengyel határtól.

A hírportálok megjegyzik, hogy az oroszok állításait egyelőre nem tudták igazolni. Markijan Lubkivszkij, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője a CNN kérdésére „tiszta orosz propagandának” nevezte Konasenkov állításait.

(Euronews)

Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli, hogy az orosz csapatok elrabolták Melitopol és Dnyiprorudne polgármesterét, amely újabb támadást jelent Ukrajna demokratikus intézményei ellen – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap.

Josep Borrell a Twitteren közzétett üzenetében aláhúzta: a polgármesterek elrablása kísérlet arra, hogy Oroszország illegitim alternatív kormányzati struktúrákat hozzon létre egy szuverén ország területén.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében szintén elítélte a két polgármester elrablását, valamint a civilek válogatás nélküli orosz ágyúzását Ukrajnában.

Az emberrablások és az ukrán helyi hatóságokra nehezedő mindenfajta nyomásgyakorlás a nemzetközi jog újabb nyilvánvaló megsértésének számít,

fogalmazott. Oroszország Ukrajna elleni katonai és politikai agresszióját be kell szüntetni – tette hozzá Michel.

Az ukrán külügyminisztérium vasárnap közölte, hogy az orosz csapatok elhurcolták Jevhen Matvejevet, a dél-ukrajnai Dnyiprorudne város polgármesterét.

Matvejev a második ukrán polgármester, akit az elmúlt három napban elfogtak az orosz csapatok. A szintén dél-ukrajnai, Dnyiprorudnétől mintegy 80 kilométerre fekvő, az orosz erők által elfoglalt Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot pénteken fogták el orosz katonák arra hivatkozva, hogy szélsőségeseket támogat és nem hajlandó együttműködni az orosz hadsereggel. Helyére azóta Kreml-barát ukrajnai képviselőt neveztek ki.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap közzétett Twitter-üzenetében azt írta: az orosz háborús bűnösök újabb demokratikusan megválasztott ukrán polgármestert raboltak el.

Helyi támogatás hiányában a megszállók terrort alkalmaznak,

hangoztatta Kuleba. „Felszólítok minden államot és nemzetközi szervezetet, hogy állítsák le az Ukrajna és a demokrácia elleni orosz terrort” – tette hozzá a külügyi tárcavezető.

Olekszandr Sztaruh, a dél-ukrajnai zaporizzsjai régió katonai vezetője az egyik közösségi oldalon vasárnap közzétett üzenetében megerősítette Jevhen Matvejev elfogását, és azt írta: „a háborús bűnök elkövetése Oroszország részéről rendszeressé vált Ukrajnában”.

(MTI)

Az orosz csapatok vasárnap légicsapást mértek egy Mikolajiv megyei iskolára – közölte Vitalij Kim, a megyei állami közigazgatási hivatal vezetője. A légicsapást követő mentési munkálatokról egy videót is feltöltött a Telegram-csatornájára. A tájékoztatás szerint a bombázás idején emberek voltak az iskolában.

The video shows the scene of the Russian attack on a school in Mykolayiv Oblast on March 13.

Video: Vitaliy Kim/ Telegram pic.twitter.com/GGfxU12yEH

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 13, 2022

Az eddigi információk szerint 35 halálos áldozatot követelő orosz légicsapásról közölt több videót a New York Times, amelyek ezen a linken érhetők el.

A rövid, a lap által ellenőrzött videókat egy katona készítette, és jól látszik a pusztítás, amit a vasárnap hajnali légitámadás okozott. Az orosz harci gépek körülbelül 30 rakétát lőttek ki a támaszpontra, amelyek közül többet elfogott az ukrán légvédelem.

A lengyel határtól nagyjából 30 kilométerre fekvő Javorivban működő bázison rendszeresen tartottak hadgyakorlatokat. A 360 négyzetkilométer területű gyakorlótér Ukrajna egyik legnagyobbja. A NATO-val közös gyakorlatait mindig ott tartotta meg, a legutóbbi tavaly szeptemberben volt. A helyi média úgy tudja, az összes külföldi oktató februárban elhagyta a bázist, de felszereléseiket nem vitték magukkal.

Ez volt eddig a legnyugatibb célpont Oroszország Ukrajna elleni háborújában.

