A Budaörsi Önkormányzat a napokban indította útjára az e-ügyintézést a településen, amellyel elérték az Európai Unió ajánlásának legfelsőbb, negyedik szintjét. A nemzetközi szervezet szerint az első szinten működő honlapok lényegében csak információs, tájékoztató szolgáltatást nyújtanak, a másik szinten már lehetővé válik az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltése, míg a harmadik szinten már az elektronikus adatok bevitele, illetve ellenőrzése is megtörténik. A végső cél az Európai Unió irányelvei szerint az lenne, ha az ügyintézés teljes folyamata online módon zajlana, ekkor már a hivatal az adott ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntést is elektronikus úton közli. Ehhez került közel Budaörs, hiszen az új rendszernek köszönhetően meg lehet tekinteni a helyi adóinformációkat és a rendszeren keresztül az adónyilatkozatok is továbbíthatóak. Ezzel azonban nem elégedtek meg a Pest megyei településen, hanem további fejlesztéseket terveznek, amelyeknek köszönhetően májusig további négy gyakran használt adóűrlap is elektronizálásra kerül, míg a középtávú célok között 15-20-féle dokumentum elérése szerepel.
A budaörsi fejlesztések kulcseleme az, hogy lehetővé tették a város lakói számára ugyanannak a kódnak a használatát, mint amivel az országos rendszerbe az e-ügyfélkapun is regisztráltatták magukat. Ennek előnye, hogy mivel a központi ügyfélkaput egyre többen veszik igénybe, a lakosságnak nem kell két helyre is bejelentkeznie. Az országos rendszer iránti növekvő érdeklődést jól mutatja, hogy idén az első hónapban sikerült elérni az elmúlt év összlátogatottságát – közölte a FigyelőNet érdeklődésére Szittner Károly, a Miniszterelnöki Hivatal e-kormányzatközpontjának főosztályvezetője. Hozzátette: nemrég egymillió kattintást regisztráltak egy nap, ami a harmada a teljes 2004-es látogatottságnak.
Nincs meg a lakosság ellátottsága
Itthon alapvető problémát okoz, hogy a lakosság nem rendelkezik megfelelő technikai háttérrel, így nem tudja kihasználni az e-ügyintézés nyújtotta lehetőségeket. Beszédes adat, hogy az Eurostat (Európai Közösségek Statisztikai Hivatala) 2005-ös jelentése szerint a lakosság 57 százaléka nem használt számítógépet, míg hatvanhat százalék nem fér hozzá a világhálóhoz. A helyzet javítása alapvető kormányzati és uniós cél: az EU komoly szabályozással próbálja lejjebb szorítani az internet árát, míg a kormányzat a kínálatot próbálja növelni, például több szolgáltatással – magyarázta Szittner Károly. Budaörs viszont ebből a szempontból jó helyzetben van, hiszen a városban élők ötvenöt százaléka használja napi rendszerességgel a világhálót – ez az arány még az uniós átlagot is felülmúlja.
Már milliárdokat költöttünk e-ügyintézésre
2002 és 2006 között mintegy 20 milliárd forint értékben írt ki a témához kapcsolódó pályázatokat a néhai Informatikai és Hírközlési Minisztérium – tájékoztatta a FigyelőNetet a Kormányszóvivői Iroda. Az akkori célok között a második és harmadik szint elérése volt a legfőbb, tehát az önkormányzatok szolgáltató jellegét próbálták erősíteni. A legtöbb hazai pályázati program már lezárult, jelenleg az I. Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT) kapcsolódó programok megvalósítása zajlik. Ezzel azonban nem értek véget a pályáztatások, hiszen a közeljövőben megnyílnak a II. NFT, más nevén Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai. Ezen belül indítják az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programot (EKOP), melynek alapelve, hogy pénzzel támogassák az eddigi eredményekre történő építkezést, valamint az eddig elért szakmai színvonal növelését.
Öt-hat éves lemaradás nyugathoz képest
Összességében nem elkeserítő a hazai e-ügyintézési helyzet, ám sok mindenen kell változtatni, ha utol akarjuk érni az európai átlagot – nyilatkozta a FigyelőNet megkeresésére Budai Balázs Benjámin, a Corvinus Egyetem oktatója. Hozzátette: vannak olyan területek, ahol már viszonylag jó eredményeket tudtunk elérni (ilyen például a központi adóügyintézés), de ezen kívül szinte mindenhol le vagyunk maradva. Az ügyek nagy része az Európai Unió ajánlásának második szintjén van, pedig az érdemi e-közigazgatás a harmadik szintnél kezdődik. Ehhez azonban szükség lenne elektronikus aláírásra, amit itthon egyelőre az ügyfélkapu pótol. Ennek megbízhatóságát egyébként korábban több szakember is támadta, ám Szittner Károly elmondta, hogy a rendszer elindítása óta egyszer sem találkoztak bármilyen biztonsági problémával.
Kicsit jobban le vagyunk maradva a helyi, önkormányzati szinten, ahol a közel 1500 ügyfajta közül a helyhatóságok a legfrekventáltabb harminc témát próbálják meg elektronikus formába ölteni – mondta az oktató. Itthon egyelőre csak a legritkább esetben lehet teljes ügymenetet intézni az interneten, leginkább csak egy-egy folyamatot (pl. előzetes adatközlés) gyorsítanak meg. Ebben egyébként nem vagyunk nagyon lemaradva, hiszen az európai országok nagy részére ugyanez jellemző.
Az EU előttünk jár ebben is
Az EU-tagállamok közül Angliában sok települési önkormányzat már kiépítette a teljes e-ügyintézést, ami Olaszországban a digitális TV-n keresztül terjed, míg Finnországban a Nokiának is köszönhetően mobiltelefonon intézheti ügyeit a lakosság. A velünk együtt csatlakozottak között Magyarország körülbelül a középmezőnyben helyezkedik el, hiszen az észtek, a csehek, a szlovénok előttünk járnak, a lettek, litvánok és a lengyelek pedig körülbelül ugyanazon a szinten vannak. Érdekesség, hogy a két új tagállam közül Románia már most ugyanott tart, sőt néhány területen meg is előzi Magyarországot.
„Mindent összevetve öt-hat éves lemaradásban vagyunk a nyugathoz képest, de ha nem változtatunk a mostani munkameneten, akkor ez a távolság nemhogy csökkeni, inkább nőni fog” – emelte ki Budai Balázs Benjámin. Szerinte elsősorban pénzre lenne szükség, de majdnem ugyanilyen fontosnak tartotta a szemléletmód megváltoztatását is, hiszen a közigazgatásban dolgozók nagy része sem ismeri az e-ügyintézést. Elkeserítő, de hogyha ugyanilyen ütemben folytatódnak az átképzések, akkor mintegy húsz-harminc évre lesz szükség a közigazgatásban dolgozók betanítására.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
