Úgy fest, a taszári repülőtér és az Újpest Futball Club sorsa egy időre összekapcsolódik – ez derült ki a Németh és Cseke Kft. lapunknak adott válaszából. Hónapok óta tartja magát a piacon a hír, hogy a kis pápai cég befektetői szerepet kapnak mind a használaton kívüli, egykori katonai repülőtér, mind az eladósorba került futballcsapat megvételében. A hír első fele már igazolódott: nemrég kormányhatározatban rögzítették, hogy az állami tulajdonú taszári repülőtér ingatlanait a SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-nek kell eladni. A Silut pedig a Németh és Cseke Kft.-ben tulajdonos Németh János és Cseke István alapította még májusban. A kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy kereskedelmi repülőtérré kell fejleszteni az ingatlanegyüttest.
Érdeklődtünk a Németh és Csekénél, mi a vállalkozás terve, mekkora beruházást tervez Taszáron, milyen profilú repülőtér lesz a végeredmény, de a kérdést elhárították azzal:
még folynak a tárgyalások, egyeztetések és a szerződés előkészítése a reptérrel kapcsolatban.
Ígéretük szerint a konkrétumokról sajtóközleményben tájékoztatnak majd.
Ami a piaci hírek másik részét illeti, a Siluban nemrég megjelent 6 darab részvénnyel Kovács Zoltán László, az Újpest FC korábbi csatára. A nemrég még a MOL Fehérvár FC sportigazgatójaként dolgozó korábbi 20-szoros válogatott labdarúgó abban a kérdésben nem akart nyilatkozni lapunknak, hogy milyen céllal vállal szerepet a cégben. Némethék is lebegtetik a futballkérdést:
Az Újpest FC eladásával kapcsolatban a sajtóban megjelent híreket sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánjuk. A fentiekben említett sajtóközlemény remélhetőleg erre a kérdésére is kielégítő választ fog adni.
Ezek szerint a taszári beruházásról szóló tájékoztató egyúttal a futballklub sorsát is tisztázza. Néhány hete Fajtik Gábortól, a Németh és Cseke Kft. projektmenedzserétől azt a választ kaptuk, hogy az SGF Silu Global Fund Holding Zrt. alapítása „egy nagyobb projekt megvalósítása érdekében történt”, de többet nem akart elárulni akkor sem. Általánosságban pedig azt közölte, hogy a tulajdonosok sportolói múltjából, illetve sporthoz való kötődéséből adódóan cégük regionális szinten számtalan utánpótláscsapat, valamint helyi kötődésű profi és amatőr sportklub állandó támogatója.
Hivatalosan ugyan senki sem nyilatkozik, de már a tervezett bevásárlás további lépései is közszájon forognak. Piaci információk szerint Némethék lennének a vevők, és a Silu hamarosan üzleti kapcsolatba kerül az FSG (Hungary) Holdings Kft.-vel. Utóbbi az a vagyonkezelő, amelyről megírtuk, hogy 4,45 milliárd forint indulótőkével alapította a kínai óriás, a Fosun, közelebbről a csoporthoz tartozó luxemburgi leány, a Fosun Sports Group S.á.r.L. A Fosun Európában komolyabb futballbefektetéseket hajtott végre, tulajdonosa a többek között a Wolwerhampton Wanderers Premier League klubnak, a Fosun-tulaj felesége pedig a svájci Grasshoppersben érdekelt.
Beszálltak a maszkbizniszbe, és nem bánták meg
Az utóbbi másfél évben komolyabb mozgolódás látszik a Németh és Cseke Kft. háza táján. A pápai központú cég a honlapja szerint korábban építőipari generálkivitelezéssel, illetve a munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozott, a járvány azonban beindította a változásokat. Azt írják magukról, hogy az első hullám idején „tevékenyen részt vettek a különböző típusú védőfelszerelések és higiéniai termékek nagykereskedelmében”. A második hullámára felkészülve saját gyártóüzemet alakítottak ki Pápán, és beszálltak a maszkbizniszbe, háromrétegű orvosi maszkot gyártanak, de a webshopban jelenleg is rendelhető tőluk FFP-maszk és fertőtlenítő is. Az üzlet bejött, legalábbis a 2020-as árbevételük 962 millióra nőtt az előző évi 577 millió után.
