Online rádiók – hova száll a szó?

Míg hazánkban az internetes rádiózás egyelőre csupán néhány ember hobbija, akik kedvtelésből szerkesztgetik saját kis médiumukat, az Egyesült Államokban hatalmas optimizmus övezi az internetes rádiókat. A Forbes magazin nemrég megjelent tanulmánya szerint az amerikaiak 40 százaléka tett már kísérletet internetes rádió hallgatására, s a 280 milliós országban 38 millióan legalább havi rendszerességgel hallgatnak ily módon rádiót.

Bár az adók hirdetési bevételei a magas hallgatottság ellenére is viszonylag alacsonyak, a gyerekcipőben járó műfaj szószólói hangsúlyozzák, hogy a földi sugárzású piacból máris sikerült egy

aprócska szeletet kihasítaniuk. A rádiózás nagy öregjei bizakodóak, Eric Ronning és Andy Lipset úgy véli, hogy rövid időn belül akár 100 millió dollárnyi hirdetési bevételt generálhatnak az adók, az üzletág képviselői pedig arra számítanak, hogy növekedési görbéjük a szélessávú internet terjedéséhez lesz fogható, ami jelenleg az amerikai háztartások 40 százalékában elérhető.

A Forbes példaként az AirAmerica nevű, földi sugárzású rádióhálózatot említi meg, amely a működése első hónapjában komoly gondokkal küszködött. A kibertérben azonban beváltak az elképzelései: a sugárzás első hetében mintegy kétmillió alkalommal hangolódtak rá az állomásra a számítógéppel rendelkező hallgatók.

2,5 millió netező A tavalyi év második és harmadik negyedévére a 15 évnél idősebb lakosság körében átlépte a 30 százalékos küszöböt az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma – derült ki a Nemzeti MédiaAnalízis és a Magyar Online Monitor legújabb adataiból. A Magyar Reklámszövetség honlapján megjelent elemzés szerint 2004 második és harmadik negyedévére Magyarországon 2 millió 608 ezerre nőtt az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma, amely 31 százalékos internet-penetrációt jelent a 15 évnél idősebb lakosság körében. 2004 első félévében ez az arány 30 százalék alatt volt. 2002-es adatokhoz képest 2004 harmadik félévére már 1 millióval több embernek volt fizikai lehetősége az internet használatára. Azoknak a száma, akik havonta legalább egyszer interneteznek 1 millió 798 ezer, ez a szám az előző év hasonló időszakához képest 300 ezerrel nőtt, jelenleg a felnőtt népesség 21 százaléka tartozik ide.

Csak kiegészítő eszköz

 

Rövid szörfözésre van szükség csupán, hogy kiderüljön, egészen más a helyzet Magyarországon, így nem csoda, hogy hazai reklámpiac is kéreti magát, és bátortalanul tekint az új lehetőség felé. A Magyar Reklámszövetség 9 milliárd forintra becsülte a 2003-as éves rádiós reklámköltés nettó összegét – szemben a Mediagnózis 15,9 milliárd forintjával. Igaz, ez utóbbi cég a hivatalos listaáron történő értékesítést veszi figyelembe, az hogy a tarifákból a rádiók mekkora kedvezményt nyújtanak hirdetőiknek, pontosan nem derül ki.

Abban azonban mindenki egyetért, hogy a 10 milliárd körül mozgó reklámköltés szinte teljes egésze a földi sugárzású rádióadók között oszlik el. Legtöbbjük napjainkban már megjelent az interneten, ezeknél nem is különül el az internetes rádió, csupán kiegészítő eszközként funkcionál, de így is erős konkurensei a csupán interneten hallgatható online rádióknak.

Hallja valaki?

A fő probléma a csupán világhálón fogható adóknál, hogy egyelőre sem mérhető hallgatottságuk, sem behatárolható célcsoportjuk nincs. A reklámoknak nem kedvez, hogy a hallgatók köre az egész világban eloszlik, s ezért nincs értelme helyi hirdetéseknek, a nagyobb hirdetők pedig egyelőre a hagyományos eszközöket preferálják.

Krupa György, a Rádiomax alapítója azonban bizakodó, szerinte szerint a hazai látogatók száma a magyarországi szélessávú internet és a modern technológiák elterjedésével a közeljövőben tovább növekedhet. A cégvezető az internetes rádiók növekedési lehetőségeit a reklámmentes, folyamatosan zenéket sugárzó adásokban látja, amelyek komolyan konkurálhatnak a földi sugárzású adókkal. A főszerkesztő elmondása szerint a Rádiomax hallgatottsága eléri a napi  60 ezer főt, ám a házi mérés eredménye minimum kétséges, különösen annak fényében, hogy nagyságrendileg ekkora (60–100 ezres) hallgatottsággal például a Klubrádió vagy Roxy büszkélkedhet.

Még nem üzlet

Pál Zsolt, a Hobby Rádió főszerkesztője az adó célcsoportjának a kulturálisan és szociálisan érzékeny debreceni középosztályt nevezte meg. A szakértő szerint adója 2000-3000 hallgatóval rendelkezik, ám ez az adat a Medián internetes mérésén alapul, s ez a hirdetők számára egyelőre szintén nem számít hitelesnek.

Az adón csupán egy-két reklám hallható, amelyeket a rádió a hírszolgáltatóval kötött szerződés alapján kap. A rádiót a non-profit Média az Emberekért Alapítvány működteti, s így legfőbb bevételi forrásukat a különféle típusú pályázatok képezik. A főszerkesztő az online rádiók megerősödését szintén a szélessávú Internet elterjedésétől várja, ám elmondta, hogy ma szkeptikusabb, mint 5-6 évvel ezelőtt. Szavaival élve sok rádió mindössze csak annyit ér, amennyi idő alatt elkészítik. A főszerkesztő egyébiránt csak olyan rádióknak jósolt nagy jövőt, amelyek tőkeerős támogatót képesek felmutatni, hiszen szerinte anyagi haszonszerzésre egyelőre nincs esély.

Tavaly február óta a képújság kísérőzenéjeként jelen van a soltvadkerti kábelhálózaton az ArsenalFm, melynek alapítója a hallgatottságot a weblapon történt kattintások alapján határozza meg: manapság 600 látogatóban. Korompai Ádám elmondása szerint az adót saját pénzből, hobbi szinten, otthonról szerkesztik, s reklámozókról egyelőre ők sem tudtak beszámolnia.