Tizenöt éve nem volt ilyen drágulás Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint átlagosan 7,9 százalékos volt az infláció tavaly januárhoz képest.
A részletes statisztikát böngészve az derült ki, hogy egy év alatt
Ezen belül 30 százalék felett drágult három élelmiszer: a napraforgó-étolaj literje 802 forint lett átlagban, ez 212 forintos emelkedés, a finomliszt kilónkénti ára 242 forintra nőtt, azaz 61 forinttal drágult, a rétesliszté pedig 287 forint, ami 70 forinttal több, mint tavaly januárban.
19 termék drágult 20 százalék és 30 százalék között, ezek közül 12 élelmiszer. 370 forinttal lett drágább például egy kiló csirkemellfilé, 460 forinttal került többe egy kiló trappista sajt, és 164 forinttal kértek többet átlagosan egy hamburgerért.
Bár a kormány befagyasztotta a benzin és a gázolaj árát tavaly november 15-étől, tavaly januárhoz képest literenként így is 93 forinttal drágábban juthattunk a 95-ös benzinhez, és 78 forinttal többe került a gázolaj is. (Szombaton jött a bejelentés, hogy mivel az árstop bevált, meghosszabbítják három hónappal, május 15-éig.)
20 százalék felett drágult a KSH terméklistája alapján a konyhaasztal, az olajtöltésű villanyradiátor, a fali csempe, a női szandál, a gyermekkocsi és az LCD-LED televízió is.
A részletes statisztikában 18 olyan termék és szolgáltatás volt továbbá, amelyek ára 15-20 százalék között emelkedett, köztük tíz élelmiszer. 124 forinttal lett drágább egy kiló csirkeszárny, 440 forinttal a rostélyos marhahús, és 115 forinttal a bontott csirke.
15-20 százalék között drágult a konyhaszekrény, a férfi kerékpár, a személygépjármű-vezetői tanfolyam, a karikagyűrű és a laminált parketta is. Átlag felett drágult a nem rezsicsökkentett tűzifa, amelynek mázsája 670 forinttal lett drágább egy év alatt, és így már 4860 forint, a brikett 1170 forinttal lett drágább, így abból egy mázsa már 10 110 forint.
Találtunk még 33 olyan terméket, illetve szolgáltatást, melyeknek 10-15 százalék között hízott az ára, köztük 13 élelmiszer is szerepel, mutatjuk ezeket, körtétől a tejfölig.
Akik kutyát, macskát tartanak, azok is megérezhették az inflációt. 280 forinttal, 13,5 százalékkal drágult a 3-5 kg-os kiszerelésű száraz kutyatáp, így átlagban már 2360 forint volt. A 400-415 grammos macskaeledel ára pedig 10,7 százalékkal ment feljebb, átlagban 353 forintra.
De átlag felett drágult például a WC-papír (12,7 százalék), a papír zsebkendő (16,3 százalék), a mosópor (11,1 százalék) és még sorolhatnánk.
Árstopos élelmiszerek
Azok közül az élelmiszerek közül, amelyeknek a kormány befagyaztotta az árát február 1-jétől, az étolaj és a finomliszt több mint 30 százalékkal drágult tavaly januárhoz képest, a csirkemellfilé átlagára 27,2 százalékkal, a 2,8 százalékos UHT tej több mint 22 százalékkal, a kristálycukor pedig 13 százalékkal került többe. (Az árstoppos termékek közül a csirkefarhát, és -szárnyvég ára nem szerepel a listában.) A sertéscomb viszont nem drágult tavaly januárhoz képest, de azért a KSH adatai alapján kilónként 20 forintot mégis lehet nyerni ennél a terméknél is az árstoppal. Igaz, nem a KSH árait kellett belőniük az üzleteknek, hanem a saját tavaly október 15-i áraikat kellett visszaállítaniuk február elején.
A táblázatban az látszik, mennyivel jártunk volna jobban (a sertéscomb kivételével), ha a kormány azt találja ki, hogy a tavaly januári árakhoz kell visszatérni.
Olcsóbb lett a téliszalámi
A végére hagytunk néhány jó hírt is. A téliszalámi például olcsóbb lett egy év alatt, átlagosan nem 9160 forintba került, hanem 9070 forintba. Tíz forinttal kevesebbet, 4380 forintot kellett kiadni egy fél liter Unicumért is, a szárazkolbász kilója is olcsóbb lett kilencven forinttal, átlagban 4110 forintra ment le. A tavaly januári magas árhoz képest kevesebbe került az alma, a citrom és a zöldpaprika is, kilónként 44, 26 illetve 10 forinttal.
