Munkahelyi stressz – magyar baj

Minden második magyar munkavállaló magas munkahelyi stressznek van kitéve – derült ki a Gordio Tanácsadó Csoport felméréséből. További

negyven százalék közepes mértékú stressztől szenved, vagyis majdnem minden magyar érintett a fejlett ipari országok népbetegségében.

Az Európai Unióban évente közel 20 milliárd eurós egészségügyi kiadásokat eredményeznek a stressz okozta megbetegedések. Magyarországon egyelőre nem sokan foglalkoznak a kevésbé látványos, ám annál súlyosabb következményekkel járó kórral. Maguk a megkérdezettek is úgy érzik, egyedül is meg tudnak küzdeni a stressz okozta problémákkal.

A felmérés Az emberi erőforrás menedzsment és marketing tanácsadással foglalkozó Gordio Tanácsadó Csoport harminc vállalat 1230 munkatársát kérdezete meg egy átfogó munkahelyi stressz-felmérés keretében. A válaszadók huszonkét százaléka a 28-32 éves korosztályból került ki, további huszonegy százalék 48 feletti volt, húsz százalékuk pedig a 40-48 évesek közé tartozott. Iskolai végzettségüket tekintve a legtöbben (39 százalék) felsőoktatási intézményben végeztek, 36 százalékuk pedig középiskolai papírral rendelkezett. A válaszadók többsége (56 százalék) férfi volt.

Fokozott terhelés – nem csak a munkahelyen

Átlagosan körülbelül napi egy órával dolgozunk többet a törvényileg előírt kötelező nyolc óránál: egy magyar ember munkahete 44,5 ledolgozott órából áll. Vannak, akik önkéntes alapon maradnak bent a munkahelyükön, de a válaszadók 60 százaléka csak részben önként, inkább az elvárások miatt vállalja a túlórát.

A legtöbben az időnyomást viselik nehezen, de a munka túlzott mennyisége és a munkavégzés fokozott tempója is gyakorta problémát jelent a magyaroknak. Az emberi kapcsolatkból eredő stressz okaként a válaszadók nagy része a vezetők intézkedéseit és a vezetői támogatás elmaradását jelölték meg. De a fizikai körülmények okozta stressz sem elhanyagolható. A megkérdezett munkavállalók 40 százaléka szenved a munkahelyi zajtól és a nem megfelelő hőmérséklettől.

A munka után, a szabadidőnkben sem sem találunk nyugalmat. A felmérésből kiderült, hogy a munkahelyen kívüli stresszfaktorok között az első helyen ugyan az anyagi nehézségek szerepel, rögtön utána azonban az ország általános politikai és gazdasági helyzete és hangulata terheli munka után is a magyarok lelkét.

Veszélyeztetettek Az alábbi csoportok fokozottan ki vannak téve a munkahelyi stressznek: • A 28-39 évesek • A fizikai dolgozók • Az alacsonyabb iskolai végzettségűek • A vállalalatnál régebben dolgozók • A termelés területén foglalkoztatottak • A munkahelyüket elhagyni szándékozók • Az elégedetlenek • Az egészségi, pszichés és viselkedési panaszokkal küszködők

Komoly következmények

Bár majdnem minden magyar munkavállaló (a válaszadók 99 százaléka) közepes vagy annál nagyobb mértékű stressznek van kitéve, többségük mégis úgy érzi, egyedül is képes kezelni a stressz követkeményeit. Azaz fel van vértezve a szükséges tulajdonságokkal, amelyek a stresszel való megbirkózásban segítenek, mint például a céltudatossággal vagy a pozitív gondolkodás képességével.

Pedig a stressz testi tüneteket is okozhat, a legerőteljesebben az általános kimerültség és a hátfájás jelentkezik. Magas vérnyomással a felmérésben résztvevők 27 százaléka küzd, ami a – vizsgálatok alapján – javarészt a stressznek tudható be. A pszichés tünetek közül az elégedetlenség, a csökkent munkakedv és a szorongás szedi áldozatait. Minden negyedik válaszadó a kiégés problémájával küzd, céltalan és kedvetlen az életében.

Nem törődnek vele „A tudatos és rendszeres törődés nem jellemzi sem a munkaadókat, sem a munkavállalókat. A vállalatoknak csupán egyharmada kínál a dolgozóinak valamilyen stresszoldó vagy megelőző programot, és alig néhány folytat stressztmegelőzést célzó felvilágosító propagandát. A dolgozók esetében pedig jellemző példa, hogy tudatosan csupán 10-15 százalékuk törekszik valamilyen módon a stressz hatásainak csökkentésére“ – fejtette ki a FigyelőNetnek véleményét Dr. Simon Péter munkapszichológus, a kutatás szakmai vezetője.

Csökkentett üzemmód – mindenki rosszul jár

A munkaadóknak sem hasznos, ha az alkalmazottaknak stresszes munkahelyen kell dolgozniuk. A betegállományban töltött napok száma jelentősen megugrik a stressz által terhelt munkavállalóknál, még akkor is, ha az elmúlt fél évben a résztvevők mintegy egynegyede 11 napnál többet dolgozott úgy, hogy nem volt teljesen egészséges. A csökkent munkateljesítményről és a minőségromlásról már nem is beszélve. A túlzott megterhelés el is riaszthatja a jó munkaerőt, minden ötödik válaszadó munkahelyváltáson gondolkodik.

A vállalatok igyekeznek béren kívüli juttatásokkal kompenzálni a túlterheltséget, 80 százalékuknál orvosi ellátást biztosítanak az alkalmazottaknak, 30 százalékuknál szabadidős és kifejezetten egészségmegörző programok is a munkavállalók rendelkezésére állnak. Ugyanakkor szinte alig akad olyan munkaadó, aki a stresszel kapcsolatos felvilágosító munkára is odafigyel.