Eddig 2187-en haltak meg Mariupolban azóta, hogy az oroszok megtámadták a várost – jelentették az ukrán hatóságok.

A 12 napja tartó ostrom miatt a városban már alig maradt élelem és víz, nincs fűtés, nincs áram, és a mobilkommunikáció is alig működik. Az Independent egyik újságírója korábban arról írt, hogy a lakosok elkezdték leengedni a radiátorokat, hogy így jussanak vízhez.

Vasárnap reggel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy egy ellátmányt szállító konvoj halad a város felé, akkor két órányira volt tőle.

(Guardian)

Az ATV Start vendége volt Rusvai Miklós virológus, illetve Póta György gyermekorvos, és mindketten arról beszéltek, várható-e újabb járványhullám az érkező menekültek miatt. A két szakértő nem értett egyet.

Kapcsolódó

Póta György gyermekorvos: Újabb járványhullámmal számolunk a menekültek miatt

Rusvai Miklós szerint azonban nincs erre reális esély.

Korábban megírtuk, hogy felborult egy ukrajnai menekülteket szállító busz Olaszországban, az A14-es autópályán, Emilia-Romagna tartományban. A baleset vasárnap hajnali fél 7 körül történt, a jármű Ukrajnából Pescarába tartott.

A Guardian beszámolója szerint a buszon 22 ukrajnai menekült utazott, köztük egy 32 éves nő a 10 és 5 éves gyerekével. Az édesanya a baleset következtében a helyszínen meghalt, a gyerekeket zúzódásokkal vitték kórházba, ahol pszichológiai segítséget is kapnak. Más sérültekről nem érkezett hír.

Woman fleeing Ukraine war dies in bus crash in Italy https://t.co/ZgUl1fSLtj

— The Guardian (@guardian) March 13, 2022

Bár a rendőrség közzétett egy újságírói igazolvány, amely szerint a lelőtt újságíró a New York Times tudósítója volt, a lap közleményében cáfolta, hogy a NYT megbízásából tartózkodott Ukrajnában Brent Renaud. Az 51 éves díjnyertes videóriporter Irpiny közelében egy autóban utazott, amikor lelőtték az orosz katonák. Vele volt kollégája is, aki túlélte az incidenst, és kórházba vitték. A New York Times közleménye szerint Renaud egy rendkívül tehetséges fotós és videós volt, aki az évek alatt több ízben is dolgozott a lapnak, legutóbb 2015-ben.

.@nytimes is deeply saddened to learn of the death of an American journalist in Ukraine, Brent Renaud.
Brent was a talented photographer and filmmaker, but he was not on assignment for @nytimes in Ukraine.
Full statement is here. pic.twitter.com/bRcrnNDacQ

— Cliff Levy (@cliffordlevy) March 13, 2022

Március 14-én és 15-én lehet a béketárgyalások következő fordulója, közölte az ukrán fél vasárnap, a  Guardian pedig arról számolt be, hogy mindkét fél optimista.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök egyik tanácsadója úgy látja, hogy a megbeszélések konstruktívabbak, mint korábban. Egy, az internetre feltöltött videóban azt mondta, hogy Ukrajna nem fog engedni egyetlen pontban sem és ezt már az orosz fél is látja. „Úgy gondolom, hogy napokon belül kézzel fogható eredményeket fogunk felmutatni.”

Leonyid Szluckij, az egyik orosz delegált arról beszélt, hogy jelentős előrehaladás történt és azt reméli, hogy hamarosan közös nevezőre jutnak az ukránokkal.

A Guardian ugyanakkor megjegyzi, hogy Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár egy, az orosz elnökkel folytatott szombati telefonbeszélgetés után kijelentette, Vlagyimir Putyin nem mutat hajlandóságot arra, hogy egyhamar befejezze a háborút.

Vasárnap újra tüntetők vonultak utcára az oroszok által elfoglalt Herszonban, hogy a megszállás ellen tüntessenek – számolt be a Szuszpilne hírportál helyi kiadása. A fotókon és a videókon látszik, hogy a tömeg ukrán zászlókat lenget a délkelet ukrajnai városban és azt skandálják, hogy „Herszon az Ukrajna”.