Bár a Huawei igyekszik pozitív híreket kommunikálni és az eredményeire irányítani a figyelmet, a Handelsblattnak nyilatkozó szakmai források szerint az amerikai piac elvesztése után komoly európai problémákkal kell szembenéznie a telekommunikációs cégnek, amelynek lassan a túlélésért kell küzdenie.
A vesszőfutás jó ideje tart, az Egyesült Államok a kínai Kommunista Párt meghosszabbított karjaként tekint a techóriásra, amelyet 2019 májusában biztonsági aggályokra hivatkozva feltettek arra a fekete listára, azok közé a vállalatok közé, amelyekkel csak különleges engedéllyel kereskedhetnek az amerikai vállalatok. Amerika szerint a kínai kormány támogatását élvező, egy kínai katonatiszt által alapított Huawei kémkedésre használhatja eszközeit — legyen szó az okoseszközökről vagy a hamarosan információs alapinfrastruktúrává váló ötödik generációs (5G) mobilhálózatról, amelyről bővebben itt olvashat:
A Huawei tavalyi, amerikai tiltása után Donald Trump az idén márciusban újabb pofont adott a kínai techiparnak: az amerikai kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy megváltoztatja az exportszabályozást annak érdekében, hogy blokkolni tudja a Huaweit amerikai szoftverek és technológiák alkalmazásával gyártott félvezetők beszerzésében. A márciusi bejelentés értelmében már minden külföldi vállalatnak különleges engedélyt kell kérnie az amerikai kormánytól, ha a kínai vállalatnak amerikai szoftverek és technológiák közvetlen felhasználásával készített félvezetőket vagy egyéb termékeket akar eladni. A félvezetők az integrált áramkörök alkotórészei, márpedig ezek a lapkák a tévéktől a mobiltelefonokon át a drónokig minden okoseszközben ott vannak.
Kína jelenleg a világ legnagyobb félvezető-importőre annak ellenére, hogy dollármilliárdos fejlesztésekkel igyekszik csökkenteni függőségét az amerikai gyártóktól. Kína legnagyobb beszállítója éppen az Egyesült Államok volt, amely — nagyrészt a koronavírus tapasztalatai alapján megbízhatatlannak tűnő globális ellátási lánc, illetve az adatbiztonság miatt — inkább határain belül tartaná a chipkészítést. A minisztérium a szigorítást azzal indokolta, hogy a Huawei úgy kerülte ki a 2019-es korlátozást, hogy külföldi cégeket vásárolt fel és így továbbra is amerikai szoftvereket és technológiákat használ saját félvezetőinek tervezésében.
Az európai láb is meginog
Tekintettel az Egyesült Államokkal szinte hétről-hétre fokozódó konfliktusra, az Európával fenntartott üzleti kapcsolatok még fontosabbá válnak a Huaweinek, ám a kínaiak már itt is egyre több problémával néznek szembe. Februárban Donald Trump az Egyesült Államok akkori berlini nagykövetével, Richard Grenellel üzente meg: Washington minden hírszerzési együttműködést megszakíthat azokkal az európai országokkal, amelyek szerepet adnak a kínai óriásnak az 5G mobilhálózat kiépítésében, mivel a Huawei kémkedésre használja fel a megszerzett adatokat, és „nem méltó a bizalomra”.
Az egyértelmű üzenet után néhány héttel a brit sajtó már arról írt, hogy konzervatív képviselők nyomásgyakorlására a brit kormány 2023-ra teljesen kivezetné a Huaweit az Egyesült Királyság 5G-hálózatából. A Handelsblatt értesülései szerint pedig a kínaiak által európai kulcspiacként jellemzett Németországban is homályosak az üzleti kilátások. Bár az olyan nagy hálózati szolgáltatók, mint a Deutsche Telekom és a Vodafone nemrégiben bejelentették, hogy a Huawei technológiájára támaszkodnának az új 5G-hálózat infrastruktúrájának kiépítésében, a cégeknek az olcsó kínai alkatrészekért cserébe komoly politikai költségekkel kellene fizetniük. A Telekom szóvivője szerint szinte paranoiásan odafigyelnek az adatvédelemre és éppen azért vonják be az Ericssont is, hogy ne függjenek egyetlen gyártótól. A lap birtokába jutott dokumentumok szerint egyre feszültebb a viszony a Huawei és a kínai technológia mellett elkötelezett Telekom között: a kínai óriás igazgatósági szinten élt panasszal az egyre csökkenő eladások miatt, két év alatt ugyanis 20 százalékkal estek az értékesítéseik, ezt azonban sem a Huawei, sem a Telekom nem kommentálta. A Telekom szorult helyzetbe került, mivel értékesítési bevételeinek több mint felét az Egyesült Államokban realizálja, ahol azonban bojkottálniuk kell a kínai technológiát.
