Dacára a koronavírus-fertőzések növekvő számának, szombaton, a rendőrség adatai szerint 17 ezer ember vonult Berlin híres utcáján, az Unter den Lindenen, illetve utána gyűlést tartottak a Június 17. utcán, ami pedig a másik irányból, a Győzelmi oszloptól visz a Brandenburgi kapuhoz. Itt már 20 ezren voltak, legalábbis a rendőrség szerint, mert a szervezők úgy számolták, hogy 1,3 millióan gyűltek össze (erről aztán több lap is írta, hogy fizikai lehetetlenség).
Estére olyan hatást keltett a környék, mintha „polgárháború” lenne, folyamatosan szóltak a rendőrök szirénái és a helikopterek, írta a Spiegel német fővárosban élő újságírója, Dirk Kurbjuweit. Más híradásokból azért nem tűnt olyan vészesnek a helyzet, még úgy sem, hogy az 1100 kivezényelt rendőrből több megsérült, hárman kórházba is kerültek, illetve a közmédia ZDF egyik riporterének és stábjának is félbe kellett hagynia a forgatást, mert a tüntetők fenyegették, illetve arra kötelezték őket, hogy vegyék le a maszkot.
A tüntetés tehát elsősorban nem a demonstrálók agresszivitása miatt volt veszélyes, hanem mert a koronavírus-járvány közben maszkviselés és a távolságtartási szabályok nélkül verődtek össze rengetegen. Ritkán látni ilyen sokszínű embertömeget egy célért összeállni, voltak ott neonáciktól kezdve összeesküvés-hívőkön át szivárványzászlóval felvonulókig. És hogy miért?
A komoly rendőri jelenlét ellenére sem a tüntetést, sem a gyűlést nem sikerült feloszlatni, a hatóságoknak ugyanis ez volt a célja, miután az előírásokat semmibe véve szinte senki sem hordott maszkot, vagy tartotta be a távolságtartási szabályokat.
De vita alakult ki arról is, hogy egyáltalán szabad oszlatni. Egyik oldalról azt mondják, a közegészségügynek nem igazán lehet rosszabbat tenni, mint az ország minden részéből összegyűjteni 20 ezer embert, akik aztán ki tudja, mit visznek haza magukkal. A társadalom egészére veszélyesek az ilyen tüntetések, így ilyeneket vagy csak sokkal komolyabb ellenőrzés mellett, vagy sehogy sem lenne szabad megtartani, mondta Angela Merkel CDU-jának belügyi szakértője, Armin Schuster. Mások szerint viszont a demonstrálók nem „covidióták”, ahogy a kormányzó szociáldemokrata SPD társelnöke, Saskia Esken megjegyezte, hanem olyanok, akik más véleményen vannak, de az ő alapjogaik, szólás- és gyülekezési szabadságuk ugyanannyira fontos, mint bárki másé.
Sokszínűség
Németországban már az első korlátozások óta előfordulnak demonstrációk a korlátozások ellen, ám a mostani volt a legnagyobb. A Querdenken 711 (magyarul nagyjából „máshogyan gondolkodók”) nevű stuttgarti mozgalom kezdeményezte, akik már több tüntetést is szerveztek a városban. A demonstráció mottója a „Pandémia vége – A szabadság napja” volt. A szabadság napja a címe a náci rendezőnő, Leni Riefenstahl propagandafilmjének is a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt 1935-ös kongresszusáról.
A német sajtó ugyanakkor nagyjából a társadalom minden rétegét látni vélte a tüntetésen.
- Voltak, akik „szívmeditációval kezdték meg” a tüntetést.
- Egy kisteherautón az állt: „Reggea-vel a jobboldal ellen”, mellette a szélsőjobbos-bevándorlásellenes Pegida (Európai Patrióták a Nyugat Iszlamizációja ellen) nevű mozgalom zászlaját tartó nő slattyogott.
- A már Pegida-felvonulásokon is felszólaló Thorsten Schulte is felszólalt: ő EU-ellenes beszédet tartott, és a kormány távozására szólított fel.
- Felvonultak még az 5G-ellenesek,
- antiszemiták,
- összeesküvés-hívők,
- koronavírus-tagadók,
- a Stuttgart-21 nevű közlekedési- és városrendezési terv ellen tiltakozó balos környezetvédők,
- többen szivárványos zászlóval,
- többen a náci Németország zászlajával meneteltek,
- a populista-bevándorlóellenes AfD támogatói,
- raszták és hippik,
- fiatalok, akik a berlini klubok újranyitását szeretnék elérni,
- ősz hajú polgárok,
- ezoterikusok,
- és az oltásellenesek.
Az oltásellenesek részvétele külön is aggasztó, Németországban ugyanis elég erősen jelen van az oltásellenesség. A kanyaró elleni kötelező oltást csak tavaly vezették be, 2017-ben a különböző adatfelvételek szerint 81-97 százaléka volt beoltva a hatévesek között. Ez azért baj, mert 95 százalék alatt nem érhető el a nyájimmunitás, illetve azért is, mert ez előre mutatja annak az esélyét, hogy nem mindenki érzi majd fontosnak beoltatni magát a koronavírus ellen. Pedig egy tökéletesen működő vakcina esetén is kérdésessé válik nyájimmunitás, mondta a Washington Postnak még egy hónapja Cornelia Betsch, az Erfurti Egyetem vezető kutatója, ha igazak a számaik, és a németek 38 százaléka a kötelező beoltás ellen van.
Ez az egészség diktatúrája, amit a szabadság értéke fölé helyeztek
– nyilatkozta a stuttgarti tüntetések egyik felszólalója, Christoph Hueck. De az oltásellenes mozgalom miatt kapott nagy hátszelet a török származású, szélsőjobbos, antiszemita, korábbi vegán sztárséf Attila Hildmann is, akinek egy rakás különböző elmélete van, köztük az, hogy a Microsoft-alapító Bill Gates miatt a német állam kényszerített oltási programot tervez.
Bár a német kormány egyelőre nem tervezi a kötelező oltás bevezetését, sokan éppen ezért mentek ki szombaton az utcákra, mert ha nem is oltásellenesek, de a kötelező oltást ellenzik, mivel véleményük szerint az a szabadságukat korlátozza. Aztán ott voltak az összeesküvés-hívők is, akik szerint a többség hisz egy összeesküvésben, és nem ők, és igazából a koronavírus nem is létezik. Vagy létezik, de az csak egy enyhe megfázásnak gondolják, a kormány viszont arra használja el, hogy pánikot keltsen, és az embereket manipulálja.
A legtöbben azonban azért voltak kint az Unter den Lindenen és a Június 17. utcán, mert túlzásnak gondolják a korlátozásokat, és azt, ami a világban és az országukban történik. Több szabadságot akarnak, a korlátozó rendelkezések a visszavonását, mert azokat az alapvető jogaikba való durva beavatkozásnak érzik.
Mi vagyunk a második hullám
– volt olvasható az ironikus mottó több táblán, molinón is.
Fals reakció
A parlamenti pártok kétféle véleményen vannak, a liberális FDP és a populista AfD támogatja a tüntetést, mert álláspontjuk szerint az emberek szólásszabadsága a legfontosabb. (Tegyük hozzá, éppen a közvélemény-kutatási adatok alapján éppen ennek a két pártnak van a legégetőbb szüksége a támogatókra.)
A pártok többsége viszont arról vitázik, hogy Berlin és a rendőrség miért engedte meg a tüntetést, a gyülekezési szabadság korlátozásáról kezdődött meg egy vita, és azt hangsúlyozzák, hogy a társadalom egészsége fontosabb, mint tíz-húszezer ember véleménynyilvánítása, akik miatt egy minden eddiginél nagyobb gócpont is kialakulhat.
Esken covidiotázós megjegyzése ugyan eléggé mellément, a politikusok többsége azért ennél sokkal normálisabb hangot is ütött meg, ám a kommentárok szerint nem biztos, hogy erről kéne beszélniük. Vagy nem csak erről. Sokan megjelentek a demonstráción, akik nem őrültek meg, egyszerűen csak nem találják a helyüket, és nem értik, miért is kell ezeket a szabályokat betartaniuk, miközben semmi nem utal igazán nagy bajra. Szerintük a politikai elitnek sokkal hatékonyabban kéne magyarázni a tetteit, mert rövid időn belül másodszor kezd el távolodni a társadalomtól. Az első a 2015-ös menekültválság, a már említett Pegida, amiknek hatására szövetségi szinten meghatározó politika erő vált az AfD-ből, márpedig Németországban elképzelhetetlen lett volna korábban, hogy egy szélsőséges párt bekerüljön a Bundestagba.
A többség elítéli
A Spiegel rendelt egy közvélemény-kutatást, az eredmény alapján az emberek több mint 67 százaléka egyáltalán nem érti meg a demonstrálókat, és csak valamivel több mint 18 százalékuk érti meg őket teljesen vagy részben. Pártpreferencia alapján csak az AfD-sek többsége értékeli a demonstrációkat, az FDP-szavazóknak már csak a 35 százaléka.
Az mindenesetre egyértelműnek tűnik, hogy az elégedetlenségre leginkább a szélsőjobb szeretne felszállni. Nem véletlenül kezdtek a 1,3 millió részvevőről beszélni, illetve arról, hogy a rendőrség szándékosan hazudik. A szélsőjobboldallal foglalkozó Olaf Sundermeyer szerint tervszerűen próbálják tömegmozgalomnak beállítani a koronaellenességet, ám a németek sikeres vírus elleni védekezését nem biztos, hogy kockáztatni kellene azért, ez a 17-20 ezer ember kiálthassa:
Le a maszkokkal, mi vagyunk a nép!
Kiemelt kép: MTI/AP/Markus Schreiber