Gyurcsány Ferenc miniszterelnök új kormány alakítását javasolta új kormányfő vezetésével szombaton az MSZP tisztújító kongresszusán.
Elismerte felelőségét (Fotó: MTI)
Gyurcsány beismer
Tévedtem erőnket, lehetőségeinket illetően, fontos pillanatban adós maradtam a világos beszéddel, szavahihetőségem ennek következtében jelentősen sérült – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a párt tisztújító kongresszusán szombaton.
Az MSZP minden hibája és gyengesége ellenére a tisztességes és jó oldalon áll – tette hozzá. 2002-2006 között hibás gazdaságpolitikát folytattunk – szögezte le a kormányfő, aki szerint erre nem mentség az, hogy a Fidesz már 2001-ben megkezdte a költekezést.
A pártról szólva azt mondta: annak belső viszonyai keveset változtak az elmúlt években, feltűnő a személyi-hatalmi politizálás dominanciája, s az innováció hiánya.
Vállalja a felelősséget
Gyurcsány Ferenc szerint a fő felelősség ugyan a vezetőké, de közülük kiemelkedik a párt elnökének, a miniszterelnöknek a felelőssége.
Elviszi a balhét (Fotó: MTI)
Magyarország és a magyar baloldal 2009-ben az elmúlt hét évben elért eredmények ellenére minden eddiginél nagyobb nehézségekkel néz szembe – jelezte Gyurcsány Ferenc.
Az, hogy gazdaságilag sebezhető az ország, azért van, mert az államnak túl sok minden nyomja a vállát, túl nagy terheket vállalt – vélekedett a kormányfő, aki szerint a gondok nem csak gazdasági természetűek. Szerinte 2006-ig „közveszélyes álomba ringattuk magunkat”.
Hozzátette: az országban 1998 után szétszakadt a nemzeti közösség, brutális belpolitikai háborúskodás zajlik a Fidesz miatt.
„Ha útban vagyok, megyek”
Gyurcsány Ferenc szerint folytatni kell a reformpolitikát, s ha ő a változások akadálya, akkor ezt az akadályt most megszünteti.
A miniszterelnök azt mondta: tovább kell vinni a szakképzés, a felsőoktatás, az egészségügy reformját, elő kell készíteni a társadalombiztosítás átalakítását.
„Tavaly januárban azt mondtam az elnökségnek, hogy ha egy éven belül nem sikerül növelni a támogatottságunkat, akkor ki kell nyitni a személyi kérdéseket. Letelt az egy év. Támogatásunk nem nőtt, éppen ellenkezőleg, csökkent” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
„Ha én vagyok a változások akadálya, akkor ezt az akadályt most megszüntetetem” – közölte a miniszterelnök.
A párt élén „harcol tovább”
„Nem kívánok elmenni, nem kívánom feladni a küzdelmet” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc.
Politikus lettem és az is maradok – fogalmazott. „Vezetni szeretném a szocialista pártot” – tette hozzá.
Gyurcsány Ferenc azt mondta, hosszabb távon is az ország sorsát, jövőjét befolyásoló, azért tenni akaró és tenni tudó emberek sokaságát kívánja gyarapítani. A pártelnök beszédének végén a kongresszus résztvevői állva tapsoltak, majd zárt ülésen folytatódott a tanácskozás.
Az elnökségnek jelentette be
Az MTI úgy tudja, hogy a miniszterelnök azzal indokolta döntését az elnökségnek, hogy így az MSZP a többi párttal egyeztetve találhat majd egy külső személyt a hatékony válságkezeléshez. Erre két hetük van.
A távirati iroda információi szerint Gyurcsány Ferencet ez a döntés nem befolyásolja abban, hogy elinduljon az MSZP elnöki posztjáért.
Gyurcsány Ferenc már kért maga ellen bizalmi szavazást. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006. október 6-án a parlament 207 igen szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és programjának.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke pedig idén március 9-én jelentette be, hogy pártja konstruktív bizalmatlansági indítvány elindítását javasolja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen. Közölte, hogy egy kérdőívet oszt ki a négy ellenzéki párt képviselői között. Szavai szerint ezzel akkor azt akarták megtudni, hogy van-e 78 képviselő, aki kormányváltást akar. Az ellenzéki pártok elutasították a kezdeményezést, az MSZP pedig hangsúlyozta: a kisebbségi kormány kitart 2010-ig.
Mi a konstruktív bizalmatlanság?
A konstruktív bizalmatlansági indítvány szabályait 1990-ben rögzítették az alkotmányban. Az alaptörvény kimondja, hogy a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.
Az alkotmány kommentárja szerint a jogintézmény lényege „egy negatív mozzanat (a bizalommegvonás a miniszterelnöktől) és egy pozitív mozzanat (az indítványozók konszenzusa az új miniszterelnök-jelölt személyét illetően) együttes megnyilvánulása. A tagadásban jelentkező konstruktivitás a folyamatos kormányzás garanciáját jelenti. A kormányválság, a köztársasági elnök beavatkozása (a parlament feloszlatása) nélkül megoldódik”.
A bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani. Ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni – olvasható a Házszabályban.
A rendelkezés alapján bizalmatlansági indítványt nem kell kiadni bizottsági előkészítésre, az indítványhoz nem lehet módosító javaslatot sem benyújtani.
A Házszabály szerint ha a kormány a miniszterelnök útján azt javasolja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, a javaslatot az Országgyűlés ülésén szóban is elő lehet terjeszteni, legkésőbb a benyújtott előterjesztés egésze feletti zárószavazás megkezdése előtt.
