Hatalmához képest kifejezetten szerény vagyonnal bír Oroszország elnöke, legalábbis a napokban közzétett vagyonnyilatkozatából kiindulva, amely szerint tavaly 38 millió forintnyi jövedelemmel kellett beérnie. A pénz az államfői fizetés mellett a hadseregtől kapott nyugdíjától, megtakarításainak kamataiból és befektetéseinek nyereségéből származik. Az is kiderült, hogy nehéz idők járnak most Vlagyimir Putyinra, 2017-es jövedelme ugyanis a tavalyinak több mint kétszerese volt: 82,6 millió forintnak megfelelő rubel.
Ingatlanjainak és értékes ingóságainak listája évek óta változatlan. A bevallásban szerepel egy 77 négyzetméteres szentpétervári lakás és 18 négyzetméteres garázs tulajdonjoga, valamint egy 154 négyzetméteres moszkvai lakás és egy újabb garázs használati joga. Emellett nagy becsben tartja a szovjet autóipart, hiszen két régi M21-es Volga és egy Lada Niva tulajdonosa, amihez még egy Szkif sátras utánfutó is társul. A tavalyi elnökválasztás előtt tett nyilatkozatból tudható még, hogy van 13 bankszámlája összesen 60 millió forintnyi összeggel, és 230 részvénye egy szentpétervári bankban.
Ahogy a magyar ellenzék szereti kétségbe vonni, hogy Orbán Viktornak mindössze 1,4 millió forintos megtakarítása van, úgy Putyin kritikusai sem hisznek abban, hogy valódi vagyona csak a középosztályba sorolná az orosz elnököt. Ami Orbánnak a magánrepülőzés, az Putyinnak a luxuskaróra: több értékes darabbal is fotózták már, köztük egy majdnem 150 millió forint értékű A. Lange & Söhne Tourbograph órával. Az azóta agyonlőtt ellenzéki vezető, Borisz Nyemcov 2012-ben azt írta blogján:
Úgy látszik, Putyin hat évig nem evett, nem ivott, hogy szert tegyen erre a gyűjteményre.
Az amerikai Forbes négy éven át a világ legbefolyásosabb embereként tartotta számon Putyint, akit csak Hszi Csin-ping kínai elnök tudott a második helyre szorítani. A világ leggazdagabb embereit felsorakoztató listára azonban nem került fel az orosz elnök, aminek egyszerű oka van: a gazdasági lap nem tudja ellenőrizni, hogy mekkora vagyon van a kezében.
Idén februárban az amerikai törvényhozásban demokrata és republikánus képviselők közösen nyújtottak be törvényjavaslatot, amellyel szigorúbb szankciókat rónának Oroszországra az ukrajnai beavatkozás és a külföldi választások befolyásolása miatt. Ennek érdekében felkérnék a Nemzeti Hírszerzési Tanács vezetőjét, hogy adjon részletes jelentést a Kongresszusnak Putyin személyes vagyonáról.
Korábban a CNN-nek nyilatkozva Jason Bush, az Eurasia Group kockázatelemző csoport munkatársa azt mondta: soha nem fog előkerülni olyan eltitkolt bankszámla vagy részvény, amely Vlagyimir Putyin nevén van. Szerinte az orosz elnök egy maffiához hasonló rendszerben gyakorolja befolyását, amiben a „keresztapa” szívességeket tesz az alárendeltjeinek, akik ezt később viszonozzák.
Némi betekintést nyújthat a rendszerbe Putyin korábbi vejének, Kirill Samalovnak a története. Samalov Putyin egy régi barátjának fia, és 2013-ban vette el az elnök lányát, Katyerina Tyihonovát. 31 éves kora ellenére hirtelen szárnyalni kezdett a karrierje: az esküvő előtt előléptették a Szibur petrolkémiai vállalat vezérigazgató-helyettesének, és 4,3 százalékos részesedést is kapott a cégből. Mindezek után az állami Gazprombanktól kapott kölcsönből további 17 százalékot vásárolt a Sziburban több mint hatszázmilliárd forintért, és Oroszország legfiatalabb milliárdosává lépett elő.
A szárnyalásnak az vetett véget, hogy Samalov viszonyt kezdett egy másik nővel, majd el is vált Katyerina Tyihonovától. Mindezzel egy időben a Szibur-részesedését eladta a cég egy másik tulajdonosának, anélkül, hogy bármennyi haszna lett volna az üzleten.
Bill Browder amerikai származású befektető, aki könyvet is írt Putyinnal való harcáról, az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága előtt 2017-ben a világ leggazdagabb emberének nevezte az orosz elnököt, akinek szerinte 200 milliárd dollárnyi vagyona van. Az amerikai törvényhozás Browder kezdeményezésére fogadta el a Magnyitszkij-törvényt, amellyel az Egyesült Államok olyan orosz tisztviselőket büntetett, akiket felelősnek találtak Szergej Magnyitszkij ügyvéd halálában.
Magnyitszkij Browder megbízásából vett részt azoknak a visszaéléseknek a feltárásában, amit a hatóságokkal kapcsolatban álló személyek a befektető érdekeltségei ellen követtek el. Az ügyvédet az orosz hatóságok 2008-ban letartóztatták, csaknem egy évig tartották tárgyalás nélkül fogva, végül a börtönben agyonverték. Browder szerint Putyinnak személyes érdeke fűződik a Magnyitszkij-törvény eltörléséhez, nem szeretné ugyanis, hogy a „súlyos bűncselekményekkel” megszerzett vagyont befagyasszák.
A 2016-ban nyilvánosságra került Panama-iratok révén az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Szövetsége (ICIJ), a német Süddeutsche Zeitung és partnereik egy Putyin körei által működtetett hálózatot tártak fel, amelynek története az orosz elnök szentpétervári karrierjéig nyúlik vissza. A hálózat mögött a Bank Rosszija áll, ami az Egyesült Államok szankciós listáján „az Oroszországi Föderáció magas rangú tisztségviselőinek személyes bankjaként” szerepel. Jurij Kovalcsukot, a bank vezetőjét „Putyin egyik pénztárosaként” tartják számon.
A Panama-iratokból kiderül, hogy a hálózat fontos szereplője offshore cégek tulajdonosaként Szergej Roldugin csellóművész is, aki az elnök ifjúkori barátja és legidősebb lányának keresztapja. Az érdekeltségében lévő cégek egyebek mellett rátették a kezüket az orosz tévéreklámpiac egy jelentős szeletére, és a Kamaz teherautógyárra is. Ugyancsak említésre méltó a Rotenberg-testvérpár, akik gyerekkori edzésekről ismerik Putyint, és sokmilliárd dollárnyi állami beruházásra kaptak megbízást.
Kiemelt kép: ALEKSEY NIKOLSKYI / RIA NOVOSTI / AFP