Az Európai Bizottság becslései szerint a tagországok áfabevételének tíz százaléka tűnik el áfacsalás miatt, zömmel olyan cégek zsebében, amelyek az illegális pénz besöprése után köddé válnak.
Több cég közötti kereskedelemben gyakori visszaéléses technika az úgynevezett körhintacsalás. Ebben egy erre a célra létrehozott cég – elsősorban nagy értékű, könnyen szállítható, főleg elektronikai – árukat vásárol egy másik tagállamból. Áfát az eladónak nem kell felszámítania, az értékesítés országában működő vevő dolga lenne a külföldről beszerzett áru után fizetendő áfa bevallása. Ezt azonban nem teszi meg, ezzel szemben az árut belföldön tovább értékesíti – akár egy teljesen ártatlan, mit sem sejtő társaságnak, s számlájában áfát számít fel.
A cég ezt a kiszámlázott áfát zsebre vágja, nem vallja be az adóhatóság felé. Mivel nincs visszaigénylő helyzetben, az adóhatóság nem is vizsgálja tüzetesebben. Vevője levonásba helyezi az adót, de miután ez lehet egy normális gazdasági tevékenységet folytató cég is, ez nem feltétlenül tűnik fel. Mire a csaló társaság lebukna (vagy az uniós kontrolladatok hónapokkal későbbi beérkezése után, vagy kapcsolódó vizsgálatok alapján), addigra nyomtalanul eltűnik.
Ráadásul az áru gyakran – több értékesítést követően – ismét az eredeti eladóhoz kerül az eredeti eladás tagállamába, ahonnan aztán az eltűnő cég ismét visszavásárolhatja, újra eladhatja, ismét zsebre vágva a felszámított, de be nem fizetett áfát. Ez adja a technika körhinta jellegét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
