Szó volt arról, hogy lesznek különféle támogatások a cégeknek, hogy meg tudják tartani a dolgozóikat, de mire eldöntötte a kormányzat, hogy milyen feltételekkel lehetne kérni és mennyi juttatást, addigra nálunk, a kis cégnél kirúgtak mindenkit
– március végén így kezdődött Géza és munkatársai kálváriája, amely csak most ért véget. Pedig azóta hónapok teltek el.
Csupán három alkalmazottal futott az egyedi ajándéktárgyakat készítő budapesti vállalkozás, amelynek a márciusban terebélyesedő koronavírus-járvány szinte azonnal betette a kaput: a rendezvények, fesztiválok elmaradása miatt március végén úgy döntött a tulajdonos, hogy leáll a vállalkozás, a munkatársakat kénytelen volt elküldeni, 31-e volt az utolsó munkanapjuk.
Géza egyik kolléganője egy-két napra rá be is adta az igénylését az álláskeresési járadékra (közismertebb, korábbi nevén munkanélküli segélyre). Akkor még az elbocsátási hullám elején jártunk, alighanem ennek köszönhetően az ügyét viszonylag gyorsan el is bírálták, április végén már értesítették is, hogy jár neki a járadék, május elején pedig meg is kapta az első havi részt.
Géza és egy másik kolléganője kicsit ráérősebbek voltak – a férfinak gyerekei is vannak, a digitális oktatás miatt otthon is meg kellett oldani az új helyzetet, vigyázott a gyerekekre, és volt valamennyi tartaléka is –, nem azonnal tették meg az első lépést.
- Géza az április 20-i héten regisztrált a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál a bejelentett lakcíme alapján illetékes foglalkoztatási osztályon, kolléganője egy héttel korábban.
- Géza pár napra rá, április 24-én kapott egy e-mailt, hogy nyilvántartásba vették, és a szükséges dokumentumokat szkennelje be, majd töltse fel az ügyfélkapun keresztül.
- Ő ezt még a hónap vége előtt, 28-án meg is tette, és abban bízott, hogy az egyszerűbb esetekre érvényes 8 nap alatt elbírálják az igényét.
- Csakhogy érkezett hozzá postán egy értesítés a foglalkoztatási szolgálattól. Az április 26-i keltezésű levél akkor íródott, amikor még nem is tudhatták a hivatalnál, hogy minden dokumentumot feltöltött-e Géza a rendszerbe, a levélben mégis azt közölték vele, hogy nem nyújtott be minden szükséges dokumentumot (ezt a regisztrációkor nem is kell megtenni, hanem csak azok után, hogy megjön a regisztrációt tudomásul vevő és a teendőkről informáló hatósági e-mail), ezért hiánypótlásra szólították fel.
Sokáig semmiféle visszajelzés nem jött. Mint mondja:
Rémisztő volt, mert több embertől hallottam, hogy nem történik semmi.
Géza több hét után írt a hivatalnak, érdeklődött az ügyéről. Három nappal később felhívta őt egy ügyintéző azzal, hogy Géza nem adott be semmilyen papírt, igazolást:
Ne mondja már, itt van az ügyfélkapumon egy visszaigazolás, hogy április végén ezt megtettem.
Erre azt válaszolta az ügyintéző, hogy a főnöke nem adta át neki ezt az információt – idézi fel a telefonbeszélgetést Géza. Az ügyintéző azt kérte, hogy küldje el neki közvetlenül is, e-mailben az anyagokat.
Géza elküldte. És csodák csodájára szinte az utolsó napon, a férfi a múlt héten megkapta a határozatot arról, hogy jár neki az álláskeresési járadék.
Az álláskeresőket megillető ingyenes BKV-bérlethez szükséges igazolást nehéz megkapni
Kolléganője az április 13-i héten indította a folyamatot, de neki is kicentizték az eljárást: ő is a 60. nap előtt nem sokkal kapott értesítést, hogy megítélték számára a segélyt. Ő az ügyfélkapun kapta meg a jó hírt. Géza és kolléganői is Budapesten laknak, de más-más kerületben, az értesítés módja sem volt tehát egyforma.
„Nekem van tartalékom, de a kolléganőm sokkal rosszabb helyzetben van. Albérletben lakik, neki bizony számít, hogy két hónap alatt nem kapott semmilyen segítséget az államtól a hivatal lassúsága miatt.”
