A világ legidősebb vizére Dél-Afrikában, a Witwatersrand-medencében találtak rá. A kutatók hasadékok vizében feloldódott nemes gázt, neont fedeztek fel.
Nemzetközi kutatócsapat szerint a specifikus neonizotópnak, az igen magas sótartalomnak, valamint egyéb kémiai sajátosságoknak “köszönhetően a “tavacskák” vize nagyban különbözik a föld alól feltörő, feloldott gázokkal teli “átlagos” források összetételétől.
“A víz kémiai sajátosságai nem egyeznek sem az óceán, sem a Witwatersrand-medence hegyi forrásainak összetételével” – magyarázta Barbara Sherwood Lollar, a Torontói Egyetem professzora.
A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a hasadékokban lévő víz sajátosságait földtani értelemben vett hosszú elszigeteltség, valamint a környező kőzetekkel való kémiai kölcsönhatás eredményezte.
A vízből kimutatott specifikus neonizotóp legkevesebb kétmilliárd évvel ezelőtt képződött, és esett a kőzet “csapdájába”. Az izotóp mind a mai napig kimutatható a környező sziklákban” – hangsúlyozta Barbara Sherwood Lollar, hozzátéve, hogy a tanulmányban kimutatták, miként “szökött meg” a neon egy része a sziklacsapdából, majd oldódott fel, és halmozódott fel a hasadékok vizében.
Ez csupán olyan vizek esetében lehetséges, amelyek kivételesen hosszú időn keresztül el vannak zárva a felszíntől.
KŐLAKÓ MIKROBÁK
A hasadékokban egyedülálló ökológiai rendszerek alakultak ki. Így az egyik hasadékban a Föld legmélyebben élő ismert mikrobiális ökorendszere fejlődött ki.
A mikroorganizmusok “függetlenítették” magukat a napfénytől, megtanulva a kőzetekből kémiai energiát nyerni.
Ezek a mikroorganizmusok genetikai hasonlóságot mutatnak a termálforrások nyílásában talált szervezetekkel, feltételezzük, hogy nem önálló életformákról van szó.
Az adott mikroorganizmusok valahonnan érkeztek, s benépesítették a sziklákat több millárd évvel ezelőtt, majd a hosszú-hosszú izoláció kihatással volt a törzsfejlődésükre. Ezt az evolúciót kutatják a jövőben a mikrobiológusok.
AJÁNLOTT LINKEK:
A világ legöregebb vizéről – angolul (Science Daily)
