Én vagyok az amerikai nagykövet Magyarországon, és nem hiszem, hogy bárki kétségbe vonhatná a hazafiságomat. Minden reggel azzal kelek fel, hogy az Egyesült Államokért dolgozzam, az amerikai elnököt képviselem, és 330 millió amerikai nevében beszélek. Ezt a felelősséget nagyon komolyan veszem, s abszurdnak tartom, ha valaki másként gondolja,
mondta a HVG-nek adott nagyinterjújában David Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Cornstein ezzel arra, a New York Timesban megjelent interjúra reagált, amely szerint a nagykövet aktívan szembemegy az amerikai külüggyel, amikor Orbán Viktorral barátkozik. Például Cornstein a CEU rektora szerint aktív szerepet vállalt abban, hogy az egyetem elköltözzön Magyarországról, a bécsi költözést eleve ő találta ki.
A nagykövet az interjúban ezzel szemben azt mondta:
Sokszor elmondtam, hogy a szívem szakad meg, amiért el kellett költözniük Budapestről, ez veszteség az egyetem és a magyar főváros számára is, és minden érintettnek. A vita azonban két ember, Soros György és Orbán Viktor között zajlott, amire senkinek nem volt befolyása.
Hozzátette azt is, hogy semmi sem változik addig, „Soros úgy érzi, távoznia kell, mert nem látják szívesen Budapesten, Orbán pedig a kisujját sem mozdítja azért, hogy maradhasson”, de Cornstein szerint Michael Ignatieff, a CEU rektora is megpróbálhatnak kompromisszumot keresni, mert a nagykövet szerint lenne erre esély.
A New York Times egy másik, szintén magyar vonatkozású cikkére, amelyben nem csak arról írtak, hogy Cornstein Orbán repülőjén alsónadrágban utazott haza a miniszterelnökkel, mert nagyon fáradtak voltak Orbán és Donald Trump találkozója után, hanem arról is, hogy ez a megbeszélés erősíthette az amerikai elnök Ukrajna iránti ellenséges hozzáállását. Cornstein erre így reagált:
A szobában akkor csak ketten voltak, a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök. Egyiküket sem kérdeztem meg, szó esett-e Ukrajnáról, s ha megkérdeztem volna, azt mondták volna, semmi közöm hozzá.
A magyar-orosz kapcsolatokkal kapcsolatban a nagykövet elmondta: „Magyarország a NATO tagja, aláírta a védelmi együttműködési megállapodást az Egyesült Államokkal, Európa a barátja és a szövetségese. Oroszország ugyanakkor közel van Magyarországhoz, ám kik a szövetségesei? Irán és Szíria. Magyarországon mindenki jól ismeri a történelmet, és az emberek tapasztalták, hogy az oroszok itt voltak négy évtizedig, s emlékeznek rá, hogy az nem volt jó. De nem szabad elfelejteni, kik az ember barátai. A magyar miniszterelnök okos, tudja, kivel van dolga, de azt is, hogy a földgáz 85 százaléka Oroszországtól származik – ezért is kell a beszerzést diverzifikálni. Ugyanezt szeretnénk mi is.”
Az egyszerűen csak Putyin-bankként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bankkal (IBB) kapcsolatban már jóval keményebben fogalmazott:
A Nemzetközi Befektetési Bank (sic!) kamu bank, mert a céljainak nem sok köze van a banki tevékenységhez, és ezt az érintettek jól tudják.
Ez azért is érdekes, mert szeptemberben több amerikai szenátor, köztük a demokrata elnökjelölti posztra pályázó Bernie Sanders, kemény hangú levelet küldött Cornsteinnek, amelyben azt írták, aggódnak az IBB Budapestre költözése miatt, tekintve, hogy a pénzintézetet széles körben az orosz titkosszolgálat meghosszabbított kezeként tartanak számon, és amelynek elnöke maga is kapcsolatban áll az orosz hírszerzéssel.
A nagykövet az interjúban azt állította, hogy megpróbáltak egy előállt rossz helyzetet valamiképp jobbá tenni, és úgy hiszi, hogy ezt sikerült is elérniük, köszönhetően a magyar kormánnyal kiépített jó kapcsolatuknak.
Ugyanebben, a szenátorok által küldött levélben szóba került a Szabad Európa Rádió magyar adásának lehetséges újraindítása is, amellyel kapcsolatban felmerültek olyan hírek, hogy Cornstein biztosítékot kért arra, hogy nem fog negatív hangvételű cikkeket megjelentetni a magyar helyzettel kapcsolatban.
Ami a Szabad Európa Rádiót illeti, esküt tettem arra, hogy megvédem az amerikai alkotmányt, és szeretem az országomat, és mindent, amiért kiállunk, beleértve a sajtószabadságot is. (…) Az újságírás minden formájának tisztességesnek kell lennie. Ha egy rádióban dicsérik, ami az országban történik, vagy amit a kormány csinál, akkor meg kell hívni az ellenzéket is, hogy mondja el az álláspontját. Ha pedig kritizálják a kormányt, akkor a szóvivőnek kell lehetőséget adni a véleménye kifejtésére. Így lehet a történet mindkét oldalát látni.
A HVG rákérdezett arra is, egyáltalán hogyan sikerült nyélbe ütni a Trump-Orbán találkozót. Cornstein válaszában kifejtette, hogy vagy harminc éve ismeri az amerikai elnököt és felvetette neki, mi lenne ha meghívná egy formális találkozóra a magyar miniszterelnököt.
Trump nagyon sokat olvasott Orbánról, és egy sor dologról hasonlóan gondolkoznak. (…) Ön is látja, mi folyik Washingtonban, ahol a demokrata többségű képviselőház, ahelyett hogy az ország ügyeivel foglalkozna, az alkotmányos vádemelésről tart meghallgatásokat. Magyarországon viszont a Fidesz nem koalícióban kormányoz, és kétharmados többsége van a parlamentben. Azt hiszem, Trump is szeretne a szenátus mellett a képviselőházban is republikánus többséget.
A nagykövet hozzátette: szerinte az amerikai Demokrata Párt tagjai „jobban gyűlölik az elnököt, mint amennyire szeretik az Egyesült Államokat, és ez szörnyű”, utalva a Trump elleni impeachmentre.
Arra a felvetésre, hogy miért nem bírálja a magyar kormány tevékenységét, például a média, a szabadságjogok vagy a civil szervezetek helyzete miatt, Cornstein kijelentette: egy nagykövet dolga nem a nyilvános bírálat, ha valami észrevétele van, azt a színfalak mögött mondja el.
Ha kapok egy telefont a magyar kormánytól, hogy segítsek Washingtonban, akkor, ha ez előnyös az USA és Magyarország számára egyaránt, megteszem, s ugyanezt mérlegelem, ha Washingtonból kapok egy hívást, hogy segítsek Budapesten.
Kiemelt képünkön Orbán Viktor és David Cornstein, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd.
