A Világgazdaságnak adott interjút Kincses Gyula. A Magyar Orvosi Kamara elnöke többek között arról beszélt, hogy nem elhúzódó, többlépcsős béremelésre van szükségük az orvosoknak, mert annak nincs meg az a társadalmi hatása, amely kiemelt ágazattá tenné az egészségügyet és amelyre hivatkozva ki lehetne mondani, hogy se adni, se elfogadni nem lehet a hálapénzt.
Kincses szerint ugyan lassult a háziorvosi korösszetétel alapján prognosztizált praxismegszűnés, ugyanakkor a letelepedési és praxispályázatokat nem tartja közép- és hosszú távon életképes megoldásnak.
A másik megoldást, a praxisközösségek létrehozását már jobb iránynak tartom. Ez az alapellátás kompetenciáját, minőségét, a szakmai értékét növeli, és emiatt oda fognak menni a fiatal orvosok
— mondta.
Kérdésre arról is beszélt, hogy a MOK-nak nincsenek saját adatai az orvoshiányról, az elektronikus egészségügyi szolgáltató tér (EESZT) nyári bevezetése előtt nem tud pontos számot mondani, az új rendszer bevezetésével viszont reális képük lesz a szakemberhiányról. Biztos adataik egyelőre csak a működési engedéllyel rendelkező orvosokról vannak. Arról sincsenek pontos számok, hogy jelenleg mennyi az orvosok átlagos bruttó bére, hiszen ez olyan paraméterektől is függ, hogy a szakember hány éve van a pályán vagy milyen végzettsége van.
Természetesen szóba került a hálapénz is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott:
Meg akarjuk ezt a problémát oldani, mert hálapénzt adni és kapni nem tisztességes, nem jó, és hihetetlen torzításokat, illetve károkat okoz.
Ennek megoldásához szükség lenne az orvosok bérének rendezésére, azonban ne többlépcsősen, lassan, hanem érezhető intenzitással. Szerinte, ha nincs meg a D-nap érzés, akkor nem fog menni az ilyen irányú változás, ehhez azonban kormányzati kampány, akarat és transzparens intézkedések kellenek.
Az egészségügy forráshiányával kapcsolatban azt mondta:
Alapvetően a bérrel és a kórházi hiányokkal együtt nagyságrendileg minimum 500 milliárd forint pluszforrást kellene a rendszerbe beletenni. Szigorúan programokhoz kötve, nem csak úgy beleönteni a költségvetésbe.
Kincses Gyula azonban arról is beszélt, hogy az összes egészségügyi kiadás tekintetében az ország gazdasági állapotának megfelelően állunk: az OECD 2018-as adatai szerint Magyarországon 6,6 százalék volt az egészségügy részesedése a bruttó nemzeti össztermékből, ez az elnök szerint nem sok, de nem is arcpirítóan kevés.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu
