Hihetünk Orbán Viktornak, aki nemrégiben azt mondta, olyan jól áll a magyar gazdaság, hogy az a 435 ezer ember is megkaphatja a maximális 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot novemberben, akiknek ennél kevesebb járt volna?
Egyáltalán nem áll jól a magyar gazdaság
– mondta lapunknak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese. Idehaza 2017 óta erőltetett növekedést generáltak, 2020-ig az amúgy is kedvező nemzetközi és magyar konjunktúrára rátett még egy lapáttal a költségvetés és a nemzeti bank is, az előbbi az erőteljes költekezéssel, az utóbbi a laza monetáris politikával, vagyis az alacsonyan tartott kamatokkal. A koronavírus-válság időszakában annyiban módosult a képlet, hogy a nagy állami költekezések immár a visszaesés mérséklését célozták. Ennek az ötödik éve tartó gazdaságpolitikának mára meglett az ára: az egyensúly romlása – fejtette ki bővebben a közgazdász, hogy miért nem áll jól szerinte a gazdaság.
A kormány régóta alárendeli az egyensúlyt a növekedésnek – jelentette ki Karsai Gábor. Ebben az uniótól kapott pénzek is segítették, mert ezek rögtön elkölthetők, és az egyensúlyt is javítják – tette hozzá. A gond az, hogy az európai pénzek nagy részét olyan dolgokra költjük el, ami nem hoz profitot, és a széles értelemben vett társadalmi jólétet sem javítja. Azaz jellemzően nem az oktatásba vagy az egészségügybe ment.
2021 nyarán ráadásul elzárták a pénzcsapokat. Azt még nem tudni, hogy az újjáépítési alapból és az új költségvetésből mikor kapunk újra forrást, mert vita zajlik arról, teljesítjük-e a feltételeket. De az biztos, hogy ha az uniós pénzáramlás megakad, akkor a magyar gazdaság bajban van – mondta a közgazdász, megemlítve a szeptember közepi 1600 milliárd forintos devizakötvény-kibocsátást.
Kérdőjeles állami költések
Nemcsak a nagy állami költekezés a gond, hanem annak összetétele is
– utalt Karsai Gábor arra, hogy a pénzek egy része állami tulajdonú cégeknek, illetve a kormányhoz lojális tulajdonosok vállalataihoz ment. Sok olyan célra osztogattak, aminek semmi köze nem volt a válságkezeléshez, a gazdaság talpra állításához, legyen szó sportfejlesztésről, egyházi célokról vagy határon túli támogatásokról.
Tény, hogy a magyar visszaesés alacsonyabb volt az európai átlagnál 2020-ban, ám azt, hogy nagy a baj a kiadási struktúrával, jól jelzi a Románia utáni második legnagyobb államháztartási hiány, ami azt mutatja, rossz hatékonysággal próbálták fékezni a növekedés visszaesését.
A kiadási célok jó része elhagyható lett volna – vélte Karsai Gábor. Például a turizmusfejlesztési Kisfaludy-programba öntött pénzt meg lehetett volna spórolni akkor, amikor túlkínálat van turisztikai szolgáltatásból, főleg Budapesten. A debreceni vakcinagyár, az egyházi és sportkiadások egy része, a paksi beruházás, a Budapest–Belgrád vasútvonal helyett Karsai szerint a járvány miatt nehéz helyzetbe került családoknak kellett volna több pénzt adni. Nem a cégeknek, hanem az embereknek, például a családi pótlék növelésével vagy az álláskeresési járadék meghosszabbításával.
Választás előtti pénzeső
Válságkezelés címszó alatt sorjáznak a választás szolgálatába állított költségvetési lépések is, például a tavaly tavasszal meghirdetett 13. havi nyugdíj visszavezetése. Fedezet önmagában nem volt rá, nem kötötték össze a nyugdíjrendszer reformjával, és mindenki megkapja, így a magasabb nyugdíjúak is. Ez is egy példa a Fidesz-kormány sajátos családpolitikájára, arra, hogy a magasabb jövedelműeket jobban támogatják, mint az alacsonyabb jövedelműeket. Hab lehet a tortán, ha tényleg odaadják jövőre a teljes 13. havi nyugdíjat, nem csak az ígért kéthetit.
Az viszont támogatható szerinte, hogy a kisnyugdíjasok is megkapják a maximális, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, és hogy a második nyugdíjkorrekció a vártnál magasabb, mert így az idei nyugdíj a magas infláció mellett is reálértéken maradhat.
