A száraz tél miatt elég alacsony a hazai folyók vízgyűjtő területén a hókészlet, ezért jelentősebb árhullámra idén valószínűleg nem kell számítani – nyilatkozta a FigyelőNet megkeresésére Horkai András, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság leendő vízkár-elhárítási osztályvezetője. Hozzátette: ez azonban nem jelenti azt, hogy teljes mértékben kizárható az árvíz lehetősége, hiszen a meteorológiai előjelzések az átlagosnál csapadékosabb májust jósolnak. A Dunán mindenesetre igen kicsi a valószínűsége egy árvíznek, a Tiszán valamivel nagyobb, de jelentősebb árhullám itt sem várható.
Mindezek ellenére feladat akad bőven, hiszen a 4200 kilométernyi árvízvédelmi fővédvonal egyharmadán nem megfelelő a biztonsági szint, ezeket mindenképpen javítani kellene – emelte ki Horkai András. Szerinte bár a rendszer a tavalyi rekordárvíz során kiállta a próbát, valamennyire a szerencsének is köszönhetjük, hogy nem lettek jóval jelentősebbek a károk.
Gondok a finanszírozással
Az utóbbi időben a kormányzat egyre többet költ az árvízvédelmi fejlesztésekre, ám a vízügyi hatóságoknak több pénzre lenne szükségük, hogy ezeket minél hamarabb befejezhessék. A legnagyobb gondot mégsem ez, hanem a fenntartás jelenti, amire az állam csak rendkívül kevés pénzt különít el, így félő, hogy idővel a most jól teljesítő védművek tönkremennek – hangsúlyozta a vízügyi szakember.
A fejlesztések késlekedése miatt adott hangot rosszallásának Illés Zoltán, a Fidesz zöld tagozatának elnökségi tagja is. Szerinte a rendszerben van a hiba, mivel a kormány a modernizálási munkálatokhoz az EU-tól remél pályázati úton támogatást, ami lassítja a fejlesztéseket, ráadásul az ehhez szükséges önrészt egy központi egységnél, a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH) tárolják. Az ellenzéki politikus szerint ez hiba, mivel a szakmai apparátus a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál található, ők dönthetnék el megfelelően, hogy melyik pályázatot kellene támogatni. További problémákat okozhat, hogy a MeH-ben nincsen külön elosztva, hogy az árvízvédelemre pontosan mennyi pénzt tesznek el, hanem egyben kezelik az összes uniós pályázatot, így ha például erős lesz a közlekedési minisztérium lobbija, akkor igaz, hogy több utat építhetünk, de kevesebb gátunk lesz – magyarázta Illés Zoltán.
Tavaly nem voltunk ilyen szerencsések (Fotó: MTI)
Késésben a Vásárhelyi-terv
Az árvízi biztonság megteremtését szolgáló Vásárhelyi-terv az eredetileg tervezetthez képest lemaradásban van – ismerte el a FigyelőNetnek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A késedelem okai közül kiemelték a tavalyi árvizet, ami hat hónapos csúszást okozott, de már 2005-ben is veszítettek három hónapot – akkor az esős időjárás miatt. További problémákat okoz, hogy az államháztartás más helyzetben van, mint 2003-ban, amikor elkezdték a programot, ezért pár költségvetési forrást át kellett csoportosítani a következő évre. Ennek megfelelően jelenleg a megkötött vállalkozói szerződések módosítása, pénzügyi átütemezése zajlik.
Egy méterrel csökkentenék a Tisza vízszintjét
Az egész kérdést komplexen kell megközelíteni, mivel a globális klímaváltozás miatt ezentúl az aszályos és a vizes időszakok váltják egymást, így olyan megoldást kell találni, amivel mindkét problémát kezelni lehet – magyarázta Illés Zoltán. A szakpolitikus a víztározók építését emelte ki, mivel ezek kettős funkciót láthatnak el: csökkentik az árvízi nyomást, és száraz időben akár locsolásra vagy a turizmus fejlesztésére (horgásztavak, vízi turizmus) is lehetne őket használni.
A víztározók helyét a kormányzat már kiszemelte, ám ezek kialakítása jelentős összegeket emésztene fel, így idén csak két tározó (a cigánd-tiszakarádi és a tiszaroffi) átadását tervezik. A legszükségesebb hullámtéri beavatkozásokkal és a kiválasztott 10-11 tározóval a szakminisztérium szerint másfél milliárd köbméternyi víztömeg tartható vissza, így a Tisza hazai hossza mentén mintegy egyméteres vízszintcsökkentés érhető el rendkívüli árvizek idején. Ugyancsak növeli az árvízveszélyt, hogy a folyóinkban rengeteg a vízfolyást akadályozó anyag: ilyen lehet például az elburjánzott aljnövényzet, vagy a sok helyen még mindig előforduló úgynevezett nyári gát. Illés Zoltán szélesítené a víz folyásának területét is, így érve el az alacsonyabb vízszintet. Ezzel nem ért egyet Horkai András, ehhez a munkához ugyanis át kellene helyezni a töltéseket, ami nagyon sok pénzbe kerülne.
Év végére elértük az év eleji állapotot
A 2006-os rekordárvíz védelmi munkálatai után egyből megkezdődött a felmérés a Tisza alsó szakaszán, ami megállapította, hogy 26 helyen van szükség javítási munkálatokra – nyilatkozta a FigyelőNetnek Borza Tibor, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vízkár-elhárítási osztályvezető-helyettese. Ebből végül a tizenegy leginkább veszélyeztetett helyen kezdték meg a munkát, mert a többire nem jutott pénz. A beruházások így is 4,5 milliárd forintba kerültek, és ezzel sikerült elérni, hogy az év végére visszanyerték az év eleji biztonsági szintet. A jövőbeni fejlesztésekről öt nagy projektet készítettek, melyekre az EU-tól remélnek finanszírozást – az elképzelések szerint erre mintegy 5,1 milliárd forintra lenne szükség.
Remény és hiányosságok a kistelepüléseken
A tavaly az egyik legveszélyeztetettebb településnek tartott Csépán az árhullám levonultával növelték a helyi gát vízzáró képességét – közölte a FigyelőNet érdeklődésére Fialka György polgármester. Ennek megfelelően a jelenlegi állapotot elegendőnek tartja arra, hogy akár egy nagyobb árvíznek is ellenálljon, és ne kelljen tavalyhoz hasonlóan kitelepíteni a lakosságot. Teljes mértékben azonban mégsem elégedett a településvezető, mivel a tavalyi ár tönkretette az utakat, amelyeket azóta sem tudtak felújítani. Mint mondta, a pályázathoz szükséges önereje megvan Csépának, most azon izgulnak, hogy a kormányzat befogadja azt.
Központi beruházásnak köszönhetően épültek meg a védművek az észak-magyarországi Tiszakarádon is, így a település belterülete nincs árvízveszélyben – tudatta a FigyelőNettel Gál Béláné, a község jegyzője. Nem teljesen nyugodt azonban a helyzet itt sem, hiszen a külterületeken védő töltés nincs a legjobb állapotban, így félő, hogy egy nagyobb árhullám át tudna törni a védrendszeren.
