Az LB megerősítette, a rendőrségnek azt meg kell mondania, hogy pontosan hol vannak kamerák. Az LB kimondta azt is, hogy a rendőrségnek ki kell adnia a térfigyelő kamerák működésével összefüggésben önkormányzati és más szervezetekkel kötött szerződéseket is.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnevezésű civil jogvédő szervezet azért fordult korábban bírósághoz, mert – állítása szerint – a térfigyelő kamerákra vonatkozó kérdéseire a rendőrség nem adott kimerítő választ. A TASZ adatvédelmi természetű kérdések mellett arra kért választ: hol helyeztek el kamerákat, és hány figyelmeztető tábla került ki a közterületekre.
A perben tavaly novemberben született meg a jogerős döntés. Akkor a Fővárosi Bíróság ítéletében kimondta: a BRFK köteles nyilvánosságra hozni, hol helyezett el térfigyelő kamerákat, illetve azok működésére figyelmeztetve hol helyezett el tájékoztató táblákat. A Fővárosi Bíróság kimondta azt is, hogy a rendőrség 15 napon belül köteles átadni a kamerák működésével kapcsolatban készült hatástanulmányokat, valamint a kerületi önkormányzatokkal kötött szerződéseket.
A jogerős döntést jogszabálysértésekre hivatkozva támadta meg a BRFK. A Legfelsőbb Bíróság szerdai tárgyalásán az alperes arra hivatkozott, hogy az adatszolgáltatást megtagadhatja a rendőrség, ha az bűnüldözési, bűnmegelőzési tevékenységet veszélyeztet.
A térfigyelő kamerák közelében elhelyezett figyelmeztető táblák számára és helyére vonatkozó adatokkal kapcsolatban a bíróság kifejtette: a rendőrség a TASZ korábbi megkeresésére azt közölte, hogy a tájékoztató táblák gyakran a kamerák közvetlen közelében találhatók, és ha a rendőrség nyilvánosságra hozza, hol vannak a kamerák, ez is kiderül, külön adatszolgáltatás nem szükséges.
A Legfelsőbb Bíróság ezek közül a kamerák számára, illetve az azokkal összefüggésben kötött szerződések kiadására vonatkozóan elutasította a felülvizsgálati kérelmet, vagyis ezeket az adatokat a rendőrségnek ki kell adnia.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
