Az elmúlt néhány évben négy-ötszörösére, a rendszerváltás óta százszorosára nőtt az autizmus spektrummal élő vagy figyelemzavaros gyerekek száma a statisztikák szerint, mondta a Veiszer Alindának adott interjújában Gyarmathy Éva pszichológus, aki többek között a magyarországi Diszlexia Központ alapítója is.
A Telex szemléje szerint rögtön hozzá is tette, ez a statisztika nem megbízható, ugyanakkor a helyzet nem jobb, ha nem a diagnózist, hanem a képességet nézzük.
Ma a nyolcévesek vannak ott, ahol 1973-ban a háromévesek voltak: 8 éves korra ma a gyerekek 30 százalékának nincsenek meg a beszédhangjai (…) Minden mutató azt mutatja, hogy a gyerekek megváltoztak. Az a nagy baj, ha ehhez nem igazodik az oktatás
– magyarázta.
Arról is beszélt, az agy az alapján épül fel, hogy milyen tapasztalatokat szerez, és 30-40-50 évvel ezelőtt nagyon más tapasztalatokat szereztek a gyerekek, mint most. Ennek egy része a digitalizáció, de általában az ingerkörnyezet változott meg, ami például az információk értését jelenti.
A szakértő szerint a végrehajtó funkciók eddig megszokott magas foka a huszadik századi tömegtermeléssel, az ember tömegben élésével alakult ki, de egy változó világban ez egy kicsit másképp működik, lehet, hogy másra van szükség.
Arra a kérdésre, hogy a diszlexiások, diszgráfiások között a magas intelligenciájuk aránya nagyobb-e az átlagnál, azt felelte, ez részben igaz. Azért csak részben, mert Gyarmathy Éva kutatása a másik szempontból vizsgált gyerekeket, és a magas intelligenciájú, tehetséges gyerekek között talált sokkal több – néha nem is diagnosztizált – diszlexiást, diszgráfiást, mint a korosztály átlaga.
De attól, hogy valaki diszlexiás, még nem lesz tehetség
– mondta.
A teljes, csaknem egyórás beszélgetés ezen a linken nézhető meg jelképes támogatásért cserében.
