Az Index azt írja, hogy megszerezték a kutatást, ami az elmúlt héten komoly visszhangot váltott ki az ellenzéki szereplők között. A felmérésről a 444.hu írt először, és igazán az a tény lepte meg az ellenzéket, hogy a felmérés szerint a Fidesz listája jóval népszerűbb az ellenzéki közös listánál.
Felmerült, hogy a felmérés esetleg nyers adatokról szól, később Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy a kutatás csak a billegő körzetekben készülhetett, ami némi magyarázatot adott volna a nagy különbségre. A nyers adatokkal kapcsolatos elméletet erősíti meg a 21 Kutatóközpont közleménye is, amelyben azt írják, a kutatás nem pártpreferenciák felmérésére szolgált.
Az Index cikkében nem szerepel az, hogy a mintavétel országos volt-e, csak azt írják, az Iránytű Intézet és a 21 Kutatóközpont által jegyzett mérés adatfelvételét az Iránytű végezte 2000 fős mintán, telefonos megkérdezéssel, december 6. és 11. között. Így tehát nem derül ki egyértelműen, hogy a billegő körzetekben készült-e.
A lap szerint a felmérés különbözik a megszokottaktól, mert amerikai tanácsadók segítségével és amerikai módszertannal készült, úgynevezett regressziós modell segítségével. A 69 oldalas felmérés részletesen kifejti a modell lényegét, amelynek segítségével az Index szerint megtudható, hogy melyek azok a tényezők, amelyek növelik vagy csökkentik annak a valószínűségét, hogy valaki egy adott csoport tagja legyen.
A kutatásban vizsgálták a nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus, az internethasználat rendszerességének összefüggéseit, hogy mennyire érdekli a válaszadót a politika, milyen a gazdasági helyzete, mit gondol arról, ha a jövő évi országgyűlési választásokat az ellenzék nyerné, mit vár 2022-re nézve, milyen volt az anyagi helyzete az elmúlt egy évben és mennyire ért egyet bizonyos uniós állításokkal, írja a lap.
Pártpreferenciákban két fő állítás volt:
- Ellenzéki közös lista esetén a Fidesz-KDNP listájára 46 százalék szavazna, az ellenzéki pártok közös listájára 32 százalék. A Mi Hazánk 5, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 4 százalékot kapna, 2 százalék nem menne el szavazni, 10 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart válaszolni.
- Külön lista esetén a Fidesz-KDNP 40 százalékot szerezne. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik 11-et, a Demokratikus Koalíció (DK) 10-et, a Momentum 7-et, az MKKP 6-ot, a Mi Hazánk 5-öt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 3-at, az MSZP és az LMP 2-2-t, a Párbeszéd 1 százalékot kapna. Erre az esetre 5 százalék válaszolta, hogy egyáltalán nem menne el szavazni, 9 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart választ adni.
A kutatás tehát azt sugallhatja, hogy a külön listákkal jobban járna az ellenzék, mint a közös listával.
A lap szerint a kutatásban a teljes lakosság körében csak 43 százalékra mérték azok arányát, akik kormányváltást szeretnének, és 52 százalékra azokét, akik nem. Kormányváltást leginkább a fiatalok szeretnének, valamint a legjobban iskolázottak.
