Gazdaság

Hova tart a forint? Miért zuhan a török líra?

Nagyon közel jár a forint a rekordgyenge szintjéhez, szerdán lényegében csak fillérek választották el attól, hogy átlépje az euróval szemben a tavaszi, 369,5 forintos csúcsot. Csütörtökön minimális korrekció történt, de még így is 368 forint feletti eurót láthattunk, hétfőre pedig kicsit tovább erősödött a forint, de a napi átlag így is 366,54 forint volt. Mi az oka, hogy erre a szintre tért vissza az árfolyam, noha a nyáron még 345 forintot ért 1 euró?

Jó ideje tetten érhető a Magyar Nemzeti Banktól az a monetáris irányultság, hogy amennyire csak tudnak, tartózkodnak a kamatemeléstől, szigorítástól – mondja Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. szenior makrogazdasági elemzője. Ehhez érdemes visszanyúlni a tavaszig, a koronavírus-járvány első hullámáig. Amikor március második felében gyorsulva gyengült a forint, majd április elején a fent említett mélypontot ütötte az euróval szembeni kurzus, a jegybank küldött egy határozott jelzést a piacnak, azzal fogta meg az árfolyamot, hogy kiszélesítette a kamatfolyosót, ez lényegében kamatemelésnek felelt meg.

Akkor már könnyebben megléphető volt a kamatemelésnek megfelelő szigorítás, mert már bevezették a hitelmoratóriumot, a kamatemelés tehát nem növelte a hiteladósok terheit. Indokolt is volt a szigorítás, mert az inflációban az úgynevezett árfolyamhatás egyre erősebbé vált: a gyengülő forint miatt a behozott termékek drágultak.

Nyáron, ahogyan enyhült a járványhelyzet a világ nagy részén, úgy erősödött a forint, az MNB-nek két apró kamatcsökkentés is belefért. Ez azonban a kisebb jelentőségűvé vált alapkamatot érintette csak, a kiszélesített kamatsávot nem. Azonban az infláció a toleranciasáv felső, 4 százalékos határát súrolta már.

Tavasszal tehát látszódott, hogy hol van az MNB számára is kritikus szint. Ez akkor 370 forint körüli euró volt. A forintnak van egy hosszú távú gyengülő trendje, ezzel, amíg az inflációs hatás nem pörög fel, a hazai pénzpolitikai vezetésnek nincs problémája – mutat rá a Concorde Értékpapír Zrt. szakértője. A gondot csak a gyorsuló leértékelődés vagy a nagy kilengések okozhatják, láthatóan ezeket igyekszik elkerülni az MNB.

Az euróárfolyam azonban szeptember eleje óta újra a 360 forintos szint fölé ugrott. Itt járunk most is, elsősorban nemzetközi okokkal magyarázható, hogy ebbe, a 360-370 közötti sávba került az árfolyam. Egyrészt a koronavírus-járvány második hulláma miatt a kockázatkerülés fokozódása mindig is a feltörekvő országok devizáinak (a forint is idetartozik) gyengülésével jár. Az amerikai elnökválasztás körüli bizonytalanság pedig még erre is  rátesz egy lapáttal.

Rövid távon egy kis korrekcióra, némi forinterősödésre van esély Jobbágy szerint. Az amerikai elnökválasztási küzdelemben nem tudtak megállapodni a demokraták és republikánusok az újabb költségvetési stimulusról. A jövő keddi elnökválasztás után azonban újra erre terelődhet a figyelem, és ha rövid időn belül lehet látni, hogy mekkora összegű csomagot és mikor fogadhatnak el az Egyesült Államokban, az segíthet a forintnak is. Hasonlóan forinterősítő  hatású lehet egy jó vakcinahír is. A hosszú távú trend azonban a gyengülő forint marad a közgazdász szerint.

Zuhan a török líra

Alig múlik el hét mostanában, hogy a nemzetközi gazdasági sajtóban ne kerülne terítékre a török líra vesszőfutása. Év eleje óta közel 40 százalékát veszítette értékének a török fizetőeszköz a dollárral szemben, ennek az értékvesztésnek a fele pedig csupán az elmúlt három hónaphoz kötődik. Mi zajlik ott?

Itt érdemes 2018-ig visszamenni az időben, azóta van egy gyengülő trendje a lírának – mutat rá Jobbágy. Kettős oka van ennek: egyrészt a külpolitikai-geopolitikai problémák, Törökország külső megítélésének romlása, másrészt pedig belső, az elszabaduló infláció és a fizetési mérleg növekvő hiánya, valamint a kamatpolitikai kacskaringók. 2018-ban az erősödő líragyengülést kamatemeléssel próbálták megállítani, ez ugyan ideiglenesen sikerült, de mivel egy éven belül, nagyon gyorsan vissza is vitték a kamatot 24 százalékról 10 százalék alá, ezért újraindult a líra leértékelődése.

Általános befektetői vélekedés szerint politikai ráhatás is érvényesül az ottani jegybankon, hogy a kamatokat ne emeljék vissza. Ezért aztán lényegében senki sem számolt azzal, hogy ilyen mégis megtörténhet. A piacot meglepte a török jegybank a szeptemberi 2 százalékpontos emeléssel, ami kis időre megállította a gyengülést. A befektetők arra számítottak ebből kiindulva, hogy októberben újabb, 1-2 százalékpontos kamatemelés lesz, de az elmaradt, ez okozott meglepetést, csalódást, és ezzel egy újabb lökést a líra vesszőfutásának.

Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu, MTI / EPA / Erdem Sahin

Ajánlott videó

Olvasói sztorik