A bővítési biztos állásfoglalása az Európai Parlamentben hangzott el Michael Gahler német néppárti képviselő kérdésére válaszul. Gahler az iránt érdeklődött, nem találja-e az Európai Bizottság szokatlan eljárásnak, hogy a magyar kormány a törvénymódosításon keresztül beavatkozik egy folyamatban lévő eljárásba? A német képviselő azt sem értette, ha a törvénymódosítás az európai normák alapján történt, akkor mi volt korábban a helyzet?
Az ülésről készült jegyzőkönyv tanúsága szerint Verheugen elmondta, hogy megállapítását a törvénytervezet szövegére alapozza, amelyet az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátottak. Eszerint a PSZÁF a feladatkörébe tartozó, törvényben meghatározott területeken nem kaphat és nem fogadhat el utasításokat, ugyanakkor a pénzügyminisztériumnak joga van ahhoz, hogy rendszeresen tájékozódjon a hatóság tevékenységéről, és hiányosságok esetén felszólítsa a kifogásolható gyakorlat megszüntetésére.
Verheugen elismerte: nem zárható ki, hogy további változtatásokra lesz szükség, miután a bizottságnak tudomására jutott, a törvény még nem lépett hatályba, mert a köztársasági elnök alkotmányos aggályaira hivatkozva a jogszabály előzetes normakontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az MTI-hez csütörtökön eljutott dokumentum szerint a bővítési biztos hangsúlyozta: az Európai Bizottság az ügy jelentősége miatt állandó kapcsolatban áll a magyar kormánnyal, amelytől idejekorán történő tájékoztatást kért minden fejleményről, amely ezen a területen bekövetkezik, tekintettel a hatékony és szabályszerű felügyeleti tevékenység fontosságára.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoport európai integrációs kabinetje csütörtökön üdvözölte Verheugen kijelentéseit, kiemelve: Magyarország brüsszeli állandó képviselőjének előző napi nyilatkozatával ellentétben az ügy még nem jutott nyugvópontra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
