Egy ideje terjedtek már a hírek arról, hogy visszatér Magyarországra a Deutsche Welle. A német közszolgálati adó korábban már kétszer is jelen volt az országban, először 1962 és 1977, majd – hosszú szünet után – 1993 és 1999 között volt magyar adásuk. A mostani visszatérés viszont kicsit más lett, a DW ugyan több magyar partnerrel is együttműködik, de a hasonló elveken működő Euronews-zal és Szabad Európával szemben nem indítottak sem magyar nyelvű tévé- vagy rádiócsatornát, sem online híroldalt.
A Deutsche Welle ezúttal a YouTube-on tért vissza, ami kevésbé tűnik erős kezdésnek, mint a többi közszolgálati célú csatornáé. Összesen mintegy tíz munkatárs gyártja a magyar nyelvű tartalmat, egy részük Berlinből, ahol a DW központja van, egy részük Magyarországról.
Az indulásról kérdeztük Peter Limbourgot, a DW főigazgatóját, aki azt mondta, azért indultak el újra nálunk, mert változnak az idők az Európai Unión és Magyarországon belül is. Jó ötletnek tartották, hogy új információkat mutassanak be Magyarországon a világról és az unióról.
A magyar médiarendszer nagy nyomás alatt áll, és azt gondolom, hogy a meglévők mellett további híreket tudunk szolgáltatni, főleg Európáról. De azt is gondolom, hogy időnként más a nézőpontunk dolgokról, és ezt szeretnénk bemutatni. Időnként oknyomozó újságírást is hozzá tudunk adni az egészhez, de alapvetően az eltérő nézőpontunkkal járulhatunk hozzá a magyar hírekhez, és ez a nézőpont gyakran alulreprezentált Magyarországon
– mondta Limbourg. Gyakori kritika az ide érkező külföldi médiával szemben, hogy mintha azt feltételeznék: a magyar média azért van nehéz helyzetben, mert a magyar lapok nem tudnak úgy működni, mint a nyugati társaik, és a problémáinkra az a fajta profizmus a megoldás, amit ők tudnak nyújtani. Limbourg szerint nem erről van szó.
Nem gondoljuk, hogy újra fel fogjuk találni az újságírást Magyarországon, hiszen itt kiváló újságírók vannak, de azt gondolom, hogy az jó, ha a magyar médiapiacon több új információ van.
A YouTube elsőre furcsa megoldásnak tűnhet, valójában viszont olcsón lehet így nagy tömegeket elérni Magyarországon. A főigazgató szerint a televízió nagyon drága, és szerintük jó, ha valamivel fiatalabb közönséget céloznak meg, akiket könnyebb a közösségi médiával elérni. A YouTube a kezdés, és később meglátják, miként alakul, de rádiót és tévét nem terveznek indítani a közeljövőben.
Az internetes műsorterjesztés egyetlen komoly problémája az, hogy éppen azokat éri el, akiket egyébként más információk is elérnek. A magyar médiahelyzet a vidéki falvakban és a kisebb településeken a legtorzabb, itt ugyanis az idősebb emberek számára nem igazán létezik alternatíva a közrádió és a köztévé mellett. A YouTube-on pedig a német közmédia sem fogja őket elérni.
Az idősebb embereknek gyakran már kialakult a nézőpontjuk a világról, de a fiatalok nyitottabbak az új információkra. Ez nem magyar különlegesség, a világban máshol is ez a közönségünk, 14 és 40 év között. A mi tapasztalatunk az, hogy ha fiatal embereket célzunk, és az, amit ajánlunk, érdekes, az idősebbek is követni fogják őket. De nem azért lépünk be erre a piacra, hogy meggyőzzük az embereket, hanem hogy bemutassunk egy másik nézőpontot. Az egész magyar közönséget szeretnénk elérni, de nem az a célunk, hogy elérjünk olyan speciális csoportokat, amelyek kulcsfontosságúak a kormány szempontjából
– fogalmazott Limbourg.
A Deutsche Wellének egyébként van ugyan kereskedelmi bevétele, de a főigazgató szerint nem az a cél, hogy pénzt keressenek, mert a DW közmédia, a feladata, hogy tájékoztasson a világ dolgairól.
A magyar kormánynak lehetősége van arra, hogy bármilyen nézőpontja legyen, ahogy a magyar embereknek is lehetőségük van saját nézőpont kialakítására. A mi nézőpontunk a demokrácia, a tolerancia és Európa
– mondta a főigazgató azokra a vádakra, hogy a német közmédia alapvetően ideológiailag motivált híreket mutatna be a világról.
A mi szándékunk az, hogy összekössük az európaiakat. A demokrácia azt jelenti, hogy különböző vélemények léteznek, és ebbe a kritika is beletartozik. Ha megnézi a német és angol nyelvű adásainkat, láthatja, hogy sokszor a saját kormányunkkal szemben is kritikusak vagyunk. Nem úgy járunk körbe a világban, hogy mindenkit kritizálunk, csak éppen a saját kormányunkat nem.
