A térség más országaiban ugyanakkor visszaszorulóban van a szélsőjobb: a Lengyel Családok Ligája nevű „idegengyűlölő társaságot, amelynek ifjúsági szárnya antiszemitizmusáról ismert”, már 2007-ben „kiütötték” a parlamentből.
A magyarokat ostorozó irredenta Nagy Románia Párt, amelynek vezetője 2000-ben a második helyen futott be az elnökválasztáson, tavaly összes parlamenti helyét elvesztette, és a Jobbik egyenruhás alakulatát is betiltották az idén.
A folyóirat szerint a közép-európai szélsőjobb abban különbözik nyugat-európai megfelelőjétől, hogy más ellenségeket választ magának. A nyugati szélsőjobb erők a bevándorlók ostorozásából élnek, keleten azonban ősibb időkre visszanyúló viszályok érvényesülnek: nemzetiségi kisebbségek, régi területi viták, homoszexuálisok, külföldi pénzemberek és „természetesen a zsidók”, a romagyűlölet pedig meghatározó jelentőségű üggyé vált – áll a brit hetilap írásában.
Az elemzés szerint a gazdasági bajokat mindenhol kiaknázzák; még egy évtizednyi növekedés után is rengeteg a szegény és kiábrándult ember. Sokan gondolnak vissza azokra az időkre, amikor az állam megvédte őket a nyers piaci erőktől. Ez olyan szélsőjobbot eredményez, amely az államosítást pártolja, és nem kedveli a piacot – írta a pénteki The Economist.
A jelek szerint azonban a legnagyobb mozgásteret a szélsőjobbnak a korrupció, a gyenge intézményrendszer nyújtja, valamint az, hogy a nagy pártokban kevesen bíznak. A szélsőjobb lényege az elitellenesség; a Jobbik és az Ataka „a centrista pártok támogatásának összeomlásából nőtt ki” – fogalmaz a brit lap.
A lap szerint a Jobbik a harmadik legnagyobb párt lehet a jövő tavaszi magyarországi választások után.
