Összekacsintott a kormány a munkaadókkal, és kijátszották a dolgozókat
– így értékelte lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentését, amely szerint 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a bérminimum.
A 2018 novemberben kötött bérmegállapodásnak ez megfelel, akkor ugyanis abban egyeztek meg, hogy 2019-ben és 2020-ban is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér, illetve a bérminimum, valamint 8 százalék az általános béremelési ajánlás is a többi bérkategóriában. Ez azt jelenti, hogy januártól a bruttó minimálbér 149 ezerről 161 ezer forintra emelkedik, a bruttó bérminimum pedig 195 ezerről 210 600 forintra nő. Kordás szerint azonban ez elfogadhatatlan, mert a kormányzati oldal a szakszervezetek kérése ellenére nem hívta össze a feleket, nem tárgyalta újra a bérmegállapodást, és az emelés mértéke is messze elmarad attól, amit a gazdaság teljesítménye lehetővé tenne.
Egyoldalú kormányzati döntés született – mondta –, pedig a paktum alapján indokolt újratárgyalni a bérmegállapodást, ha a gazdasági mutatók (GDP, infláció, termelékenység) a tervezettől összességében 2 százalékkal eltérnek. Mindhárom mutató túlteljesült, a kormány mégsem hívta össze az egyeztető tárgyalást. A többletteljesítményből a kormányzat részesül az adóbevételeken keresztül, a vállalkozások a nyereség révén kasszíroznak, a munkások azonban hiába dolgoznak többet, nem keresnek többet – fordította le Kordás a kormányzati döntés üzenetét.
Grafikonon ábrázolva látványos volt a bérnövekedés az utóbbi években: a bruttó minimálbér majdnem 2,5 szeresére, a bruttó bérminimum több mint 2,5-szeresére emelkedett. A bruttó átlagkereset ennél szerényebb mértékben emelkedett, 1,8-szorosára.
Nettóban is mérsékeltebb a növekedés, a minimálbérnél 1,9-szeres, a bérminimumnál bő kétszeres, az átlagkeresetnél pedig hajszál híján kétszeres. A nettónál a minimálbérnél és a bérminimumnál az adójóváírás kivezetése miatt volt megtorpanás 2012-ben, ami az átlagkereseteket nem érintette.
Ha csak ezeket az ábrákat nézzük, akár elégedettek is lehetnének a dolgozók. A gond az, hogy bár jelentősen emelkedtek a hazai bérek, európai összehasonlításban még mindig nagyon alacsonyak, és a régióban is le vagyunk maradva. Legalább ekkora probléma az, hogy a magyarok valójában jóval kevesebbet keresnek, mint amit a KSH-statisztika közöl, illetve hogy milyen sokan keresnek igazán keveset. Tavaly 1,5 millió magyar vitt haza kevesebbet, mint a létminimum.
Innen nézve nem csoda, hogy a szakszervezetek azt kérték, a gazdaság teljesítményét is figyelembe véve tárgyalják újra a bérmegállapodást, és legalább két számjegyű emelés legyen a minimálbérnél és a bérminimumnál is. Kordás László 10,5-11 százalék közötti emelést tippelt, a Munkástanácsok még többet, 13-15 százalékot tartottak volna indokoltnak. Bár a munkáltatók nem rajongtak a két számjegyű emelés ötletéért, de teljesen el sem zárkóztak, és úgy tűnt, a kormánynak sem lenne ellenére. Végül mégsem hívták össze még egyszer a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF), így indoklás és tárgyalás nélkül egyszerűen maradt az eredeti bérmegállapodásban szereplő 8 százalékos mérték.
A céges bértárgyalásoknak nem kedvezett, hogy sokára derült ki, mennyi lesz a minimálbér. Korábban például a Postás Szakszervezet is úgy nyilatkozott, amíg nincs konkrétum, nem tudják elkezdeni a bértárgyalásokat.
Kiemelt kép: Balint Porneczi/Bloomberg via Getty Images