De van más is. Budapesten az állástalanoknak ingyenes BKV-bérlet jár. Ez jól jön, amikor az ember munkát szeretne keresni. Ám a bérlethez hozzájutni kihívás. Kolléganője igényelte az ingyenes BKV-bérlet vásárlásához szükséges papírt az állami hivataltól, de sokáig arra sem érkezett semmiféle válasz.
E-mailben és telefonon is érdeklődött a kolléganőm. Amikor végre sikerült egy ügyintézővel beszélnie, azt mondták neki, hogy nagyon sokan veszítették el a munkájukat, sok a feldolgozásra váró adat, kérelem, ezért időrendi sorrendben dolgozzák fel az anyagokat
– meséli Géza.
Az ingyenes BKV-bérlethez elengedhetetlen papírt pedig csak személyesen lehet elintézni, ahhoz be kell menni a kormányablakhoz, be kell állni a sorba, és egyszer csak kiadják.
Géza és kolléganője esete nem egyedi. A Pénzcentrumon is ismertettek még május közepén két, hasonlóan vontatottan haladó ügyet. Egy taxis diszpécser március 20-án veszítette el munkáját, április 2-án regisztrált online a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat elektronikus ügyintézési felületén. Pár napon belül megkereste e-mailen a területileg illetékes foglalkoztatási osztály ügyintézője, és felhívta a figyelmét, hogy az álláskeresési járadék iránti kérelem elbírálásához szükség van néhány további dokumentumra. Beszkennelve, online elküldte a hiányzó iratokat. Hetekig nem történt semmi, pedig ő is albérletben lakik, minden forint számít. Több tucatszor hívta a munkaügyi központot, elmondása szerint a 48. alkalommal végül felvették a telefont, beszélt is az ügyintézővel, aki azt mondta, hogy még egy darabig legyen türelemmel, rájuk szakadt rengeteg ember, bent a hivatalban nem győzik a munkát. Azt mondták neki, júniusban érkezhet meg a számlájára a pénz.
Egy másik személy nem a koronavírus-járvány miatt lett állástalan, ő még február végén veszítette el a munkahelyét, azonnal, még abban a hónapban regisztrált, de csak május elején kapott álláskeresési járadékot.
Úgy fest, az ügymenet sebessége függ a területi elhelyezkedéstől is. Beszéltünk olyan munkavállalóval, aki Jász-Nagykun-Szolnok megyében él, áprilisban maradt munka nélkül, és sokkal olajozottabb ügyintézést tapasztalt.
A Miniszterelnökség válaszol
A bosszantóan lassú ügymenetről kérdeztük a kormányzatot, a Miniszterelnökség így válaszolt:
„A járvány magyarországi megjelenésekor jelentősen megnőtt az álláskeresők száma, amely jelentős többlet terhet eredményezett a kormányhivatalok munkatársai számára is. A kormányhivatalok többek között létszám-átcsoportosítással, a munkaszervezés átütemezésével, a munkafolyamatok felülvizsgálatával, valamint rendkívüli munkavégzés elrendelésével is igyekeztek a bajba jutott embereken segíteni. A megtett intézkedéseknek köszönhetően az álláskeresők nyilvántartásba vétele és az álláskeresési ellátás megállapítása az irányadó jogszabályban foglalt 60 napos ügyintézési idő szerint tartható.
Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja, így – jogosultság esetén – az ügyfelek számára az ügyintézés idejére is visszamenőleg kifizetésre kerül a járadék. Az álláskeresési ellátás folyósítása az ellátást megállapító döntés véglegessé válását követően történhet meg, amely a közléssel válik véglegessé. Ez postai kézbesítés esetén az átvétel napja, a hatóság erről a tértivevény visszaérkezésével értesül, és ezt követően intézkedik az ellátás folyósításáról.
A 2020. március–2020. június közötti időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapján Budapesten átlagosan 22,5 nap telik el az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása és a tényleges nyilvántartásba vétel között.
A Fővárosi Önkormányzat által a nyilvántartott álláskeresők számára biztosított díjmentes utazási lehetőséggel kapcsolatos ügyintézés jelentős többlet terhelést ró a fővárosi kormányhivatali foglalkoztatási osztályokra. A budapesti álláskeresők ingyenes utazásához szükséges hatósági bizonyítványokat a veszélyhelyzetre tekintettel postai úton vagy elektronikusan adta ki a hatóság. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a veszélyhelyzet ideje alatt elfogadta a 2020. február vagy március hónapban kiállított hatósági bizonyítványt, az álláskeresőknek így nem kellett minden hónapban kérniük a foglalkoztatási osztályon új hatósági bizonyítvány kiállítását.”
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