Tekintettel a német és a kínai gazdaság erős kapcsolatára, talán érhető, hogy Berlin sem egységes: bár Angela Merkel kancellár megakadályozná, hogy a Huawei általános tiltás alá essen, a szövetségi kormány nem döntött, engedélyezi-e a kínai technológia használatát az ország 5G-hálózatának kiépítésében és ha igen, milyen kitételekkel ad zöld utat a cégnek. A politikai bizonytalanság miatt a Telekom tavaly decemberben bejelentette, hogy „ideiglenesen nem köt 5G-szerződést egyetlen gyártóval sem”. A Handelsblatt birtokába kerül dokumentumok azonban azt sugallják, hogy a Telekom tavaly év végén 60 millió eurós szerződést kötött a kínai céggel hálózatkorszerűsítési munkákra. Akkor a Telekom szóvivője megerősítette, hogy az 5G-hálózat kiépítésére semelyik gyártóval nem kötöttek szerződést. A lap emlékeztet, hogy a távközlési iparban a hálózati szolgáltatók jellemzően nagy keretszerződéseket kötnek a gyártókkal, amelyek lehetővé teszik, hogy egy-egy megrendelésnél ne kelljen mindig újabb és újabb kontraktust tető alá hozni. Tehát a Telekom nem hazudott, amikor azt állította, hogy nem kötöttek szerződést az 5G-hálózatra, de nem is bontotta ki az igazság minden részletét.
Hamarosan a Huaweinek még a mostaninál is nehezebb lehet megvédeni piaci részesedését Európában. A hónapokig tartó huzavona után után a belügyminisztérium a német tartományokkal együttműködésben összeállított egy olyan törvénytervezetet, amely szigorú követelményeket fogalmaz meg a hálózati berendezések beszállítóira.
A Handelsblatt szerint ez a kitétel azon a felismerésen alapul, hogy a műszaki vizsgálatok nem nyújtanak kellő védelmet a kémkedés, a szabotázs vagy a politikai zsarolás ellen. A törvénytervezet szövege azonban továbbra is homályos, ráadásul megítélése ellentmondásos a kormányon belül is. Míg a külügyminisztérium a szigorúbb rendeleteket szorgalmazza, addig a kancellária és a gazdasági minisztérium attól tart, hogy így a kínai IT-ipar koronaékszerének számító Huaweit megbízhatatlannak kellene minősíteniük.
A márciusban bejelentett amerikai szankciók miatt egyelőre az sem biztos, hogy a Huawei tartani tudná-e szállítási ígéreteit. A félvezetőkre vonatkozó korlátozás azokat a chipeket is érinti, amelyeket a Huawei az 5G-hálózatokban használ, mivel azokra technológiai szempontból nincsen kínai alternatíva. Ez olyan probléma, hogy még a kínai cég is kénytelen volt elismerni: arra számítanak, hogy üzleti tevékenységüket elkerülhetetlenül befolyásolni fogja az amerikai exportkorlátozás. Ez komoly ütőkártya a Huawei részvételét ellenzők kezében. Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a CDU pártelnökségének jelöltje szerint extrém módon megnőtt a Huwei-jel való együttműködés kockázata, miközben a támogatók egyik fő érve éppen az volt, hogy az 5G hálózat gyorsabban és olcsóbban bővíthető kínai alkatrészekkel. Röttgen úgy látja: a késlekedés egy újabb érv lehet amellett, hogy a bővítést olyan európai szereplőkre bízzák, mint az Ericsson és a Nokia. Már csak azért is, mert Paul Triolo, az Eurázsia-csoport technológiai szakértőjének jóslata szerint az Egyesült Államok nem áll majd le a Huawei gyengítésével. A lapnak arról beszélt, hogy Amerika az elkövetkező hetekben komoly nyomást gyakorolhat az európai kormányokra azt kérve, hogy tiltsák meg vagy erőteljesen korlátozzák a kínai berendezések használatát a távközlési szolgáltatók hálózataiban.
A Huawei tisztában van a helyzet súlyosságával és magát az amerikai agresszió áldozataként mutatja be. Guo Ping, a cég vezérigazgatója drámai szavakkal nyitotta meg múlt héten a Huawei-csoport elemzőinek konferenciáját Shencsenben. Guo mögött egy hatalmas kivetítőn egy szétlőtt vadászgép volt látható.
A Huawei pontosan olyan, mint ez a repülő, amely tele van golyónyomokkal
— mondta Guo, hozzátéve: tavalyi prioritásuk a lyukak javítása volt.
Kiemelt kép: Pavlo Conchar /SOPA Images /LightRocket /Getty Images