Limbourg szerint a Deutsche Welle célja sosem az, hogy odamenjen valahova, és megmondja, mit kell csinálni. Szerinte viszont mindig érdekes megnézni, mit gondolnak a világról azok, akik más nézőpontból szemlélik a dolgokat, mint mi. Érdemes összevetni, hogy mit ír Németországról például az Economist, mert teljesen mást, mint a német sajtó, tette hozzá.
A magyar kormánynak nem ez volt a véleménye. Kovács Zoltán már akkor támadni kezdte a Deutsche Wellét, amikor az indulás híre először felröppent.
A Deutsche Welle magyar nyelvű tartalmak készítésére adja a fejét. A »közszolgálati tévéként« aposztrofált német adó magyar belügyeket érintő kalandvágya hallatán – talán csak szakmai ártalom, de – akaratlanul is felsejlenek az eddigi pozitív tapasztalatok a német közszolgálatiság zászlóshajóival
– írta akkor a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár az angol nyelvű blogján.
Tudjuk, hogy a magyar emberek tele vannak vendégszeretettel, de nem lepődtünk meg, hogy akadtak, akik kritikusak voltak a megjelenésünkkel. Az viszont meglepett minket, hogy a kritikák már azelőtt elkezdődtek, hogy egyáltalán működni kezdtünk volna. De Európa egy szabad kontinens, ha valaki kritizálni akar, megvan rá a lehetősége. A nézőink majd kialakítják a saját véleményüket. Nem ez az első eset, hogy olyan helyen működünk, ahol a kormánynak nem feltétlenül tetszik az, amit csinálunk
– reagált Limbourg.
Szerinte nem keresik a harcokat, a kritikát pedig elfogadják, ha van alapja.
A mi filozófiánk az, hogyha valamit rosszul csinálunk, ami néha megesik, akkor kijavítjuk vagy bocsánatot kérünk. Időnként az indulásnál több az indulat, de később az emberek hozzászoknak, és lenyugszanak a kedélyek.
Az indulás utáni bő egy héten 22 videó került fel a Deutsche Welle YouTube-oldalára, ezek nagy része a nemzetközi szerkesztőségektől átvett, magyarra fordított anyag. Több magyar riport is készült, ám ezek nem tűnnek kifejezetten politikusnak. A csatorna legtöbb látogatót elérő videója a Szabolcs utcai hajléktalankórházzal foglalkozik, amit nagyjából 11 ezren néztek meg.
Limbourg szerint nincs megszabva, hány felhasználót kell elérnie a csatornának, de azt látták, hogy van érdeklődés, a korábbi videók sok látogatót értek el.
Bizonyos idő után persze megnézzük majd a számokat, de nincs olyan nyomás, hogy azonnal el kell érnünk valamit. Az látszik, hogy van érdeklődés arra, amit csinálunk. Mi egyébként nem csak kritizálunk, szeretünk konstruktív újságírást művelni, és sikeres dolgokat bemutatni. Biztosan Magyarországon is sok sikert találunk majd, hiszen ez egy élénk európai ország
– tette hozzá.
A DW mostanra 32 nyelven szolgáltat tartalmat, velünk egy időben indultak el Belaruszban is. Ott valamivel magasabb a nézettség, mint nálunk, de ez a főigazgató szerint a sajátos politikai helyzet miatt érthető.
Sok különbség van Belarusz és Magyarország között. Előbbiben egy brutális diktátort látunk, Magyarországon viszont nem ez a helyzet. Nincs stratégiai döntés a mögött, hogy egyszerre indultunk el, csak időbeli egybeesés. Ráadásul Belaruszban az emberek eddig is nézték az orosz nyelvű műsorainkat, ezért jobban hozzászoktak a Deutsche Welléhez
– mondta.
A YouTube használatával az is gond, hogy a szegényebb rétegeket nehéz ott elérni. Limbourg szerint viszont azért is jó az internet, mert könnyen, fizetőkapu nélkül érhetnek el új embereket. Persze olyankor ez nehezebb, ha valakinek nincs internete, de a magyar emberek nagy része már hozzáfér az internethez.
Ez mindenhol probléma, a világon mindenhol azt láthatjuk, hogy a nagyon szegény embereknek nincs internete. Viszont a menekültválságból azt is láthattuk, hogy majdnem mindenkinek van mobiltelefonja, és ha nem is mindig, de gyakran tudnak csatlakozni az internetre. Egyre kevesebb ember lesz, akiket nem lehet majd elérni az interneten
– vélekedett. A Deutsche Welle mellett elindult másik közszolgálati célú médiáról azt mondta, van hasonlóság, de akadnak különbségek is. A Szabad Európa szintén nemzetközi adó, de a DW szerinte egy kicsit más.
Ők az Egyesült Államokból jönnek, mi Európából. Örömteli, hogy a Trump-éra rövid időszaka után visszatértek a nyitottsághoz, és – amennyire látom – jól végzik a dolgukat. Az ő nézőpontjuk atlantista, a mienk inkább európai.
