„A bizottság jóváhagyása gyakorlatilag még semmit nem jelent, vagyis nem kerültünk közelebb az új atomerőműhöz. A törvényalkotási folyamat valójában még nem kezdődött el, hiszen konkrét javaslatról még nincsen szó, a kormánynak kell majd döntést hoznia a kérdésben és utána következik az előterjesztés” – mondta az FN.hu-nak Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting munkatársa. Azonban úgy tűnik, hogy konszenzusos ügyről van szó, hiszen jelentős bizottsági támogatást kapott és talán társadalmi támogatás is van mögötte.
A Paksi Atomerőmű (MTI)
Nem kerülhetik meg
A legutóbbi gázkrízis még inkább ráirányította a figyelmet az energiaellátás kérdésére és világossá vált, hogy a korábbi „Nabucco vagy Kék Áramlat” típusú, leegyszerűsítő viták helyett konkrét megoldásokra van szükség. Ebbe az irányba mutat a paksi atomerőmű bővítésének terve – véli a politológus. Az energiafüggőség problémája mindkét nagy párt kommunikációjában egyre hangsúlyosabban jelen van. Közeledik 2011, és vannak olyan kérdések, amelyeket nem kerülhet meg a magyar EU-elnökség, ilyen az energiapolitika kérdése.
Eddig azonban az energiagazdálkodás, alternatív erőforrások, netán a környezetszennyezés csökkentésére lehetőséget adó energiaforrások használatának kérdése nem vonzott túlságosan nagy figyelmet. Az Oroszországtól való energiafüggés, az ezzel kapcsolatos európai uniós irányvonalhoz igazodó, illetve azt alakító magyar álláspont pedig alkalomszerűen jelent meg a hazai közéletben – fogalmaz Szomszéd Orsolya.
Rózsaszínben látja a jövőt a miniszter
1980: „Az ütemtervnek megfelelően épül a Paksi Atomerőmű” (MTI)
A Paksi Atomerőmű bővítése mellett gazdasági, környezetvédelmi, valamint energetikai és szociális érvek is szólnak – fejtette ki Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a bizottság ülésén. Egy új atomerőművi blokk építésével alacsonyabbá és kiszámíthatóbbá válhat a villamos energia ára, csökkenthető az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, növelhető az ország energetikai függetlensége, illetve az építkezés és a fenntartás révén a gazdaság élénkülésére és a foglalkoztatottság bővülésére lehet számítani – idézi a tárcavezetőt az MTI.
A paksi erőmű fejlesztése jelenleg 2,5-3 milliárd euróba kerülne, ami a hosszú és olcsó üzemeltetés során 40 százalékkal hatékonyabban térül meg, mint a hagyományos erőművekhez szükséges beruházások. A kormány azonban mindaddig nem hozhat konkrét intézkedési terveket, amíg ehhez meg nem szerzi az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulását. A mintegy 10-12 évet igénylő tervezési és kivitelezési munkák csak ezt követően kezdődhetnek meg.
Nem megoldás mindenre
A fideszes Fónagy János kiemelte: az ellenzék a pontos tervek ismeretének hiányában egyelőre csak „elvi szinten” és csupán abban a szellemben tudja támogatni a paksi atomerőmű bővítését, hogy az alapvetően a 2032-ben leálló korábbi blokkok helyettesítésére épül.
A takarékosság és a megújuló energiaforrások arányának növelése ugyanolyan fontos szempont az energiapolitikában, mint az új erőművek létesítése – tette hozzá. Perger András, az Energia Klub munkatársa nem értett egyet a kormány határozati javaslatával, a részletek hiányában szerinte nem lehet megkezdeni az atomenergiáról szóló hatékony társadalmi vitát.