A jelek szerint nem is állnak meg itt: nemrég új céget jegyeztek be, a Hunsolvent Vegyianyag Termelő és Kereskedelmi Kft.-t, amely szerves vegyi alapanyag gyártásával foglalkozik a cégjegyzék szerint. Elég izgalmas üzlettárssal fogtak össze, tulajdonostárs a cégben az egykori felszámológuru, Kiss Elemér, illetve cége, a Mátraholding Zrt. A Hunsolventben 45 százalékos tulajdonos Németh János, és ugyanennyi a részesedése Kiss Elemérnek, további 5-5 százalékot birtokol a Németh és Cseke Kft., illetve a Mátraholding Zrt.
Taszár: valaha egymilliárd forintért vitték volna
A kormányhatározat szerint a területen kereskedelmi, ipari és logisztikai célú hasznosításával kereskedelmi repülőtér kialakítása a terv, és december végéig le kell bonyolítani a repülőtérvásárt. Erről annyit tudni, hogy
- csakis a Silu lehet a vevő, az ügyletet ugyanis versenyeztetés mellőzésével kell lebonyolítani,
- az eladásnak „legalább a független ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken” kell történnie.
Az állami vagyont menedzselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem válaszolt arra vonatkozó kérdéseinkre, miért mellőzik a versenyt, mely értékbecslőt kérték fel a vagyonértékelésre, milyen árat állapítottak meg és milyen fejlesztési vagy más kötelezettségeket írnak elő a befektetőnek. Ha reagál az MNV, frissítjük cikkünket.
A taszári ingatlan eladásának egyébként már többször nekifutottak, de eredménytelenül. 2009-ben egyszer már csaknem elkelt, akkor az Ugarde Kft. nevű cég 1 milliárd forintos ajánlattal vitte volna a területet, de végül meghiúsult az ügylet, a korabeli cikkek szerint a fizetési határidők körül gerjedt vitán csúszott el az ügy. Így nem lett semmi az 500 hektáros terület eladásából, és a Seychelle-szigetek homályába vesző befektetők ígéretéből a környezetikár-mentesítésről és a 30 milliárd forintos fejlesztésből.
Taszár használaton kívüli katonai repülőtér, legutóbb az amerikai SFOR-csapatok használták. Előnyeként említik, hogy nagy területről van szó, két kifutópályája van, és a Kaposvárhoz közeli repülőtérben vonzó, hogy viszonylag közel van Ausztriához. Ezért is merült fel története során többször, hogy cargobázisként, esetleg a kínai áruforgalom egyik központjaként működjön.
Ugyanakkor milliárd dolláros befektetés kellene ahhoz, hogy használható repülőtérré alakítsák, nincs irányítótorony, használhatatlanok a kifutópályák és az infrastruktúra sem épült ki. „Nem tudsz odamenni” – zárta rövidre a repülőtérbizniszben érdekelt egyik informátorunk, miért vetette el korábban a taszári befektetési lehetőséget. Egy cargobázisnak autópálya és vasúti összeköttetés kell, ami jelenleg nincs, de a világítás-energiaellátás sincs megoldva, tehát erőművet is kellene építeni. Megoldandó probléma továbbá a repülőgépek üzemanyagellátása, Ferihegyre csővezeték megy Százhalombattáról, Taszárnak azonban nincs ilyen összeköttetése, tartálykocsikkal kérdéses, hogyan oldanák meg az egy tankolásra 80 tonna kerozint elnyelő repülők ellátását – érzékeltette a fejlesztések nagyságrendjét. Az infrastruktúra hiányosságait számba véve úgy becsüli, ha bárki megveszi a repülőteret, legalább a befektetők invesztíciójához fogható összeget kell a kormánynak ráköltenie.