Az ENSZ friss jelentése alapján az elmúlt évtizedben a fenyegetett fajok és a hanyatló ökoszisztémák megmentéséért tett globális erőfeszítések elbuktak – írja az MTI. A szakértők szerint a sérülékeny élőhelyek, köztük a korallzátonyok és a trópusi őserdők minden korábbinál nagyobb veszélyben vannak.
2010-ben Japánban a világ több mint 150 országa állapodott meg a közös természetvédelmi célokban,
Inger Anderson, az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője globális bukásnak nevezte az eredményt.
A koronavírustól a természet hatalmas tűvészein, áradásain, az olvadó gleccsereken át a példátlan hőségig a biodiverzitási célokkal kapcsolatos kudarcunk, hogy megvédjük az otthonunkat, nagyon valóságos következményekkel járt. Többé nem hagyhatjuk figyelmen kívül a természetet
– mondta Andersen.
Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkár a globális partnerség és a politikai vezetés hiányának tulajdonította a problémát. Mint mondta, a multilateralizmus támadás alatt áll, ennek példájául hozta fel, hogy az Egyesült Államok kivonult a párizsi klímaegyezményből.
Elizabeth Maruma Mrema, az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének főtitkára úgy véli, van némi előrelépés a természetvédelemben, de nem megfelelő a haladás. A szakértő szerint a kulcs a politikai akarat és elkötelezettség elérése. Mrema és David Cooper, a jelentés vezető szerzője kiemelték: a környezetvédők sokáig a jegesmedvékkel hívták fel a figyelmet a klímaváltozás miatt veszélyeztetett fajokra, most pedig itt az ideje, hogy egy másik fajra is felfigyeljen a világ: az emberre. Cooper szerint amint az egyes országok újraindítják gazdaságukat a pandémia után, előttük áll a lehetőség, a bolygónak kedvezőbben vagy kedvezőtlenebbül tegyenek.
A múlt héten a WWF tett közzé egy jelentést, mely szerint 1970 és 2016 között átlagosan 68 százalékkal csökkent a vizsgált emlős-, madár-, kétéltű-, hüllő- és halfajok populációja.
