Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján kifejtette, hogy a fehéroroszországi választás nem volt sem tisztességes, sem szabad, és semmiben nem felelt meg a demokratikus követelményeknek. Ezért Aljakszandr Lukasenka nem hivatkozhat arra, hogy demokratikus úton szerzett felhatalmazással tölti be hazája államfői tisztségét. Ebből pedig az is következik, hogy hiányoznak az elismerésének feltételei.
A német kormány az augusztusi fehérorosz elnökválasztás óta azt az álláspontot képviseli, hogy annak eredményét nem lehet elismerni. Az állásfoglalásokban rendre kiemelik, hogy Berlin az ellenzéki tüntetők, a békét, a demokratikus részvételt és a politikai változásokat kívánó fehéroroszországi emberek mellett áll.
Hozzáteszik, hogy a belpolitikai válságot tárgyalásos úton, az úgynevezett nemzeti párbeszéd folyamatának megindításával kell kezelni. Ezt azt jelenti, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közreműködésével tárgyalásokat kell tartani, amelyekbe a minszki vezetés és az ellenzéki erők mellett a társadalom valamennyi csoportja bekapcsolódhat.
Aljakszszandr Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavazatok több mint 80 százalékával nyerte meg az augusztus 9-én tartott elnökválasztást, így megkezdheti sorban hatodik államfői ciklusát. Az ellenzék csalásra hivatkozva nem fogadja el az eredményt, és az időközben Litvániába menekült Szvjatlana Cihanouszkaját tekinti államfőnek. Az országban rendszeresek a tüntetések, amelyek nagyságrendje sajtójelentések szerint vasárnaponként százezres.
A fehéroroszországi állami hírügynökség (BeITA) szerdán jelentette, hogy Lukasenka letette a hivatali esküt. Az előre nem bejelentett és a jogszabályokkal ellentétben a közszolgálati televízióban nem közvetített szertartást a beszámoló szerint száz ember jelenlétében tartották meg Minszkben, a Függetlenség Palotájában.
Kiemelt kép: Andrey Stasevich / BelTA / AFP
