Tudomány

Hidegcsepp szakadt Magyarországra

Van, ahol két nap alatt a havi átlagnak megfelelő eső esett, és még több jön. Ez lenne a sokat emlegetett klímaváltozás előszele? Meteorológust kérdeztünk.

A hétvégére tervezett szabadtéri programokat biztosan eltörli az időjárás, a csapadék intenzitása csak hétfőn hagy alább, jelenleg úgy látszik, legkorábban kedden reménykedhetünk némileg szárazabb időben. Hihetetlen mennyiségben szakad ránk az “égi áldás”, Zalában és a Balatontól délre fekvő területeken szerda és csütörtök folyamán már 50-60 mm eső esett, és ebben még nincs benne a ma reggeli bőséges utánpótlás.

Egy átlagos évben szeptember egészében hullik 60-65 milliméter, és még nincs vége: a jövő hét elejéig a csapadék a kétszerese lehet a megszokott havi mennyiségnek – tudtuk meg Berceli Balázs meteorológustól, az Időkép.hu munkatársától.

Fotó: Thinkstock

A klímaváltozás kopogtat?

Hasonló volt a helyzet júliusban, amikor ugyancsak a havi átlag duplájához volt szerencsénk, összességében öt-Balatonnyi víz zúdult ránk. Miután pedig a klímaváltozás hatásait elemző tanulmányok többek közt időjárási szélsőségekre, hosszú aszályos időszakokra, majd hirtelen lezúduló özönvízszerű esőkre figyelmeztetnek, adja magát a kérdés. Berceli Balázs szerint viszont nem állnak rendelkezésünkre olyan régóta adatsorok ahhoz, hogy erre határozott választ lehessen adni.

Időjárásunkban kimutathatók olyan változások, amelyekért már a globális felmelegedés lehet felelős, és elképzelhető, hogy jelen helyzet – egy fölénk sodródott hidegcsepp – kialakulásában is közrejátszanak a klímaváltozás nem kívánt hatásai. A mostani rengeteg esőt viszont elsősorban sok “megszokott” légköri tényező véletlen összejátszása okozza. A “bűnös” tehát egy meleg levegővel körülzárt, “csapdába” ejtett hideg légréteg.

Északon alakult ki, és szép lassan sodródott dél felé. A térképen nézve egy csepp formát látunk, innen a jelenség neve – magyarázza Berceli Balázs. Rengeteg csapadékot szállít és lassan mozog, ezért okoz napokig tartó, intenzív esőt. Kiterjedését talán Németország területéhez lehet hasonlítani, hazánkon kívül rengeteg vizet zúdít ezekben a napokban az Alpokra, Szlovéniára és Horvátországra is.

 Fotó: Thinkstock

Ez már tényleg “rossz idő”

Érdekes még, hogy az esőt sűrű villámlás és dörgés kíséri, ami a nyári zivatarok jellemzője. A köztudatban axiómának számít, hogy augusztus 20-ával véget ér a nyár, az ősztől pedig csendes, áztató esőt várunk el. Ez általában így is szokott lenni, de szeptember közepén még nem járunk annyira messze a nyártól, hogy az időjárás ne idézhetné vissza egy-egy kis időre a nyarat. Igaz ez a vénasszonyok nyarára és a mostani égzengés kísérte felhőszakadásra is.

Igaz az is, hogy a meteorológusok nem használják a jó és rossz jelzőket az időjárással kapcsolatban, mert ami jó a gazdának, az rossz például a Balatonon nyaraló családnak. Vagyis teljesen szubjektív. Ám jelenleg ez a sok csapadék felesleges, káros. A növényeknek, a szántóföldeknek nem tesz jót, hogy vízben állnak, és nem segíti a talaj vízellátását sem. Egy lassú eső mélyen átáztatja a földet, egyensúlyba hozza a nyáron kiszáradt talaj vízháztartását. Az intenzív csapadékot ugyanakkor nem tudja teljes egészében elnyelni, nagy része “hasznosítatlanul” lefolyik és nem okoz mást, mint áradásokat.

.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik