A hétvégén elstartolt a Forma-1-es szezon, sőt bombaként robbant a hír, hogy a Renault visszahozta az autóverseny-sorozat világába a 39 éves, korábban már visszavonult Fernando Alonsót. Az F1 rajongóinak előrehozott karácsonyt jelent mindez, ráadásul a boltok polcaira került a Codemasters legújabb licenszelt versenyzős címe, az F1 2020 is, ami minden eddiginél átfogóbb és komplettebb élményt nyújt arról, milyen lehet Lewis Hamilton bőrébe bújva 250 km/h-val repeszteni Monte Carlóban. Mi a Michael Schumacher Deluxe Edition változatot teszteltük PlayStation 4 konzolon.
Csapatban a lóerő
Az F1-játékokban mindig is a karriermódban tudott leginkább domborítani a Codemasters. Azt már jó ideje tudható volt, hogy idén a tíz szezonra kihúzható klasszikus karriermód mellett egy My Team nevű felturbózott lehetőséget is kapunk. Ennek hála döbbenetes részletességgel ugorhatunk bele a Formula-1 világába, konkrétan létre kell hoznunk egy saját csapatot, amibe kezdetben egyetlen F2-pilótát tudunk leigazolni magunk mellé. Itt azért hamar világossá válik, hogy
Kezdésnek egy karaktert kell alkotnunk, már-már Sims-jelleggel változtathatunk a külsején, a ruháján, szerzünk magunk mellé szponzort, választunk autót, sőt arról is dönthetünk, hogy a Renault, a Honda, esetleg a két gigász, a Mercedes vagy a Ferrari motorjait szeretnénk-e megvásárolni magunknak: ezek között érthetően ár- és teljesítménybeli különbségek vannak. Aki megfontolt, nem fogja majd’ a teljes büdzsét feláldozni a Mercedesért, de az biztos, hogy így komoly hátránnyal kezdi a játékot.
A csapattárs kiválasztása megint csak kardinális kérdés: pusztán a neve alapján rábökhetünk valakire, de fontos, hogy minden játékos különféle képességpontokkal van felruházva. Van, aki gyorsulásban jobb, másoknak pedig több a tapasztalata. Mindegyik befolyásolni fogja a versenyen elért helyezéseket, ezek pedig összefüggésben lesznek azzal, melyik szponzor milyen összeggel találja meg zöldfülű csapatunkat.
Továbbá kutatási pontokat nyerhetünk velük, amelyekkel az autó fejleszthető. Lényegében menedzselnünk és időnként versenyeznünk kell, akárcsak egy klasszikus FIFÁ-ban, bár itt jóval mélyebb a rendszer. Már a játékból is kitűnik, hogy az F1 lényegesen több a pilóták küzdelmeinél, a több fronton vívott technikai és pénzügyi harcokkal válik kerekké az élmény. A My Team egyértelműen beszippantja az embert, és az elsőre bonyolultnak tűnő kezelőfelülete ellenére minden adja magát: alig vesszük észre, hogy pusztán a „papírmunkával” elment két óra, miközben még egyetlen kört sem versenyeztünk.
A fejlesztők ugyan nagyban támaszkodnak az előző években bevált karriermódozatokra, de emellett meghallgatták a játékosok panaszait is: a kissé unalmas szabadedzéseket például már átugorhatjuk.
Kontrollerrel is élmény
Akinek az F1-játékok terén komolyabb múltja van, bizonyára kormánnyal, gázpedállal, váltóval ugrik neki az idei darabnak, de a legtöbben azért még mindig a billentyűzet/egér vagy kontroller opciókkal esnek neki a programnak. Csalódás így sem lesz, mert a kontrollerrel is viszonylag pontosan lehet kanyarogni a gépszörnyetegekkel, még az analóg kar kissé körülményesebb és érzékenyebb kezelése ellenére is.
Aki leül az F1 2020 elé, jó eséllyel nem úgy fog vezetni, mint a GTA vagy a Need For Speed esetén: itt súlya van a mozdulatainknak, épp, mint a valóságban. Vezetés közben rengeteg visszajelzést kapunk, kezdve a rezgő kontrollerrel, ha épp nem létező pályaívekben gondolkodnánk, de emellett figyelnünk kell a gumikra és az üzemanyagra is – persze a játék nehézségi fokához mérten. Segítségben ugyanakkor nincs hiány, így idővel még a totálisan kezdő virtuális pilóták is sikerélménnyel zárhatják a futamokat.
A ránk váró járművekkel és pályákkal kapcsolatban az alábbiakat érdemes tudni:
- 16-féle klasszikus autó áll rendelkezésre (1988-tól 2010-ig), mind nagyszerűen lettek lemodellezve, tényleg az utolsó csavarig.
- 22 pályánk van a versenyzésre, köztük a két új, a Hanoi és a holland Circuit Park Zandvoort.
A versenyek után adott a lehetőség interjúzni az újságírókkal, ám ezen pillanatok kidolgozása egyáltalán nem lett olyan tűpontos, mint a játék többi eleme. A megvalósítás kissé felszínes (nincs például hangunk), a válaszlehetőségeink pedig igencsak sablonosra sikerültek. Viszont tényleg ez lehet a legnagyobb negatívum, amit egy átlag játékos meg fog említeni az idei résszel kapcsolatban.
Kiválóan sikerült ugyanakkor az időjárási körülmények lemodellezése, amik közül a legérdekesebb az eső. Simán lehet, hogy csak a hosszú verseny végére teríti be a pályát a csapadék, de az biztos, hogy át fogja alakítani minden korábbi tervünket.
de az eső teszi esélyessé vagy épp esélytelenné a játékosokat a pályán, attól függően, ki mennyire jó pilóta. Ilyen esetben már az sem segít, ha jól ismerjük a pályákat, és érdemes megemlíteni, hogy a mesterséges intelligenciára sem lehet panasz, a rivális pilóták már közepes fokozaton is képesek bárkit megizzasztani. És szintén jól sikerültek a hangok is – habár szakértője nem vagyok a motoroknak, de tetszetősen szólnak, abszolút reális minden, ami a körök alatt történik.
Igazi retró is van!
Az idei újdonságok listájára felírhatjuk még a Split Screen, vagyis az osztott képernyő visszatérését is. A fejlesztők gondoltak azokra, akik nem feltétlen a karriermódban vagy a My Teamben szeretnének hosszú órákat eltölteni, hanem egy kanapén ülve, a barátaikkal versenyezve. Habár az élmény kissé retrónak tűnik, de abszolút jól működik, egy Ferrari–Mercedes csatározás pedig extra izgalmakat is tartogat.
A Codemasters idei Formula-1 játéka közel tökéletes lett. Kiváló grafika és élethű fizika jellemzi, a My Team mód pedig minden előzetes várakozásomat felülmúlta. Már a nemzetközi sajtó korai tesztjei alapján is sejteni lehetett, hogy kötelező vétel lesz a rajongóknak, az árazás sem lett eltolva: PC-n nagyjából 15, konzolokon 20 ezer forint körüli összeget kell letenni érte. De az egész szoftverről süt, hogy próbáltak mindent beleadni: ami eddig is jól működött, azt most még inkább megnyomták a fejlesztők.
Az F1 2020 július 10-én jelent meg PC-re, Xbox One és PlayStation 4 konzolokra. Mi az utóbbi verziót teszteltük, amit a hazai forgalmazó, a Magnew Kft. biztosított a szerkesztőség számára.