A 25 év alattiak januártól tervezett szja-mentességét viszont erősen vitathatónak tartja, például azért, mert egyforma munkáért kortól függően más nettó járhat. A gyermeket nevelők pedig visszakaphatják februárban az idén befizetett szja-t, legfeljebb fejenként 809 ezer forintig, amivel megint csak nem az alacsonyabb jövedelműek járnak igazán jól.
Béremelések is körvonalazódnak, januártól az egészségügyi szakdolgozók, a bölcsődei dolgozók és a szociális munkások, valamint a kulturális szektorban dolgozók bére nő, és úgy tűnik, talán a pedagógusok sem maradnak ki. A rendvédelmieknél a költségvetési előirányzatnál nagyobb emelés jöhet. Karsai Gábor szerint kérdés, mennyire oldja meg a bérezési problémákat egy egyszeri emelés. Az orvosoknál ugyanakkor az idén, jövőre és 2023-ban is lesz béremelés. A minimálbér látványosan, 20 százalékkal nőhet januártól, követheti a bérminimum is, ami mellé 4 százalékos szociálishozzájárulásiadó-csökkentés társulhat. Karsai úgy véli, a gyenge forint mellett az exportorientált cégeknél bizonyára nem fog gondot okozni a béremelés, a magyar kis és közepes vállalkozásoknak viszont még az adócsökkentés mellett is fejtörést okozhat a megemelkedett bérköltség kigazdálkodása. Különösen úgy, hogy nemcsak a minimálbéreket kell majd emelni, hanem a többi bérkategóriát is, hogy elkerüljék a bértorlódást.
Az MNB imitál
Úgy tűnik, a nemzeti bank is beállt a kormány mögé a választás előtti intézkedéseivel, és inkább csak szavakban küzd az infláció ellen. Indokolt lépés volt a kamatemelés, de az már nem, hogy szeptemberben megfelezték 0,15 százalékra, miközben bejelentették, hogy a következő hónapokban ismét 5 százalék fölé gyorsul az infláció. Persze, ha emelik a kamatot, az kihat a hitelesek törlesztőrészletére, és visszavetheti a hitelfelvételi kedvet, márpedig választások előtt a kormányok kerülik azt, ami negatívan érintheti a választókat.
Nemcsak az MNB kamatpolitikája árulkodó, hanem az is, hogy miközben bejelentette, csökkenti állampapír-vásárlásait, aközben folytatja céges kötvényvásárlási programját. A gond az, hogy a kötvényvásárlások durván fele piaci csak, a másik fele olyan kormányhoz közeli cégek megsegítését szolgálja, melyek a kereskedelmi bankoknál nem lennének hitelképesek. Ez is célzott pénzkiáramlás, ami nem a társadalom érdekét szolgálja – mondta Karsai Gábor.
Uniós pénz nélkül meg lennénk lőve
Karsai azt is mondja, az előrejelzések szerint a magyar hiány az idén és jövőre is a legnagyobb lesz az unióban a román után. Ugyan a maastrichti kritériumok teljesítését felfüggesztették, de a növekvő magyar deficit, a tartalékcélokat is szolgáló devizakötvény-kibocsátás nem nagyon teszi lehetővé az államadósság csökkentését, csak formálisan, vagy technikai ügyeskedéssel. Igaz, javíthat a helyzeten a vártnál nagyobb növekedés, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az államadósságnak kamatterhei vannak. A kormány dicsekszik, milyen jó feltételekkel bocsátotta ki a devizakötvényt, de évtizedes kibocsátásról van szó, és számítani lehet rá, hogy a kamatok idővel emelkedhetnek, és ekkora összegnél a kis kamatemelkedés is számít – jegyezte meg.
Jövőre 5,9 százalékos államháztartási hiányt állítottak be a költségvetésbe, és a közgazdász úgy véli, ez elérhető, feltéve, hogy a második félévben lesz némi korrekció, mondjuk elhagynak egyes tervezett beruházásokat. Mivel az infláció a tervezettnél nagyobb, így a megtervezett kiadások reálértéken kisebbek lesznek, ami javítja a költségvetési egyensúlyt. Kérdéses viszont, sikerül-e megállapodni az Európai Unióval a támogatások folyósításáról. Karsai Gábor arra számít, hogy ez a választások utánra várható: ha az ellenzék nyer, nekik nyilván nem esik nehezükre a megegyezés, ha a Fidesz marad kormányon, kénytelenek lesznek kompromisszumot kötni. A kérdés csak az, miben és mennyire. Olyan óriási pénzről van ugyanis szó, ami nélkül tényleg nagy baj lenne.
